Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.

Ülésnapok - 1927-114

Az országgyűlés képviselőházának 114. urnák a bizalmasa, akinek révén Zerrmann ministeri osztálytanácsos ur egyesülete részére összeszedi azokat a pénzeket, amelyekből az egyesületet fenfcartja. (Mozgás a szélsőbaloldalon. — EQJJ hanp a közéven: Milyen egyesületet?) A Budafoki Ifjúsági Egyesületet, amelynek Zerrmann osztálytanácsos ur az elnöke. Itt vannak nálam és a minister urnák rendelkezésére állanak a forgahniadófőnökök és forgalmiadó tisztviselők levelei, amelyekben közlik, hogy Karvalyszky István kispesti forgalmiadófőnök ur értesítette őket arról, hogy Zerrmann osztálytanácsos urnák, — tehát az atyaistennek, (Sándor Pál: Több, mint a minister!) mert c v forgalmindófőnököt forgalmiadé tisztviselőt egyik napról a másik napra el lehet bocsátani, az nem s'át^sl'eli tisztviselő, rendeletére mindenkit, aki 100.000 koronánál többet ad erre a célra, külön jegyzékbe kell foglalni és az osztálytanácsos úrhoz fel kell terjeszteni. Minden hónap 1-én ezeket a hozzájárulásokat a forgalmiadótisztviselők jutalékából a forgalmiadó főnök urak maguk vonják le és Karvalyszky István ur utján terjesztik be a pénzügyministeriumba. Zerrmann Antal pénzügyministeri osztálytanácsos úrhoz. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlati! — Gál Jenő: Hűtlen kezelés büntette!) Ez még semmi. (Zaj. — Rassay Károly: Ennek végei kell vetni! — Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Fábián Béla: T. pénzügyminister ur! A kispesti forgalmiadó hivatalnál teljesit szolgálatot — bocsánatot kérek, hogy neveket vagyok kénytelen emliteni — egy Schweffer Emil nevezetű forgalmiadóellenőr, aki 1926-ban három hónapon keresztül Zerrmann osztálytanácsos ur egyesületében asztalosmunkát végzett s bár ellenőri teendőit nem látta el, a kispesti forgalmiadóhivataltól fizetését és jutalékát megkapta, ugyanakkor az osztálytanácsos urnák dolgozott. (Rassay Károly: Asztalos és ellenőr

1

?)) Asztalos és ellenőr. Mert az a helyzet, hogy a forgalmiadóellenőrök között... (Zaj. — Rassay Károly: Ipartudó ember okosabb dolgokat is végezhet, minthogy forgalmiadóellenőr legyen! — Rothenstein Mór: Csakhogy az többet hoz! — Rassay Károly: Lehet; de akkor csukják be az egyetemeket ha ez az álláspont érvényesülhet!) Hogy milyen a helyzet, hogy mi fejlődik ki abból, ha egy alkalmazott, aki a főnökétől függ, tudja a főnökéről, hogy az törvény ellenére magánszolgálatokat végeztetett vele az egyesületében, hogy az ilyen bizalmi viszonyból mi fejlődik ki arra csak egy példát hozok fel. Schweffer Emil 1926 folyamai] két kispesti adózónál akik bélyegjegyekben rójják le adójukat, fölvette a bélyegek értékét készpénzben és a bélyegeket nem ragasztotta be a könyvbe. Közvetlenül ez után az eset után az ellenőröket felcserélték. Schweffer helyébe egy másik ellenőr került, aki a visszaélést felfedezte és jelentést tett Karvalyszkynál. Ez egy Pálinkás nevű főellenőrt bizott meg az ügy felderítésével. Amikor a vizsgálat eredményre vezetett, utasításra a vizsgálat iratait összetépte, bedobta a kályhába és meghagyta pálinkásnak, hogy erről az esetről hallgasson. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Jó, hoqy el nem csapták Pálinkást!) A budapesti pénzügyigazgatóság forgalmiadó ügyosztályába beosztott forgalmiadotisztviselők havonként 18—20 napot töltenek külszolgálatban. Miért? Hiszen minden forgalmiadóhivatalnak van vezetője. Egyszerű napiülése 1928 január 20-án, pénteken. 171 | díjakért, mert a napidíjak 12 és 13 pengő között ; vannak megállapítva, a kilométerpénz pedig ! kilométerenként 54 fillér. A budapestvidéki pénzügyigazgatósághoz és a pénzügyministeriumhoz tömegesen érkeznek panaszok a vásárokon történő dolgokról. A vásárokon az történik, hogy bár az illető községben van forgalmiadóhivatal, amely a vásárosokat ellenőrizni tudná, minden országos vásárra egy sereg embert küld ki a pénzügyigazgatóság és az illetékes forgalmiadóhivatalnak egész személyzete megjelenik a vásáron adószedés céljából. Az igazgatóság fogalmazási szakából kirendelnek egy tisztviselőt, 8—12 napidíjassal, akik között 4—6 nő, azonkívül 4—6 pénzügyőr. Egy tisztviselőt 8 napidíjassal az általános forgalmiadó beszedésére! Olyannyira, hogy sok esetben a napidíjak összege meghaladja a vásáron befolyt adók összegét. (Sándor Pál: Hallatlan! A, Borsszem Jankóba való! — Rassay Károly: Ott rögtön zálogolnak!) A zálogolás pedig ugy történik, hogy például 10 pengő vásári átalány biztosítására egy egész vég vásznat elkoboznak, amit csak akkor kap vissza a kereskedő, ha igazolja a kiszabott átalány lefizetését. Erről a záiogolásról sem törvény, sem rendelet nem intézkedik, tehát az eljárás önkényes és törvényellenes, azonkívül az államnak órási kára van, mert a tisztviselőkkel megeteti azt az adóösszeget, amelyet az állani a forgalmiadóból bevemm a mellett az adózókat állandóan bosszantja és bántja. Ugyancsak a vásárokkal kapcsolatban méltóztatik-e tudni, t .pénzügyminister ur. hogyan lopják el egyes kiküldőitek a pénzt? Ugy, hogy az indigó-papirt nem ugy teszik be a papírlapok közé, hogy az a másik papírlapon is irjon, hanem ugy, hogy az indigós oldalával legyen fölfelé. Ilyenformán a nyugta hátlapjára van ráírva, hogy az adózó mennyit fizetett és nincs róla külön másolat. (Derültség a szélsőbaloldaton. — Zuj.) lia a minister ur parancsolja, a vásárosok által behozott ilyen nyugták egész tömegét bocsáthatom rendelkezésére, amelyeknek a hátára van indigózva az összeg. Tehát, t. minister ur, ellopják az állam pénzét ezeken a vásárokon és senki sem tudja, hogy miért nyúzzák ezeket az embereket. (Szabó Imre: Ázsia ez! — Rassay Károly: Hogy lehet ilyen rendszert fentartani! — Propper Sándor: Erre kell a forgalmTadó!) Nem akarok egyelőre beszélni a legsúlyosabb esetről, a nagykátai esetről, mert várom a pénzügyminister ur vizsgálatának eredményét, csak felhivoni a minister ur figyelmét arra, nem érzi-e a minister ur az njságok olvasásakor, hogy itt a forgalmiadónál valami nincs rendben! (Sándor Pál: Ö csak a Budapesti Hírlapot olvassa! — Bud János pénzűgymiuister: Folyton foglalkozom ezzel a kérdéssel!) Miként lehetséges, hogy — amint egy törvényszéki tárgyalással kapcsolatban olvastuk — a Britanniának egy volt hőse ma a kereskedők és iparosok ellenőrzője, hogy Babarczy báró ur, akiről egyik legutóbbi tárgyaláson például bizonyos ékszerekkel kapcsolatosan volt szó, jelenleg azzal foglalkozik, hogy tisztes kereskedőkről és iparosokról állapítja meg, hogy azok a forgalmiadó-szabályoknak eleget tesznek-e vagy sem. Amidőn beszédem végére értem méltóztassanak megengedni, hogy emlékeztessem a pénzügyminister urat egyik nyilatkozatai a, arra, hogy a segéd nélkül dolgozó kereskedőknek és iparosoknak nem kell könyveket vezetniök. Ezt a pénzügyminister ur itt a Házban is kijelentette, nekem is megmondotta, ennél-