Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.

Ülésnapok - 1927-114

Az országgyűlés képviselőházának 114. urnák a bizalmasa, akinek révén Zerrmann ministeri osztálytanácsos ur egyesülete részére összeszedi azokat a pénzeket, amelyekből az egyesületet fenfcartja. (Mozgás a szélsőbalol­dalon. — EQJJ hanp a közéven: Milyen egyesü­letet?) A Budafoki Ifjúsági Egyesületet, amely­nek Zerrmann osztálytanácsos ur az elnöke. Itt vannak nálam és a minister urnák rendel­kezésére állanak a forgahniadófőnökök és forgalmiadó tisztviselők levelei, amelyekben közlik, hogy Karvalyszky István kispesti for­galmiadófőnök ur értesítette őket arról, hogy Zerrmann osztálytanácsos urnák, — tehát az atyaistennek, (Sándor Pál: Több, mint a mi­nister!) mert c v forgalmindófőnököt for­galmiadé tisztviselőt egyik napról a másik napra el lehet bocsátani, az nem s'át^sl'eli tisztviselő, rendeletére mindenkit, aki 100.000 koronánál többet ad erre a célra, külön jegy­zékbe kell foglalni és az osztálytanácsos úr­hoz fel kell terjeszteni. Minden hónap 1-én ezeket a hozzájárulá­sokat a forgalmiadótisztviselők jutalékából a forgalmiadó főnök urak maguk vonják le és Karvalyszky István ur utján terjesztik be a pénzügyministeriumba. Zerrmann Antal pénz­ügyministeri osztálytanácsos úrhoz. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlati! — Gál Jenő: Hűtlen kezelés büntette!) Ez még semmi. (Zaj. — Rassay Károly: Ennek végei kell vetni! — Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Fábián Béla: T. pénzügyminister ur! A kis­pesti forgalmiadó hivatalnál teljesit szolgá­latot — bocsánatot kérek, hogy neveket vagyok kénytelen emliteni — egy Schweffer Emil nevezetű forgalmiadóellenőr, aki 1926-ban há­rom hónapon keresztül Zerrmann osztálytaná­csos ur egyesületében asztalosmunkát vég­zett s bár ellenőri teendőit nem látta el, a kis­pesti forgalmiadóhivataltól fizetését és jutalé­kát megkapta, ugyanakkor az osztálytanácsos urnák dolgozott. (Rassay Károly: Asztalos és ellenőr 1 ?)) Asztalos és ellenőr. Mert az a hely­zet, hogy a forgalmiadóellenőrök között... (Zaj. — Rassay Károly: Ipartudó ember oko­sabb dolgokat is végezhet, minthogy forgalmi­adóellenőr legyen! — Rothenstein Mór: Csak­hogy az többet hoz! — Rassay Károly: Lehet; de akkor csukják be az egyetemeket ha ez az álláspont érvényesülhet!) Hogy milyen a hely­zet, hogy mi fejlődik ki abból, ha egy alkal­mazott, aki a főnökétől függ, tudja a főnöké­ről, hogy az törvény ellenére magánszolgála­tokat végeztetett vele az egyesületében, hogy az ilyen bizalmi viszonyból mi fejlődik ki arra csak egy példát hozok fel. Schweffer Emil 1926 folyamai] két kispesti adózónál akik bé­lyegjegyekben rójják le adójukat, fölvette a bélyegek értékét készpénzben és a bélyegeket nem ragasztotta be a könyvbe. Közvetlenül ez után az eset után az ellenőröket felcserél­ték. Schweffer helyébe egy másik ellenőr ke­rült, aki a visszaélést felfedezte és jelentést tett Karvalyszkynál. Ez egy Pálinkás nevű főellenőrt bizott meg az ügy felderítésével. Amikor a vizsgálat eredményre vezetett, uta­sításra a vizsgálat iratait összetépte, bedobta a kályhába és meghagyta pálinkásnak, hogy erről az esetről hallgasson. (Zaj a szélsőbal­oldalon. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Jó, hoqy el nem csapták Pálinkást!) A budapesti pénzügyigazgatóság forgalmi­adó ügyosztályába beosztott forgalmiadotiszt­viselők havonként 18—20 napot töltenek kül­szolgálatban. Miért? Hiszen minden forgalmi­adóhivatalnak van vezetője. Egyszerű napi­ülése 1928 január 20-án, pénteken. 171 | díjakért, mert a napidíjak 12 és 13 pengő között ; vannak megállapítva, a kilométerpénz pedig ! kilométerenként 54 fillér. A budapestvidéki pénzügyigazgatósághoz és a pénzügyministe­riumhoz tömegesen érkeznek panaszok a vásá­rokon történő dolgokról. A vásárokon az tör­ténik, hogy bár az illető községben van for­galmiadóhivatal, amely a vásárosokat ellen­őrizni tudná, minden országos vásárra egy se­reg embert küld ki a pénzügyigazgatóság és az illetékes forgalmiadóhivatalnak egész sze­mélyzete megjelenik a vásáron adószedés cél­jából. Az igazgatóság fogalmazási szakából ki­rendelnek egy tisztviselőt, 8—12 napidíjassal, akik között 4—6 nő, azonkívül 4—6 pénzügyőr. Egy tisztviselőt 8 napidíjassal az általános forgalmiadó beszedésére! Olyannyira, hogy sok esetben a napidíjak összege meghaladja a vá­sáron befolyt adók összegét. (Sándor Pál: Hal­latlan! A, Borsszem Jankóba való! — Rassay Károly: Ott rögtön zálogolnak!) A zálogolás pedig ugy történik, hogy például 10 pengő vá­sári átalány biztosítására egy egész vég vász­nat elkoboznak, amit csak akkor kap vissza a kereskedő, ha igazolja a kiszabott átalány le­fizetését. Erről a záiogolásról sem törvény, sem rendelet nem intézkedik, tehát az eljárás önkényes és törvényellenes, azonkívül az ál­lamnak órási kára van, mert a tisztviselők­kel megeteti azt az adóösszeget, amelyet az állani a forgalmiadóból bevemm a mellett az adózókat állandóan bosszantja és bántja. Ugyancsak a vásárokkal kapcsolatban mél­tóztatik-e tudni, t .pénzügyminister ur. hogyan lopják el egyes kiküldőitek a pénzt? Ugy, hogy az indigó-papirt nem ugy teszik be a papírla­pok közé, hogy az a másik papírlapon is irjon, hanem ugy, hogy az indigós oldalával legyen fölfelé. Ilyenformán a nyugta hátlapjára van ráírva, hogy az adózó mennyit fizetett és nincs róla külön másolat. (Derültség a szélsőbalol­daton. — Zuj.) lia a minister ur parancsolja, a vásárosok által behozott ilyen nyugták egész tömegét bocsáthatom rendelkezésére, amelyeknek a hátára van indigózva az összeg. Tehát, t. minister ur, ellopják az állam pénzét ezeken a vásárokon és senki sem tudja, hogy miért nyúzzák ezeket az embereket. (Szabó Imre: Ázsia ez! — Rassay Károly: Hogy lehet ilyen rendszert fentartani! — Propper Sándor: Erre kell a forgalmTadó!) Nem akarok egyelőre beszélni a legsúlyo­sabb esetről, a nagykátai esetről, mert várom a pénzügyminister ur vizsgálatának eredmé­nyét, csak felhivoni a minister ur figyelmét arra, nem érzi-e a minister ur az njságok ol­vasásakor, hogy itt a forgalmiadónál valami nincs rendben! (Sándor Pál: Ö csak a Buda­pesti Hírlapot olvassa! — Bud János pénzűgy­miuister: Folyton foglalkozom ezzel a kérdés­sel!) Miként lehetséges, hogy — amint egy törvényszéki tárgyalással kapcsolatban olvas­tuk — a Britanniának egy volt hőse ma a ke­reskedők és iparosok ellenőrzője, hogy Babar­czy báró ur, akiről egyik legutóbbi tárgyalá­son például bizonyos ékszerekkel kapcsolato­san volt szó, jelenleg azzal foglalkozik, hogy tisztes kereskedőkről és iparosokról állapítja meg, hogy azok a forgalmiadó-szabályoknak eleget tesznek-e vagy sem. Amidőn beszédem végére értem méltóz­tassanak megengedni, hogy emlékeztessem a pénzügyminister urat egyik nyilatkozatai a, arra, hogy a segéd nélkül dolgozó kereskedők­nek és iparosoknak nem kell könyveket vezet­niök. Ezt a pénzügyminister ur itt a Házban is kijelentette, nekem is megmondotta, ennél-

Next

/
Thumbnails
Contents