Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.
Ülésnapok - 1927-107
8 Az országgyűlés képviselőházának 107. ülése 1928 január 10-én, kedden. többen kivonták magukat: azokkal sem történik igazságtalanság, mert azoknak most kell teljesiteniök azt a kötelességüket, amellyel adósak maradtak. (Pakots József: Helyes!) Mármost volna itt még más dolog is. Lehetnek vagyonok, amelyek nem voltak meg akkor, amikor a hadikölcsönök jegyeztettek. (B. Kray István: Sőt vannak is!) Ha vannak vagyonok: ezek azok a bizonyos konjukturá is és ezek azok a bizonyos hadivagyonok. (Ugy van! jobbfelöl.) Azt kérdeztem tisztelt képviselőtársaim, hogy amikor az ország területének kétharmadrésze elveszett, amikor az ország vagyonának háromnegyedrésze elveszett, (Ugy van job felöl.) lehetett-e tisztességes utón vagyont szerezni? (Felkiáltások jobbfelöl: Non!) Ha pedig erre nemleges feleletet kapok, akkor nem látom be, hogy jogosulatlan az, ha ezeket a vagyonokat is ilyenképen megfogjuk. (Ugy van! jobbfelöl.) Ezeket a vagyonokat pedig más módon megfognunk nem lehet, mint ezen az egy módon. (B. Kray István: És pedig ezeket kell elsősorban! — Baracs Marcell: Tehát valorizáljunk!) Mit jelentene ez? Én egy kis számítást is csináltam, hogy mit Jelentene ez az egyes egyénre. Ugy áll a helyzet, hogy aki nem jegyzett semmit, arra az én számvetésem szerint az adóa'ap minden tiz pengője után esnék egy index-a'aoon számított korona; minden tiz pengő után egy korona. Aki nem jegyzett eledet, arra eshetne minden 25—?0 sőt 50 pengő után egy index-korona. Ezt ki kell birni mindenkinek, ki kell birni az igazság, az elvesztett karitativ alapok, az árvavasryonok és más egyebek érdekében, de ki kell birni a gazdasági élet érdekében is. S van itt még egy más szem non t is Méltóztassanak megengedni, hogy erre is, bár ez sz'fornan vett po'itiknm. egy szót szóljak. Olyan nafyon biztosnak látjuk mi ennek a szerencsétlen országnak helyzetét, hogy itt felfordulás többé egyáltalában nem jöhet? Anny'ra biztosak vagyunk, hoirv ez a rnost konszolidált társada ! oni egy esetleges erösebb rA7VAdta**ST"»1f TYi : r>rlrn lö^ii^r^óp vr)í 1 Ö7?V < ellent tud állani? Én tisztelt képviselőtársaim ha egyéb ok mm volna 's rá m'rtán itt tény le"- milliók vannak érdekelve, ezeknek a mi 1lióknak a kezében nem hagynám kint ezt az agitációra rendkívül alkalmas fegyvert. Ha ezt a kérdést megoldjuk, és amint látszik, ez meg is oldható ané'kül. hoíry az államnak egy fillérjébe kerülne, akkor én egy ilyen hatalmas agitációs fegyvert semmi körülmények között sem hagyok künn. (Helyeslés. — Sándor Pál: Akkor miért fogadod el a törvényjavaslatot?) Mielőtt tovább mennék, méltóztassanak megengedni, hogy a minister urnák két állításával is röviden foglalkozzam. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Az egyik, t. képviselőtársaim, az a bizonyos lavina-kérdés, amelyre a minister ur rámutatott. A minister ur a hadikölcsönöknek bármilyen megmozdulásától egy lavina megindulását várja és ettől félti s helyesen félti az országot. Ha azonban ezt a leszámolást megcsináljuk és elimináljuk az öszszes államtcrhekből. — amint a minister ur kifejtette — a koronatartozásokból, a hndikölcsönöknek ezt az óriási tömegét, mi marad ott hátra? A záloglevelek: erről mindjárt fogok még beszélni. Maradnának azután a háború előtti kötvények és maradnának talán a betétek és más ilyen dolgok. (Jánossy Gábor: Az árvaoénzek!) Az árvanénzekről is fogok majd beszélni. Azt látjuk itt, hogy az innsbrucki és prágai egyezményekkel háború előtti kötelezettségeink bizonyos fokig rendezve vannak. A vasúti obligációkról nem beszélek, azokról Sándor Pál t. képviselőtársam beszélt, azokat is ki kell kapcsolnom belőle, mert hiszen azok ma már rendezve vannak. Maradna talán a készpénzkövetelés. Ebbe én nem megyek bele, (Egy hana balfelöl: Át van törve!) mert végeredményében, ha az a készpénzkövetelás szabad volt és nem volt megkötött, akkor az illető maga rendelkezett a saját pénzével és nagy kérdés az, hogyha a zsebében lett volna is az a pénz, vájjon akkor is nem veszett volna-e az el? (Jánossy Gábor: De a kiskorúak pénze!) A kiskorúakról, ismétlem, most nem beszélek, az árvapénzekről majd külön fogok beszélni. (Felkiáltások a bal- és a szélsöbaloldalon: Halljuk! Halljuk! Hangosabban!) A t. előadó ur ugy érvelt, hogy itt vigyáznunk kell. mert hiszen vannak olyan háború előtti címleteink, amelyekre az innsbrucki és prágai egyezmények hatálya nem terjed ki, tudniillik olyan kötvényeink, amelyek' nem a velünk szembenálló államokban, hanem semleges államokban vannak. Erre vonatkozólag kénytelen vagyok megmondani: nem helytálló az előadó urnák ez a megállapítása, nem helytálló pedig elsősorban azért, mert ha vannak is ilyen a semlegesek között lévő papírjaink, azoknak bizonyára volt magukhoz való eszük, hogy a törvényes utón. vagv esetleg annak mellőzésével is azt velünk ellenséges állam papírjának tüntessék fel. (Ugy van! a jobboldalon. — Lakatos Gyula előadó: Nem lehetett! — Felkiáltások whbfelöl: Mellékutakon! — Lakatos Gyula előadó: Blumensteinék utján! — Ugy van! jobbfelöl.) Ezt mutatja nekünk a Bluimenstein-féle eset. de még nem is ezt mutatja a Blumenstein-féle eset, hanem azt, hogy nem a semleges államokban lévő kötvényeinket, papírjainkat vitték el. hanem saját papírjaikat igyekeztek átcsempészni, mert így nagyobb hasznuk van. Van azonban ennek az éremnek másik oldala is. A legutolsó svájci bankári értekezlet azt a hnta^ozntot hozta, hogv felkéri Európa összes hitelezői államait arra. hogv csak olyan államoknak hitelezzenek, amely államok az ő fizetési kötelezettségüknek eleget tettek. Ha pedig ez igv van és ezt a határozatot ők meghozták, nekünk nem szabad azt elfelejtenünk, hogy tisztán Amerikára támaszkodva aligha tudiuk közgazdasági életünket talpraállitani; nekünk Amerikán kívül szükségünk van a semleges államok jókedvére és jóindulatára is, mert hiszen természetes dolog, hogy ha ezek előlünk a piacot elzáriák. még sokkal kellemetlenebb helyzetbe kerülhetünk, mint eddig voltunk. A záloglevelekről, ismétlem, még később fogok beszélni. Mármost miről lehetne itt még a lavina megindulásával kapcsolatban beszelni? Lehetne beszélni, ismétlem a készpénzről, lehetne talán a kényszerárfolyam elrendeléséből beszélni, de ez már politikai dolog, ezt talán ne keverjük ide bele. Más módon és más pontokon pedis egyáltalában nem látom, hogy lavina indulhatna meg. A másik dolog a minister urnák következetesen elfoglalt álláspontja, amelyet még a francia frankra vonatkozólag hozott bírósági Ítéletekre támaszkodva is alátámasztott. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Halljuk! Halljuk! Hangosabban.) Ez pedig a korona egyenlő korona álláspontja. A törvényjavaslatban, az eddigi felszólalásokban is mindenütt kicseng és mindenütt visszacseng, hogy a korona
