Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.
Ülésnapok - 1927-107
G 'Az országgyűlés képviselőházának 107. ülése 1928 január 10-én, kedden. valorizálni lehet. Amikor egy barátomnak elmondottam, hogy kiket gondolok ősjegyzőknek, mert hiszen fontos a disztinkció, a következmények szempontjából, azt mondotta, hogy máról-holnapra azok a kötvények, amelyek a tőzsdén vannak, mind eredeti és ősjegyzők által jegyzett kötvényeknek feltüntetett kötvények lesznek. Megnyugtathatom innen is mindazokat, akiket ez a dolog ebben a megfordított értelemben érdekel, hogy gondoltam arra is, hogy ez ne történhessék meg. Itt a nyilvánosság előtt azonban nem vagyok hajlandó megmondani, hogy mi ennek az orvossága; az illetők majd tapasztalhatják, amennyiben elfogadtatnék ez a javaslat. A hadikölcsönök végösszege Kerner szerint 9 milliárd 402 millió korona. Dános Árpád dr. egyetemi tanár szerint aranyban 4 milliárd pengő, Sándor Pál tisztelt képviselőtársam és barátom számitásai szerint 8 milliárd 910 millió — ugy emlékszem, igy méltóztatott mondani — a minister ur szerint 8 milliárd körüli összegről van szó. Tegnap este jelent meg a Magyarországban dr. Pályi Edének egy ezzel foglalkozó cikke, ő 500 millió pengőről beszél. Itt tehát olyan nagy eltérések vannak a számok között, hogy valóban nehéz közöttük az embernek eligazodnia. Hogy azonban ne tévedjünk, épen a legsúlyosabb számnál, fogadjuk el Kerner dr. alapját, amely körülbelül a költségvetésben feltüntetett összegekkel is vág, ez kitenné 9 milliárd 402 milliót. (Egy hang jobbfelől: Aranykorona?) Nem. 9402 millió papiros korona. Illetőleg ez a hadikölcsönjegyzéskori korona. Maid erről beszélünk. Hogy mi lesz belőle, az egy más kérdés. Messze van még nagyon az aranykoronától. (Zaj a jobboldalon. — Elnök csenget.) Tisztelt uraim! Látszik, hogy ezzel a kérdéssel nem nagyon méltóztattak foglalkozni, mert akkor ezt a közbeszólást nem kaptam volna, hogy ez aranykorona-e. Majd mindjárt el fogom mondani zürichi alapon, el fogom mondani index-alapon, amint tetszik, akár frank-a'a^on is ^ T n megállapítunk 9 milliárd 402 miilóban, ebből levonjuk azt az öszszeget. — és itt a pénzügyminister urnák nyila ï'oza+ara va^-wnk **+a*va mert e^mn-; pcvé'i adat nincs — amely adó, vagyonváltság és viszszavásárlás címén az államhoz visszakerült belőle: összesen 1928 milliót. Maradna tehát 7475 m 5 "^ Ha mármost aranyindexen nézem át és átlagban ugy számítom, amint Sándor Pál t. barátom számította, hogy az első és a nyolcadik hadikölcsön között egy középarányos kulcsot veszek, tudniillik 60%-ot, akkor ez aranyalapon kitenne 4485 milliót. Index-alanon azonban egész más a helyzet. Méltóztassanak megeneedni, hogy énen ezért és a közbeszólások miatt is megnézzük, hogyan áll a helyzet. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Bár valamennyien, akik jelen voltunk, átmentünk rajta, mégis azt hiszem, nem végzek felesletres munkát, ha minden évből csak egy-egv adatot mondok azokról, amelyek itt érdekelnek minket. (Halljuk! a jobboldalon.) Ha a V-ékeparUásos 100 koronát 105 frankkal vesszük egyenlőnek, akkor a magyar korona Zürichben volt 1914-ben 9903, 1915-ben 80-83, 1916-ba" 63-06. 1917-hen 45-76 1918-ban 44-92, mindenkor az év december 31-én. Azt hiszem, tovább nem kell mennem, mert csak ezeknek az éveknek a számadatairól van szó. Ha eery svájei frank értékét magyar koronában 95 fillérrel veszem egyenlőnek, akkor a svájci frank 19M-ben volt 11. 1915-ben 1-24. 1916-ban 1-59, 1917-ben 2-21. 1918-ban 2-31 korona. Ha r^dig a magyar korona aranyértékét a svájci frankon és a dolláron keresztül átszámítom papirkoronára, azt a csodálatos tételt fogom találni, hogy a papírkorona a zürichi kurzusnak mindig 10%-kai előtte állott. Ha az indexszámokat nézem, megállapítom, hogy szerény nézetem szerint Sándor Pál tisztelt képviselőtársam itt tévedett, mert ő aranyalapon vélte számítása alapjául a hadikölcsönt, pedig nekünk semmi közünk nincs és nem is volt Zürichhez. Nézetem szerint ugyanis mindig arról volt szó. hogv n pénznek itthon mi volt a vásárló ereje. Márpedig az itthoni vásárlási erőt nem számithatjuk Züricben keresztül. Megengedem, hogy a kereskedelem, az ipar és mindazok, akiknek a svájci frankkal, illető'eg Zürichhel dolguk volt, ezt vették számításuk alapjául. Nekünk azonban, akik itt benn hadikölcsönt jegyeztünk, a koronánk csak annyit ér, amennyit érte itthon vásárolni tudtunk. (Helyeslés a jobboldalon.) Épen ezért én nem a mellett vagyok, hogy a hadikölcsönök jep-yzése tekintetében az aranyparitást számítsuk, — amint Sándor Pál tisztelt képviselőtársam tette. — hanem azt kérném, hogy az index alapján számítsuk. Én egy ilyen indexet bátor vagyok bemuta'ni. nem azért, mintha ez csalhatatlan lenne; megmondom azt is hogy a Statisztikai Szemléből vettem ezt az indexet. Egy máskép összeállított index esetleg más eredményekre vezet. Ezen index szerint azonban — ha a koronát 1914 június 30-án 100-zal veszem — 1914 decemberében az indexszám 136. 1915 decemberében 227. 1916 decemberében 331, 1917 decemberében 423, és 1918 decemberében 535, (Sándor Pál: Még sokkal rosszabb. — Urbanits Kálmán: Ez mind fiktiv, mert az árak maximálva voltak! — Zaj. — Jánossy Gábor: Crvönyörüen beszél, ne zavarjuk! — Halljuk! Hallhtk! a jobboldalon.) Kérem tisztelt kénvise'őtársam. erre is gondoltam és nem akadok meg vele. Köz'öm a brza árát is és azt fon-ia látni hofry annak ellenére, hogy a búza ára maximálva volt. csaknem közel az indexszámhoz drágult. Ez nagyon érdekes tünet Azt hiszem, tisz f elt képviselőtársaim közül sokan nem figyeltek erre, de véletlenül mé°is ie-y volt. A búzának az átlagára 1906 és 1910 között 22-40 K. volt, — mindig 76 kilogrammos búzát veszek alapul — 1911-ben 23-82, 1913-ban 2219, 1914-ben 3085, 191^-ben 3916 1916-ban 38-56, 1917-ben 41-38, 1918-ban 6408, 1919-ben 128-75, és igy tovább. 1922-ben 5929 K. Méltóztatik ebből látni, hotry dacára annak, hogy a búza ára maximálva volt, igen erősen közeledett mindig az indexhez Ez az index azon kalkuláció alánján készült, hogy egy öttagú munkáscsalád ellátására mennyi volt szükséges. Ott hagytam el, hogy a hadikölcsönök végösszege 60%-os aranyalapon számítva 4458 millió, azonban indexalapon ezt az összeget csak a felére értékelhetjük. (Rassay Károly: Most ilyen index-szel méltóztatik számolni?) Ezzel az index-szel, amelyet az előbb ismertettem. (Rassav Károly: De ma milyen értéket képvisel? Mi lesz az értékegység 1 ?) Ezt nem értem. (Rassav Károly: Mára számoljuk át! Mi a konklúzió 1 ?) Én elmondottam az indexváltozást... (Rassay Károly: Mennyi az. amire ma felértékeli a képviselő ur?) Én máskép nem mondhatom, Sándor Pál tisztelt képviselőtársam aranyalapon 60%-ra becsülte ezeket a kötvényeket, én ennek pontosan felére értékelem, vagvis indexalapon 30%-ra a mindenkori befizetés értéke szerint. (Baracs Marcell: Akkor miért nem valorizál 1 ?) T. képviselőtársaimat
