Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.
Ülésnapok - 1927-95
T Àz országgyűlés képviselőházának 95. ülése 192? november 25-én, pénteken. 8? ennek a külön biztosítéki alapnak nagyságát, lia azonban mindkét jogcím aiapján bocsátott ki ilyen kötvényeket, auban az. esetoen ennek az összegnek kétszerese, tenát 3 miiiio aranyforint voit a küion biztosiieKi alap nagysága, avval a feltételiéi azonban, hogy ez az aiap semmiesetre sem lehet kevesebD, mint a forgalomba hozott összes kötvények névértékének legaiább is 5 7b-a. Az előttünk fekvő törvényjavaslat szintén megánapiija most az ilyen típusú kötvények kibocsátásánál a külön biztosítéki alap minimális Összegét és kimondja, hogy ez 20U.000, illetőleg buU.uUO pengő, aoban az esetben, f ha csak egy jogcím alapján bocsát ki az intézet kötvényeket, ha pedig minükét jogcím alapján . bocsát ki kötvényeket, aoban az esetoen ez az összeg ennek kétszeresére, tehát 4UÜ.UUÜ vagy pecig l,üüU.UU0 pengőre eme. endo fel. Kimonuja azután a törvényjavaslat azt is, hogy itt a regi es uj kibocsátású kötvények közötti különbségre nézve szinten 1925. evi január 1. az elkülönítési határnap. Hasonló a helyzet a Magyar Földhitel Intézet vizszabalyozo és taiajjavitási zálogleveleinél is, ameiyeu: az 188y : J^J^X.. tc.-en alapultak. Itt ezeknél a speciális kiüocsatasu zálogleveleknél szintén meg kellett tenni az elküiöninnest a regi kioocsaiasu es az uj Kibocsátású zálogieveieKre nézve, itt azonban az eikuiönitésnek időpontját arra az idi/re biztosítja a törvényjavaslat, amikor az uj kibocsátásra vonatkozólag a jogügyiét létrejött. Meg kell meg itt említenem, hogy a törvényjavaslat azoknak az értekeknek a körét, amelyekben a záloglevelek vagy kötvények külön biztosítéki aiapjai elhelyeztetnek, most kibővíteni kívánja azzal, hogy az illető éitékek közé felveszi a Magyar Nemzeti Bank részvényeit, valamint azt is megengedi, hogyha valamely küiioldi pénznemre szórnak a záloglevelek, avagy az illető kötvényemisszió, abban az esetben a pénzügyministcr előzetes hozzájárulásával, illetőleg engedélyével oiyan fix kamatozású értékpapirosokban is elhelyezhetők azok aránylagos része, amelyeket az az állam bocsát ki, vagy annak területén bocsátottak ki, amely állam pénznemére szólnak a záloglevelek, illetőleg a kötvényemissziók. Az eddigi törvényes rendelkezések értelmében a záloglevelek, illetőleg az 1897 : XXXII. te. alapján kibocsátott kötvények legkisebb névértéke 100 koronában volt megállapítva. Ez a törvény most ehhez hasonlóan 100 pengőben kívánja a legkisebb értéket megállapítani, azért, hogy kisebb címletek ne kerüljenek forgalomba. Végül még meg kell említenem, hogy a javaslat 9. §-a mind a záloglevelekre, mind pedig a szóban forgó kötvényekre vonatkozólag megadja az illeték- és adómentességet. Ezzel is megkönnyíteni kívánja a záloglevelek, illetőleg a kötvények elhelyezési lehetőségét és különösen lehetővé teszi az intézetek számára a kihelyezési kamatfeltételek javítását. Ezekben voltam bátor általánosságban ismertetni az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Tisztelettel kérem, méltóztassék azt a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A minister ur kíván nyilatkozni. Bud János pénzügy minister: Nem! Elnök: Minthogy a minister ur sem kivan nyilatkozni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban a részietes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? Hűen!) A Haz a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául eltogadta. következik a részletes tárgyalás. Kérem a törvényjavaslat címének felolvasását. Esztergályos János jegyző (olvassa a törvényjavastat címét, mely észrevétel nélkül elfogaatatik. — Olvassa az 1. §-t). — Madarassy Gabor! Madarassy Gábor: T. Képviselőház! Egyrészt az előadó ur által elmondott indokok alapján, másrészt pedig arra való tekintettel, hogy a pénzügy minis ter ur által benyújtott ezt a törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság folyó évi június hóban tárgyalta le, és azóta bizonyos gazdasági változások álltak elő, viszont a pénzintezetek megerősödtek s miután az általános törekvés az, hogy a békeviszonyok lehetőleg megközelittessenek, a régi törvény értelmében pedig a biztosítási alap ugy a zálogleveleknél, mint a kötvényeknél lényegesen magasabb volt, mint az az alap, amelyet ez a törvényjavaslat tervez, ennélfogva tisztelettel vagyok bátor javasolni, hogy az 1. §-ban említett 200.000, illetve 500.000 pengő, ha nem is teljesen a béke állapotra, de legalább a békeérték 3%-ának megfelelően emeltessék fel olyképen, hogy a biztosítási alap a zálogleveleknél egymillió pengőnél kisebb összeg ne lehessen. Ennek következtében tisztelettel javaslom, hogy az 1. § 3. bekezdése helyébe a következő Szöveg illesztessék (olvassa): »Az előbbi bekezdés rendelkezéseihez képest létesítendő alap az illető intézet által az 1925. évi január hó 1. napja után bejegyzett jelzálogjoggal biztosított kölcsönkövetelések alapján kibocsátott záloglevelek összeségének biztositékául szolgál. Ez alap 1,000.000 pengőnél kisebb nem lehet és az illető intézet forgalomban lévő ily záloglevelei össznévértékének legalább 5. §-át kell kitennie«. T. Ház! Ennek elfogadása esetén a kötvényeket illetőleg a 3. §-nál az előbb emiitett indokolással kapcsolatosan hasonlóan egy tiszteletteljes módosító indítványt fogok előterjeszteni. Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Senki sincs feliratkozva. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A minister ur kíván nyilatkozni! Bud János pénzügy minister: T. Képviselőház! A magam részéről Madarassy Gábor képviselőtársunk által előadott indítványhoz hozzájárulok. Azt hiszem, hogy közhiteli érdek is, hogy ez a változtatás megtörténjék. Nagy súlyt kell ugyanis helyeznünk arra, hogy egyrészt zálogleveleink biztonságát kifelé dokumentáljuk, másrészt pedig a záloglevélkibocsátás elől elzárjunk olyan intézeteket, amelyek ennek az ügyletnek vitelére nem alkalmasak. Kérem ezen az alapon az indítványozott javaslat elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az 1. il. és 2. bekezdését nem támadták meg, azokat tehát elfogadottaknak jelentem ki. A 3. bekezdés bizottsági szövegével szemben áll Madarassy Gábor képviselőtársunk módosítása. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 3. bekezdést a bizottság szövegezésé13*
