Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.

Ülésnapok - 1927-95

88 'Àz országgyűlés képviselőházának 95, ben elfogadni, szemben Madarassy képviselőtársunk módosításával, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a bizottsági szöveget elvetette és a 3. bekezdést Madarassy Gábor képviselőtársunk szövegezésében fogadta el. Következik a 2. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa a 2. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. — Olvassa a 3. f-t), — Madarassy Gábor! Madarassy Gábor: T. Képviselőház! Az előbb elmondottak értelmében, tekintettel arra, hogy az 1. §-nál tisztelettel benyújtott javaslatomat a t. Háznak elfogadni méltóztatott, ugyanazzal az argumentációval a kötvényekre vonatkozólag is tisztelettel javaslom, hogy ez a biztosítéki összeg felemeltessék 1 millió, illetőleg 2 millió pengőre, aszerint, hogy egy vagy két típusról van szó. Ennek következtében a B. § helyébe a következő szöveg beillesztését van szerencsém tisztelettel javasolni (olvassa): »Az 1897. évi XXXII. te. hatálya alá tartozó kötvényekre való vonatkozásban aszerint, hogy a kötvények az 1925. évi január hó 1. napján megelőzően, vagy azt követőleg bocsátattak ki, az 1925. évi XV. te. 2. §-ában, valamint a jelen törvény 1. §-ában foglalt rendelkezések megfelelően állanak, mindamellett azzal az eltéréssel, hogy az 1925. évi január hó 1. napja utáni kibocsátás esetében a kötvények külön biztosítására rendelt alap legkisebb összege szempontjából a jelen törvény 1. §-ának utolsó bekezdésében jelzett 1,000.000 pengő csak akkor nyer alkalmazást, ha az intézet az 1897 : XXXII. te 2. §-ának vagy csak az 1. pontjában meghatározott kibocsátási alapon, vagy csak a 2. pontjában meghatározott kibocsátási alapokon bocsát ki kötvényeket, mig akkor, ha a kibocsátás az 1897 : XXXII. te. 2. §-ában meghatározott valamennyi kibocsátási alapon, vagy ugyanazon § 1. pontjában meghatározott kibocsátási alapok valamelyikén s ezenkívül ugyanazon § 2. pontjában meghatározott valamely kibocsátási alapon is történik, a kötvények külön biztosítására rendelt alap legkisebb összegének az említett 1,000.000 pengő helyett legalább 2,000,000 pengőt kell kitennie«. Kérem a javaslat elfogadását. Elnök: Kíván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Bud János pénzügy minister: T. Ház! A magam részéről Madarassy igen t. képviselőtársam előterjesztett javaslat elfogadását ajánlom. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a 3. §-t a bizottság szövegezésében elfogadni, szemben Madarassy képviselőtársunk módosító szövegével, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a bizottság szövegét elvetette s a 3. §-t Madarassy képviselőtársunk szövegezésében fogadta el. Következik a 4. §. Esztergályos János jegyző (olvassa a 1—7. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. — Olvassa a 8. §-t). — Az előadó ur! Temesváry Imre előadó: T. Ház! E törvényjavaslat 8. §-a mondja ki azokat az eseteket, amelyekre nézve ezen javaslatban emiitett külön biztosítási alapra vonatkozó intézkedések nem érvényesíthetők. Bátor vagyok indítványozni, hogy e szakasz 1. bekezdéséhez eg£y pótlás vétessék fel, mely a Központi Hitelszövetkezetre vonatkozik. E pót'ás annyiból állana, hogy a szakasz 1 bekezdésébe az »1923. évi XLII. te.« szavak után beiktattatnék a köütése 1927 november 25-én, pénteken. vetkező szöveg (olvassa): »valamint az Országos Központi Hiteiszövetkezet kötvényeinek biztosítására vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1927. évi VIII. tc.-nek rendelkezéseit.« Ezt azzal vagyok bátor indokolni, hogy midőn e törvényjavaslat készült, akkor még nem volt életbeléptetve az 1927 : VIII. te., mely a Központi Hitelszövetkezet külön w biztosiási alapjának elhelyezéséről szól, illetőleg arról; hogy milyen alapokba, milyen értekedbe lehet ezt a külön biztosítási alapot elhelyezni. Szükségesnek tartom tehát ennek felvételét a törvényjavaslatba, nehogy később az Országos Központi Hitelszövetkezet a biztosítási aiap tekintetében ellentétbe kerüljön a törvénnyel. Tisztelettel kérem módosításom elfogadását. Elnök: Kivan valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kivan szóLani, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni. Bud János pénzügyminister: T. Ház! A magam részéről a javaslathoz hozzájárulok, bár ugy vélem, hogy az, illető törvény egyáltalán nincs érintve. A világosság kedvééri azonban nem teszek észrevételt ennek a pótlásnak bevétele eiien. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 8. §-t nem támadták meg, azt tehát elfogadottnak jelentem ki. Kérdem, méltóztatnak-e az előadó ur kiegészítő javaslatát elíogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az előadó ur kiegészítő javaslatát elfogadta. Következik a 9. §. Esztergályos János jegyző (olvassa a 9—10. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta s annak harmadszori olvasása iránt később fogok a Háznak javaslatot tenni. iNapirend szerint következik a büntető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat (írom. 162, 3ü9) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Váry Albert előadó: T. Képviselőház! Az idő, melyben élünk, nagyobbszabásu jogalkotásokra nem igen alkaimas. Viszonyaink az ehhez szükséges nyugvópontra még nem értek el s bennünk is hiányzik még az a nyugalom, mely a viszonyok s az alkotandó jogszabályok Tárgyilagos megítélésének elengedhetetlen keiléke. A legnagyobb baj azonban 'kétségkívül abban van, hogy a magyar sors kegyetlensége folytán mi mindannyian kénytelenek vagyunk ezt az egész mostani állapotunkat ideiglenesnek és átmenetinek tekinteni (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) és gazdasági nyomorúságunk folytán minden energiánkat a létért való küzdelemben kimeríteni. (Ugy van! jcbbfelől.) Hiába hirdetjük, hogy törekedünk vissza minél előbb a békebeli állapotokhoz, ha ezeknek a békebeli állapotoknak lelki, erkölcsi, gazdasági és egyéb feltételei hiányoznak. (Ugy van Ugy van! a jobboldalon.) Jogi formulákkal ezen a vigasztalan helyzeten nem igen segíthetünk, sőt vigyáznunk kell, nehogy ebből az átmeneti állapotból többet rögzítsünk meg, mint amit a viszonyok kényszerítő parancsa folytán ki nem kerülhetünk. (Ugy van! jobbfelől.) A mi régi törvényeink: a mi erkölcsi, történelmi értékünk és szent ' örökségünk, melyet kötelességünk a lehetőség szerint sértetlenül visszaadni annak, aki nekünk adta: Nagy-Magyarországnak. Innen van az, hogy jogalkotásunk, nagyobbárá toldozásban-foldozásban merül ki, mert az egy-