Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.
Ülésnapok - 1927-103
'Az országgyűlés "képviselőházának 103. ülése 1927 december lé-én, szerdán. 313 az engedékenységet. Mert nézzenek végig igen t. képviselőtársaim a politika történetén és azt fogják látni, hogyha indokolatlanul adtunk helyet, vagy adtak helyet. — mert hiszen nemcsak rólunk van szó, végig lehet menni ebből a szempontból a világtörténelmem. — olyan hangulatoknak, amelyek nem voltak kellő 1 eg megalapozva, olyan befolyásoknak, amelyek nem voltak összhangban a nemzeti élet céljaival: annak mindig megvolt a keserves háttere, a keserves következménye, mindV drágán kePett később megfizetni azt. amit előbb indokolatlanul elmulasztott az ember. T. Képviselőház! Én magam részéről tisztában vagyok azzal, hoar^ itt valószínűleg OP'V elécr erős vita fog megindulni. Nekem nebpz^hb a belvzetem. mert az én oldalamon legfeljebb a logikai érvek á'lanak. (Esztergályos János: És az ep-vséges párt! 1 * Hát az elég erő. Ven t, kénviseWársam: erről mér meguvn^+p+^m kénvíselőtársamat! (Felváltások jcb 7 ~frlől : Umi is van!) Másik oldalon talán egészen a szenvedélyek juthatnak felszmre, de én azt hiszem, hogy tulajdonkénen akkor, amikor a mai helyzetben egy ilyen törvényjavaslattal áMunk szemben, mee-gvőződés^knpk és érveknek kell egymással küzdeni. (Vqy vav! jrbbfelől.) Én t ; sztelem és becsülöm mindAnVinek m egyeződ ését. sohasem voltam más áilásnonton, de megkívánom magam részéről is azt, hogy velern^ szemben szentén ^fvanazt az r]iás•ppptrt vaMják (Upv vnv>i a j^hh. és a baloldalon ) mert én is mer v P*vőződésbő1 kénvís^lpm p zt az áüásoontot. mert ha ez nem igy volna, eny •pcro'g- sem volnék tovább ez^n a h o1 vpn, ÍT*JI»+*<'**?«*I»ÍT' ^*ó"; É 11 azt h'szem. köt°l , "ssé fv bnl !^ És kötélessápből: kötelességem ors^n^om és nemzetem iránt. nár^suVa mee-gyeződésemmel: ez az. ami pnn^k a törvényí^vPs'ívtnaV i^é^viseletébpn reám nézve irányadó! (Helveslés.) T. Ház! Méltóztassanak megengedni, hogy tovább menjek gondolataim f^jteg^tés^en, hogy vájjon m 4 k az^k az indokok, amelyek a kormanyt arra kén vs^orîtették hogy egy ilyen negatív javaslattal jöjjön a Ház elé. Megtehetném, hogy hosszas elmélet 1 viráikba bopsátVr77aTn. de nem találnám szerenesésnek a do 1 grot. Egyre azonban mégis rá kell mu + atnom. ^^ra. hnp-y vpTPTp^menyhpn bármilyen rrms állágrtiontnt rtrób^inának 's kér»trselni a törvénvjavasíattal szemben az elmélet szVoruan a fÖry^nyíavasTat meHett van. Aki nénzeiméVtt 01 f^p-^kozn+t. tudia. hogv a helyzet az: ppy valuta m'ndV i-p-y^-ppz a velnta marad végesvégig, («ándor Pál: Régi vice! A korona az korina !)^ Nem rear vicc ez, t. kénviselőtársam. Ha végi gm elvünk azon a vonalon, ameIvpn a pénz-k^ej^dött- mindio- ugyanazt fogjuk tapasztalni. Voltak kisérletpk, ame'yek ettő 1 el akartak térni de azok sohasem voltak szerpnekések, mert méltóztassék az, assignatarendszert venni, amely Franciaországban volt, ott is megpróbálkoztak a va W 1 zárással, de a vép-e a fp^jes sikertelenség volt és ezért iö + t be tulajdonkénen a franc ia polgári törvénykön wbe. hop-y a frank az mindig frank. Fz o ] yan megdönthetetlpn elmélet. (Várnai Dániel: Dehogy megdöntbete+lenH amelyei szemben nincs ellenérv. (Sándor Pál: Majd meglátjuk! .Add'g nines, amíg a minister ur beszél! — Oá* Jeiő* Csak a tények!) A másik kérd°s. hogv^ kutassuk a helyzet kiállásának tulajdonkénen! természetét, és bigyjék ej npkem, hogy abban igaza van az jgpn t. e'őadó urnák, bpp-y végeredményben az infláció jut itt összes b^za^aival k : fejpzésre, .az infláció, amelyet különböző okok hoztak létre és amelyből csak a végén ébredt fel minden európai nemzet arra. hogy az mindént teremthet, csak jót nem. Az infláció elszámolása az a végső alap. amelyre jut egy va^ta-rendezéskor minden állam. Nálunk, sajnos, a pénzértéknek olyan romlása következett be, amilyenre számitani sohasem lehetett. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Láttunk nagy erőfeszítéseket és az én elődeimet csak dicséret il T eti. azért, nmrt mindegyik végig kivétel nélkül me"-nróbálkozott azzal, hogy feltartsa ezt az áramlatot, de ez nem volt lehetséges, azért, mert hiányzottak azok az alapok, amelvek szprint tulajdonképen fe 1 lehetett voina tartani. Sokáig; nemcsak mi vonunk de egész Európa el volt kábulva ebb<m a kérdésben, hiszen a háborn alatt nem vpttük észre és nem vette észre senki, hogv tuiaidonkéripn micsoda romlás kivetkezik be a nénzértékbe mert az a sok érték-plnnsztuiás. az a sok vap-vnn-elnnsztnlás. ami bekövp+kezett, csak később jutott felszínre, és ez adta meg azt a mérleget, ameddig 'erőm 1 ott az állam oénzegysége. És ebből követkpzik — ismét theoretice. — hogy az akkori időben tnlaidonkéopn az a pénz-ee-vsóo- íelentctfp a gazdasági lmlyz^tet és erőt. és trába próbálok én többet kövpt^lni a tá^a^alomtól és az áHam+ól mert ez lehetetlenség és megoldhatatlan feladat. S nagvon helyesen mutatott rá az előadó ur arra. — és kell nekem is ezzel foglalkoznom, mert szembe fogják velem helyezni a külföldet — hogyha Németország is csak egy 3^-os valorz-ciót tudott eszközöli miért várnak többpt nácink H'szen én mindig felbivtam erre a pénzüyvi bizottságban is igen t. képviselőtársaimat és most is felajánlom: üljünk le és próbájuk nyugodtan megnézni hofv milyen az egyes államok helyzete, vájjon mit vesztett az a német birodalom. De menjünk tovább, nézzük meg a gvőztes államokat. Franciaországot, Olaszországot végig mindegviket. Angliát nem tudom például venni, mert olyan erős és hatalmas állam, amely rendkívül nagy áldozatkészséggel, a legszigorúbb és legbensőbb elhatározással és elszántsággá 1 ismét felvitte a régi színvonalra va 1 utasát. De erre egyetlen más európai állam sem volt kénes. És kérdem, ha összevetjük ezeket a mérlegeket valamennyi állam vagyoni helyzetét, jövedplmi viszonyait és azt. - hogy milyen sors érte a világháború és az azt követő események követkpztében és ha azt látom hogy egy hatalmas birodalom 3%-ra tudott valorizálni, akkor miért akarnak ettől a szegény, tönkretett államtól, amelynek csak egy céHa Vhet. ismét fe'éledni és uiiáénülni, nap-^obb teliesitménytl? ( 7-a] a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János: Miért adták Bachernak a milliárdokat? Ha volt arra pénz, legyen e^re is! — Kahnk^ Laíos: 200 milliárd nem csekély összpfr! — Za,i. ) Nekem, aki ezzel a kérdéssel szemben^ állok, természe+esen me** kell néznem a kérdés ÖS=ZPS vonatkozásait. Fel kell vetnem először a kérdést vajion müven összegekkel állunk szemben, ha tényleg valorizálni ak^f valaki. Én nagyon jól ismerem azt &* áJlásnontot, hn^v az egyik oldalon á 7 l a badikö^sön^k valorizáeióm kikapcsolva m'nd^n más koronatart^zá^-bó 1 . A ma am részéről itt is ki keH hogv fpjezzem aggályaimat: óvatosnak kell lenni ebben a kérdésben és nagyon kel' vigyázni arra hoo-v lav'nát n^ teremtsiink Nem akarok most részletes adatokkai előadni, de a. lapok is hozták, a sajtó is foglalkozott ezzel a 48*
