Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.

Ülésnapok - 1927-103

Az országgyűlés hépviselöházánah 103. hanem reparációt kap a németektől, a háború következményeképen megindult a frank értéktelenedésének folyamata, aminek következménye ma már az, hogy a frank csak ötödrészét éri békebeli értékének. S beszél ott bárki is valorizációról

1

? Büntető intézkedések vannak ott olyan szerződések kitöltése e'len, amelyek a valorizációt becsempésznék a francia üzleti életbe és szent dogma az, — amihez a franciák nyúlni nem engednek, — hogy a frank egyenlő a frankkal. Már red

;

g ez is csak 20%-ot jelent. És ne felejtsük el, bogy a háborút megnyert egyik leghatalmasabb antant-állam nénzü^yeiről van szó! Fzekután a mairam részéről elésrsré megindokolnak vélem a törvényjavaslatnak azt a részét, amely az állami címletek valorizálásának sajnosán kényszerű megtagadásával foglalkozik, s röviden áttérek a javaslat második részére, am elv a tulajdonképeni magániogi valorizáció a^pelvdt foelalja ma?á;

v

an. It

4

" a törvény szerkesztőjének és a törvénvhozó testületnek a helyzete könnyebb. Itt nem kell a razdasá^i kénytelenségek ellen gyakran sz'szifnszi küzdelmet vivní. itt me«? kell ensredni a valorizációt minden olyan esetben, amelyben a másik szerződő fél erazdasá^i h

p

lyzet° a valorizációt lehetővé teszi. (HflyesJés jobb felől.) Ennek a törvényjavaslatnak a^pelve tehát a masráníoíri valorizáció tek'ntptéb-m az hogy valorizációnak beivé van akkor és olyan értelemben amidőn föltehető, bogy az az érték amelyet a másib szerződő fél n^prt annal? kezé

,,p

n valorizálod ott. vafy lepVábV« is valorizálódbatott. Többől P7. aiaopVből folynak b'zonyos upráo'ók J

s t. Képviselőház: a valorizáció meghaladása olyan adósokkal sz^m^pn, akik a maf^k aktívumait k^nvte^n^k vo*tak ^anirkoronában elfo-adni. Ezpk között kell felemlitpn^m elsősorban a pénzintézeteidet mérned'

g azéH mert hiszm egv a logika és srazd^ság—ssáfr látszatával brró i^vasiat ^év^pyj PVÍ m/ért nem valorizálták példán' a zálo^Vvdpket és a /p'op-îopDlrat amikor azoknak plVnéHói^t értt>$M doVokba f-Mb- fekte*

+

éV WP'J,^ a fplplet igen e-'vszerü. Hf a msf*y«r. törvénybe«« p

Z ín •Finnin 1pcrp]pTPTi TP^fl-V'an v^io-y 19

9

"l-bpn sz-b^lyt hozot

f volna am^l^ol eltiltotta vHnn azt h^"""- a zá^^tartozás^kat papívVo^rnpbnn fizpesé

17- k

;

. akko~ m

n lehe

+r,r> a zálogjogok valorizációjáról i« bpszélni. Minthocv azonban a magyar törv^ny^o^ás n"™ "^olt ennv^re piő^e'átó. — jp^yfzzüi? me"

1 mellesle«?, hofrv pgyptVn purópai törvényhozás som volt ennyirp plő^e'átó — boköve+kezett az h-orrv a /piofjopfí és e*

r

yé

,-> taHo^sok a oén^inté/^telck°l szpm^p-n pa^íT-ko^oná^an nypHpiV ki°iég

;tést. utryboo^

7- telj°

,cp

Ti hiányzik báz

:

sa ann^k. bo^v a má«iV oMairól •vi«7rnt vnlor'zélt^n pypT-iívp^ir k'plép'i+ést a zálo^^n plap

in

l^ oímletek- (d^ Jen«* Az a kérdés át^entettéV-o vafvomibat!) Fz PZ <%a wnplr. b^gy miért nem lebpt a záV^V^elpk^t valor'zá'ni. TVTT-Í isr-n t. k'nv

T

se

1

ő

f

ársamnak az+ a közb

po

7Ólását iUpti ho"-v "" a kérdés, átment^tfplr.o va"^on^kat íii-íl Je-nő: Hc-V ?? a kérdés H erre vonatkozólag tiszteletteljesen a következőket felelm neki. Köztudomású, hogy bá** a map-va^ adósodtól a •oénzi^té

Zl

ptpV kénvte'pneb voltad papi ^koronában é* főtanai követeléseiket, mégis kénytelenek valor'zá

1

^ bizonyos tartozásokat amelyek a szövetséges és társult á'lamok uolgáraival szemben állanak fenn. Ezek a valorize lé si obl'gák amelyek a trianoni békeszerződésből folynak, merem állítani naeyo^b mértékben emésztették fel a tartalékokat, mint am'lyen mértíkben a vagyonok átmentése a háború alatt megtörtént, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VII. ülése 1927 december 14-én, szerdán. 311 és ezeknek az obiigóknak a teljesítésére a hazai közgazdaság az államtól segítséget nem vett igénybe T. Képviselőház! Volna még egy lehetősé? és ez az, hogy annak ellenére, hogy a tartozások kifizettettek, újból felélesztjük őket és valorizációt adunk már megszűnt tartozásokra nézve is. Itt esrv tapasztalat van, a német tapasztat, amelvre vonatkozólag egyhano-^ a kritikája^ a német közgazdasági é=< poptikai vezető férfiaknak, az. ho^v katasztrófa volt ezt a körletet mesrcsinálni, (Uay_ van! Uffy van/ iobbfelnl.) s hogy az igaz«á<rfal

ansa-* reparálása helyett egy ilven visszamenőleges valorizáció inkább uj súlyos igazságtalanság forrása*

1- Jelenthetné. M PH; az. aki egv or^zRg joty^endiében, sőt továbbmegyek, egy bíróság itó-let^ben bizva tartozását kiűzette és m.anaát adósságtól mentesnek érzi, arra nézve az israzságtalan^ágr kétséartelenül fenforog, ha évek sora múlva egy törvényt hoznak, ame'v azt mondja, hogy: mégsem fizetted ki tartozásodat mert az, amit kifizetettnek véltél, újból feléled. A töirvénvho7á.s mé

0,1

'« ebben a ke^dosbpn a merev elzárkózás abszolút álláspontjánál kissé tovább ment; tovább ment a javaslatnak pénzügyi és igazsáo-ügyi bizntt.s

5

i£ri távo-vqlásánál, kiindulva abból a konszi der adóból, hoprv lebet^ek az életben egészen kiv^itelp'íen méltánylást érdemlő esetek, amidőn tpHesittetp.tt n*Tvan a kötelem, de ez az eçryik félnek gazdasági romlását id'zte elő uffvan^kkor. amikor a m^sib felnek hatalmas és iogrtalan e^n^t juttatott Ebben az esetben a javaslat oélszeHmek tartaná az utólagos valorizációt mege-nsredni, és a Ház bölcseségétől foar függni az, hogy a bizottsáornak ezt a módoltott é* nagv hovderejü állásfoglalását a plénum által magáévá téteti-e, vagy nem. Usryancsak elhatározta a bizott

c

á<3r n% eredeti javaslattal szemben azt a módosítást ^ is, hogy abban a jogviszonyban, amelv learinkább etikai természetű, tehát a családtagok pfrvmásköz^i viszonyában, a házassági és örökjosrban, valamint a családiogból folv^ vis^mlata^baii megengedi azoknak a kaotikus időkben létrejött megállapodásoknak a revid'álását, amelyeknek eredménye az, hogy ugyanazon család két testvére közül ee-y szerencsétlen, 192^-ben létrejött szerződés folytán az egvik vaa-vonos» ember és jól él, a másik ped'er koldusbotra jutott (Uav van! Upti van! üobbfelől) A módosítás kétségtelenül etikai és a morál által teljesen indokolt Ismétlem, ho.gv a Ház böloseségének lesz fentartva, hogy vájjon a másik veszélyt, amely a megnyugodott jogviszonyok uira való felélesztésében rejlik, nem foe ja-e súlyosabbnak tekinteni, mint azt^ az előnyt, amely ennek az intézkedésnek igazságos végrehajtásából kétségtelenül fakadni fog. Megemlítem még azt, hogy a javas

T

atnak általános alapelve az, hogy az úgynevezett tiszta pénztartozásokat. — anrkor tehát az egyik fél pénzt adott és a másik pénzt ad vissza akkor tehát nem látszik szprepet az üzletben áru. az értékálló dőlő."

1-, — kizár'a a valorVáp'ó körpbő

1

. * bizottsáa* itt szintén erős módosítást hozott létre a javaslaton, amennyiben magánosok között létrejöt ügyleteknél megengedi hogy ha beigazolható, hoíry a készpénzkölcsön az adósnál értékálló dolgokba fektethetett, és ez még mindig- birtokában van az adósnak, a tiszta pénziartozás is valorizáltassék. Ez egy horderejében igen messzemenő intézkedés, amennnyiben ellentétben áll a törvénynek azzal az általános alapelvével, amely 48