Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.

Ülésnapok - 1927-102

282 Az országgyűlés képviselőházának Bemutatom a t. Háznak a ministerelnöki teendők ideiglenes ellátásával megbízott népjóléti és munkaügyi minister ur átiratát, amelyben értesít, hogy a Spitzbergák tárgyában Párizsban 1920. évi február hó 9. napján kelt szerződés becikkelyezéséről szóló és az országgyűlés két háza áital elfogadott törvény, mint az 1927:XXXIX. teikk az Országos Törvénytárban kihirdettetett. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Bemutatom a t. Háznak a pénzügyministerium ideiglenes vezetésével megbizott kereskedelemügyi minister ur átiratát, amelylyel a biztosító magánvállalatok állami felügyeletérői és egyes közhiteli kérdések rendezéséről szóló 192b:

VIII. te. 2. §-ának rendelkezései alapján kiadott 10080/1927. számú rendeletét tudomásulvétel végett megküldi. A rendeletet a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottságnak adja ki. Bemutatom a pénzugymiriisterium ideiglenes vezetésével megbizott kereskedelemügyi minister ur átiratát, amelyben a mezőgazdasági hitel megszerzését könnyítő egyes íendelkezésekről szóló 1925 :XV. tcikk 1. §-ának rendelkezései alapján bejelenti, hogy a Magyar Jelzálogintézetek Szövetkezetét a fentidézett törvényszakasz alapján záloglevelek kibocsátására feljogosította. A ministeri jelentést a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a földmivelésügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságoknak adja ki. Jelentem a t. Háznak, hogy ujabban a következő mentelmi megkeresések érkeztek a képviselőház elnökségéhez: a budapesti kir. főügyészségtől Urbanics Kálmán, Peyer Károly, Gaál Endre és Perlaki György egy-egy rendbeli, Szabó Imre 12 rendbeli mentelmi ügyében; a győri kir. főügyészségtől Bantos János egyrendbeli és végül: a szegedi kir. főügyészségtől Csizmadia András országgyűlési képviselő ur egyrendbeli mentelmi ügyében. A megkereséseket a házszabályok 182. §-ának első bekezdése értelmében a mentelmi bizottsághoz tettem át. Napirend szerint következik a büntető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat (írom. 162,339) részletes tárgyalásának folytatása, V Soron van a 39. §. Kérem a szöveg felolvasását. :.••-- ''-< Fitz Arthur jegyző (olvassa a 39^-42. §-ohat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 43. §-t.) — Gál Jenő! Gál Jenő: T. Képviselőház! A szigorított dologházban való foglalkoztatás kétségkívül azt célozza, hogy a megjavulásra hajlamos elitélt a társadalomba kellőképen visszavezettessék. A célirányos munkával való foglalkoztatás kétségkívül hasznos és azt a célt szolgálja, hogy a büníető javitási elméletnek azt a-korrektivumát adja amelyet a szabadságvesztésbuntetés a att fegyházban, vagy börtönben kevésbé érhet el a hatóság. Mindazonáltal azt szeretném, ha ez a 43. ^ kiegészíttetnék bizonyos szabatosabb meghatározással. ~ Az első "pontnál kérem annak beszúrását hogy a foglalkoztatás ipari, műipari és gazdasági munkával történjék. Ezt. a részletezést azért tartanám* szükségesnek, mert a kü önhöző fog atkozási ágaknál ennek megjelö.ésévet^obbán lehet ellenőrizni az illető foglalkoztatottaknak hajlamát, munkakészségét és il 102. ülése 1927 december 13-án, kedden. azt a szorgalmát, amellyel ezt a kérdést mint ujitást kellőképen megoldani lehet, Ezenkivül az volna a tiszteletteljes kérésem, hogy kivételes esetekben a felügyelő hatóság hozzájárulásával szellemi és művészeti téren is lehessen foglalkoztatni azokat, akik dologházi őrizet alá kerültek. Legyen szabad erre nézve a mélyen t. Képviselőháznak figyelmébe ajánlanom, hogy például Szegeden a Csillagbörtönben voltak olyan hosszabb szabadságvesztés-büntetésre itelt foglyok, akiknek művészi hajlamossága ott tűnt ki. Egyes elitéltek épen e nevelő hatású foglalkoztatás mellett művészi hajlamosságokat árultak el. Ma is ott van a szegedi Csillagbörtön irodájában egy olyan művészi értékű óramű, amely az illető fogolynak találékonyságát és művészi hajlandóságát kellőkép mutatja. Tudunk eseteket, hogy hosszabb szabadságvesztés-büntetésre itélt foglyok közül egyesek festőművészi és szobrászművészi hajlamosságokat mutattak. Ezeknek ápolása azt hiszem, elsőrendű feladat. Kívánatosnak tartom tehát a törvényben gondoskodni arról, hogyha a felügyelő hatóságilyent észlel, az illető szigorított dologházba vétetteknek ne csak fizikai munkára való fogása történhessék meg, hanem ez a művészi hajlamosság is arra feljogosítsa a leiügyeio Dizottságot. hogy ilyen módon művészi téren is foglalkoztassa őket. Ezzel a módosítással volnék bátor ajánlani a szakasz elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Esztergályos János! Esztergályos János: T. Ház! Ennek a szakasznak nyiltan és világosan az volna a rendeltetése, amit maga a szakasz is kimond, hogy mindazokat, akiket szigorított dologházba utalnak, munkás és rendes életmódra szoktassák. Hiszen ami ezt illeti, maga az intenció Jehet szép, maga a törekvés, a cél lehet nemes, azonban attól tartok és attól félek, hogy a nemes cél és intenció mögött súlyos és bántó ín

: tézkedés is történik. (Gaal Gaston: Mi történik?) Súlyos és bántó intézkedés is történik és történhetik. Mindenesetre kitüntetésnek tartom, hogy a képviselő ur annyira érdeklődik felszólalásom iránt. (Gaal Gaston: Azért ülök itt!) . f i" ; Ü A következőkre gondolok. Ismerjük és tudjuk valamennyien a gazdasági helyzet súlyosságát, tudjuk és ismerjük a nagy munkanélküliséget, az ezzel járó súlyos nyomért és katasztrófákat. Ismerjük a kisiparosság pusztulását, a kisiparosságnak a pusztulássál járó irtózatos küzdelmét az élettel. Ha ezt a szakaszt nézem, azt hiszem, hogy ez még súlyosbítani fogja ugy a munkásság, illetőleg a munkanélküliség helyzetét, mint a kisiparosság helyzetét. Én épen az emiitett okoknál fogva élesen ellene vagyok mindenféle ipari rabmunkának. Nem tartam helyesnek, nem tartom célraveze-, tőnek, hogy a fegyházakban a fegyenceket kibéreljék egyes magánvállalkozók és ezeket a fegyenceket, ezeket a toloncházba és dologházba utáltakat egyesek kizsákmányol ják a nagy köz rovására. Amikor két, vagy három esztendővel ezelőtt egy alkalommal megnéztem a váci fegyintézetet, láttam, hogy ott nagyon mo.detnül berendezett állami műhelyek vannak, asztalos, festő, gombkészitő, könyvnyomdász w

eis rnás hasonló szakmák vannak ott. Érdeklőütem, hogy mi ebből az állam haszna és azt kellett hallanom,, hogy ebből az államnak ugyancsak kevés haszna van, mert bérbe adják "V-ái*