Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.
Ülésnapok - 1927-102
Az országgyűlés képviselőházának lalkozóknak ezeket a rabokat, akik azután a vállalkozóknak ott dolgoznak. Azt kívánnám és azt szeretném, ha a 4íl. §-t akként módosítaná az igazságügyminister ur, hogy világosan és félreérthetetlenül kizáratnék annak lehetősége, hogy ezekben a szigoritott dologházakban ipari munkákat is végezzenek. Annak nézetem szerint semmi akadálya sem volna, amit az előttem szóló tisztelt képviselő ur mondott, hogy ha egy letartóztatottban művészi hajlamot fedeznek fel, azt a művészi hajlamot istápolják és fejlesszék. Ez azonban nem mehet a köz rovására. Épen azért tisztelettel kérem az igazságügyminister urat, méltóztassék lehetővé tenni, hogy az általam jelzett formában foglalkoztassanak á dologházba utaltak. Elnök: Szólásra következik 1 ? Fitz Arthur jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólani nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur kíván nyilatkozni. Pesthy Pál igazságügy minis. er: T. Ház! A letartóztatottak foglalkoztatásának kérdése minden évben visszatérő kérdés. {Esztergályos János: Ez a baj!) Elismerem, hogy itt történtek az 1920-as évek elején b.zonyos olyan intézkedések, ame'yeknek kihatása az akkori szerződések folytán most is megvan, nevezetesen, hogy bizonyos vállalatoknak munkaerő bocsáttatik rendelkezésére és ezzel a külső ipari érdekeltségnek konkurrenciát teremtenek. A magam szempontjából is, amint Malasits képviselő urnák az általános vita során elhangzott beszédére megjegyeztem, nem tartom ezt helyesnek és a magam részéről szintén perhorreszkálok minden hosszabb időre szóló szerződést, általában minden olyan szerződéskötést, amellyel a letartóztatottak munkaereje kü'ső vál alkozók részére adatik át. Én ilyen szerződést kötni nem fogok, (Helyeslés.) azonban nem mehetek el odáig, hogy a letartóztatási intézetekből az ipari munkát teljesen kizárjam. Nem mehetek el odáíg % mert hiszen maga ez a szakasz beszél magáért, megjelöli, hogy a letartóztatási intézetben va ó foglalkoztatásnak mi a célja. Ennek az a célja, hogy azt a letartóztatottat olyan kereseti forráshoz, olyan ipar folytatásához megfelelő módba és tudásba juttassuk, hogyha az életbe kikerül, a maga kenyerét ezzel az ott szerzett tudással biztosítani tudja. Arra akarok továbbá rámutatni, hogy ennek a szegény országnak szegénysége mellett ez az a minimális dolog, amivel gondoskodnunk lehet és kell abban a tekintetben, hogy a letartóztatási intézetekből kikerült a maga eltartásáról gondoskodni tudjon. Mert hiszen ennél több az lenne, — eljön az az idő, amikor majd ezzel is foglalkoznunk kell — hogy a letartóztatási intézetek az illető elhelyezéséről is gondoskodjanak. Ezt is meg kell majd csinálni, azonban nagy hibát követnénk el és végzetes lenne a társadalom szempontjából, ha mi ezeket a szegény letartóztatottakat nem juttatnánk olyan helyzetbe, hogy ők a maguk kenyerét az intézetből kikerülve megkereshessék. Ha végié: tekintünk ezeken a letartóztatottakon, láthatjuk, hogy legnagyobb részük olyan egyén, akinek a letartóztatás előtti életében rend, rendszer vagy munkához szoktatás nem volt. Véleményem, óhajom és szándékom szerint annak a letartóztatási intézetnek egyúttal tanműhelynek, nevelő intézetnek, nevelő 102. ülése 1927 december 13-án, kedden. 2Ô3 helynek kell lennie, ahol a letartóztatott rend hez, munkához szokik és azt a munkát el is sajátítja ugy, hogy az életbe kikerülve, megkereshesse kenyerét, mert főképen igy tudjuk azt biztosítani, hogy azután a társadalomra többé veszélyes ne legyen. Hálásan köszönöm azokat az ideákat, amelyeket Gál Jenő igen t. képviselőtársam előterjesztett, azonban nem tartanám szerencsésnek, ha mi ezeket a kérdéseket törvényileg fixiroziiánk le. Az élet fejlődő, az élet időben, térben változó, s én nem tudom megmondani, hogy mit fogok cselekedni Sopronban, mit fogok cselekedni Szegeden, vagy Budapesten. Épen ezért ezek az eszmék és ideák egy végrehajtási rendelet számára nagyon becses és értékes anyagot nyújtanak, de a törvény számára ezt az indítványt nem tudnám elfogadni épen ezekből a szempontokból. Ezért kérem, méltóztassék ezt az indítványt e helyütt, a törvénybe való beiktatásnál mellőzni és a törvényjavaslatot eredeti szövegezésében elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A 43. §-t nem támadták meg, azt elfogadottnak jdentem ki. Kérdem, méltóztatnak-e Gál Jenő képviselőtársunk pótlását ehhez a szakaszùoz, illetve annak első bekezdéséhez elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nemi) Kérem azokat, akik elfogadják Gál Jenő képviselő ur pótlását, szíveskedjenek feiáilanl, (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a pótlást elvetette. Következik a 44. §. 1 itz Artnur jegyző (olvassa a di. §-t). Elnöic: Szólásra következik? Fitz Artüur jegyző: Gál Jenő! Gál Jenő: T. Képviselőház! A 44. § állítja fel azt a ielügyelő hatóságot, amely a dologháznak épen a mélyen t. minister ur által eiőbb emntett céljait irányítani hivatott lesz. A tervezett 44. ^ szerint a ieiügyeiö hatóságnak haroni tagja van, akik kózui az einoKÖt és az egyik tagot a ieiugyeiete aiatt áüo bíróság tagjai közül az iiieteh.es kiraiyi iieiótabia elnöke, a ruasík tagot pedig a királyi főügyész az ügyészség tagjai közül nevezi ki. ieiiünik, ho^y itt az ügyvédi kamarát teljesen meiiöztek. En ezt nem tartom másnak, mint dnezésnek, Jiiszen épen az ügyvédi kamara az, ame.y mint független hatóság a maga szemmeltartásával jótékonyan folyhat Le ezeknek a céJoknak megvalósítására. Azért nekem az voina a tiszteletteljes kérésem, — remeiem, hogy ezt a mélyen t. igazságügynünister ur, aki az ügyvédi kar iránt mindenkor nagy megértést és megbecsülést tanúsított, nem fogja mellőzni — hogy a felügyelő hatóság tagjamak létszámát eggyel emeljék fel és az ottani, a dologház területére illetékes ügyvédi kamara tagjai közül is egy delegált tag fölvétessék a felügyelő hatóság tagjai közé. Ez az egyik dolog, amit a 44. §-nál óhajtanék. A másik pedig az, hogy ne évenként «gyszer. hanem legalább kétszer tartsanak a felügyelő hatóságok ülést. Hat hónap elegendő megfigyelési idő arra, hogy az illető szigorú dologházi őrizetbe vettnek lelkületében be : állott átalakulások megfigyeltessenek és..: bizonyos változások észiélése esetén a bánás : módban, valamint a beosztásban stb. megfelelő változtatás eszközöltessék. De nemcsak az volna az óhajom, hogy félévenként tartassák ez az ülés, hiszen most is félévenként tartanak ezek a felügyelő bizottságok ülést» hanem árrá irányul á kérésem, hogy az előadó javaslata*
