Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.

Ülésnapok - 1927-101

276 Az országgyűlés képviselőházának 10: iigyek be vannak fejezve, le vannak zárva és a lezárás 1922. június 26-án megtörtént. Ugy lát­szik tévedés van a minister ur és az én fel­fogásom között. (Scitovszky Béla belügy minister : Lehet!) Azt hiszem, a m nister ur sem ugy ér­tette az ügyek elintézését és lezárását, mintha azok az ügyek, amelyekben optáns-nyilatkozatot tettek, 1922. június 26-áig elintézést nyertek volna. Mert ha ez áll, ha a minister ur nyilatkozatának ilyen értelmet kivan tulajdonitani, akkor én, egyszerű képviselő és egyszerű állampolgár vagyok kénytelen a minister urat felvilágosítani arról, hogy tévesen van informálva a ministeriumában történő dolgokról, mert optáns-ügyek tömegesen vannak ezidőszerint is elintézetlenül a belügy­ministeriumban. Természetesen nem vagyok annyira laikus és ne méltóztassanak annyira naivnak feltüntetni, mintha nem tudnám, hogy a trianoni békeszerződés becikkelyezésétől számí­tott egy évi határidőn belül, tehát 1922. június 26-áig lezárult az idő, ameddig valaki optáns­nyilatkozatot tehetett. Ha a minister ur ezt kívánta mondani, akkor e tekintetben félreértés nincs közöttünk. Ez természetes dolog és nem is kellett volna interpellációt előterjesztenem, hogy erre választ kapjak, mert ilyen okos én magam is voltam. Én azonban állitom a minister úrral szem­ben, hogy azoknak az ügje, akik optáns nyilat­kozatot tettek 1922. június 26-áig, szintén nem nyert elintézést : még ma is tömegesen vannak ilyen ügyek elintézés aiatt. mert minden egyes esetben keresik, kutatják a leszármazás alapján való állampolgárságukat, amelynek vitatásához ped g a törvény értelmében szó fér abban a te­kintetben, vaj ion van e joga a belügy ministen ek ezt kutatni vagy sem és diszkrecionális joga ezekre is kiterjed-e vagy sem Szerintem nem terjed ki, mert azzal, hogy a trianoni békeszerződést tör­vénybe iktattuk, lehetőséget adtunk arra, hogy eay éven belül nyilatkozzék bárki, hogy melyik állampolgárságát kívánja fentartani. Ez a béke­szerződésnek kötelező rendelkezése, amelyet re­spektálnia kell a belüaryminister urnák épugy, mint az ország bármely hatóságának. Itt van a másik kérdés, a visszahonositás kérdése. Igen t. belügy minister ur, ne méltóz­tassék ezt a ké dést ugy beállítani és velünk szemben ugy kijátszani, minthogyha Ön védel­mezné meg a munkásságot a munkanélküliségtől és hogy a munkanélküliek nagy tömegét akarja megmenteni velünk szemben. (Scitovszky Béla belügyminíster : Szempont ez is!) Ezt a kérdést én jobban ismerem, mert többet foglalkozom vele. mint a belügymin ister ur. Nem arról van szó» hogy a külföldről ne engedjék be, vagy beenged­jek az idegen munkásokat, akik elveszik a magyar munkás elől a kenyeret és növelik itt a munka­nélküliek számát. Arról van szó, amint már beszédem elején mondottam, hogy nem publikál­ták eléggé 1922-ben az optálásra vonatkozó ren­delkezéseket s ennek következménye ma az, hogy tömegesen élnek munkások olyanok, akik ootálási kötelezettségüknek nem tettek eleget, akik nem külföldről szivárognak be, hogy az ittlévo magyar munkások elől elvegyék á magyar munkaalkalom lehetőségét, hanem akik 10-20-30, sőt 40 éve itt élnek Magyarországon, akik korábban is dolgoz­tak, most is dolgoznak, akik tehát a magyar munkalehetősegét nem veszik el s a munkanél­küliek számát nem növelik. Csak azt kérjük és erre irányult az én interpellációm, hogy ezeket ne tegyék hontalanná azért, mert nem tettek eleget optálási kötelezettségüknek. Ha elismerem, hogy a törvény megadja a lehetőséget a belügy­minister urnák, hogy a visszahonosítási két dé­lekben diszkrecionális jogát gyakorolja, akkor ezt . ülése 1927 december 7-en, szerdán. ne méltóztassék ugy gyakorolni, hogy faji, fele­kezeti és foglalkozási szempontokat vegyen figye­lembe, s ha munkásról van szó, aki bár itt él, aki senkinek a munkaalkalmát el nem veszi, ezekre vonatkozólag a visszahonosítási eljárást megtagadja. ' Felemlítem azt is, hogy olyan esetben is meg­tagadta a belügyminis er ur a visszahonositást, amikor nőről van szó, akinek visszahonostásáról pedig honositási törvényünk expressis verbis gon­doskodik. Ezzel szemben azt kell látnunk, minister ur, hogy mikor Jankovich Arisztid visszabono­sitása volt szóban, nem kellett a leszármazást igazolni, nem kellett az okmányokat csatolni és iktatni. A frankhamisítás egyik szereplőjének soronkivül minden okmány, minden leszárma­zási táblázat nélkül sikerült a magyar állam­polgárságot elismertetnie, teljesen törvénytelenül. És azt is hallanunk kellett, hogy amikor Békési Imréről van szó, gyors iramban adták meg az engedélyt, ellenben ha tisztes, becsületes ember­ről van szó. akkor felülnek a törvény betűire és paragrafusaira, akkor diszkrecionális erveket han­goztatnak és a diszkrecionális szempontokat is minden egyes esetben másként gyakorolják, de egyöntetűséget, egyvonaluságot belevinni ebbe a kérdésbe nem tudtak. Én azt kérem a minister úrtól, hogy egyenlő mértékkel mérjen mindazok­ban a dolgokban, melyek a belügyministeriumba kerülnek, egyenlő mértékkel mérje meg, ha csaló­ról, sikkasztóról van szó, ha frankhamisitóról van szó és egyenlő mértékkel mérjenek akkor is, ha becsületes munkásé m béről, vagy becsületes zsidó­vallásu emberről van szó. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nitom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a belügy­miníster ur válaszát, amelyet Györki Imre kép­viselő ur válaszára adott, elfogadni, iyen vagy nem 1 ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomásul vette. Következik Kabók Lajos képviselő ur inter­pellációja. Kérem annak felolvasását ! Petrovics György jegyző (olvassa) : »Inter­pelláció a kereskedelemügyi minister úrhoz a tervbevett elektromos centrale ügyében. Az építendő elektromos centrale ügye már hónapok óta foglalkoztatja az ország közvélemé­nyét és most ujabban olyan nyugtalanító hirek keringenek, amelyek szerint az építendő elektro­mos centrale legértékesebb ipari munkáit Angliá­ban akarja a kormány elkészittetni. 1. Hajlandó-e a minister ur nyilatkozni arról, hogy az építendő elektiomos centrale részére szü­séges min a három nagyméretű gőzturbiua tény­leg Angliában készül-e ! 2. Hajlandó-e a minister ur a rendkívül ros­szul foglalkoztatott és nagy munkanélküliséggel küzködő gépipari munkásokat megnyugta ni, hogy az elektromos centrale részére szühséges nagyméretű gőzturbinák idehaza, Magyarorszá­gon, magyar munkáskezek által készíttessenek el ? 3. Hajlandó-e a minister ur általában oda­hatni, hogy az építendő elektromos centrale összes munkálatainak legnagyobb része Magyarországon magyar munkáskezek által készülhessen el?« Elnök Az interpelláló képviselő urat illeti a szó ! Kabók Lajos : T. Képviselőház ! Habár az idő már igen előrehaladott, mégis kénytelen vagyok interpellációmat elmondani, és pedig azért, mert rendkívül nagyfontosságú érdekeket látok hozzá­füződni ehhez a kérdéshez. Már ez év február havában szóltam erről a kérdésről, az elektromos

Next

/
Thumbnails
Contents