Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.
Ülésnapok - 1927-101
256 Az gr szag gyűlés hépviselöházánah Í01 r .ülése 1927 december 7-én, szerdán. garancia arra, hogy ezek az ügyek megfelelő megvizsgálásban részesülnek. Épen ezért olyan indítványt, amilyent Gál Jenő t. képviselőtársam beterjesztett, hogy szabadságvesztés büntetésre történt elitélés esetén legyen semmiségi panasz, nem tartok célravezetőnek és igy azt nem is fogadom el. Nem fogadom el Györki Imre t. képviselőtársamnak azt az inditványát sem, hogy ezek az ügyek, melyek törvényszéki egyesbiró elé tartoznak, tétessenek^ le első folyamodásulag a járásbíróságokhoz, és igy biztosittassék részükre a három fórum. Ezt a kérdést ilyen egyszerűen elintézni nem lehet. Nem lehet azért, mert ha ezeket az ügyeket, melyek a képviselő Ur nyilatkozata szerint is nagy százalékszámban vannak, leteszem a járásbÍrósághoz, akkor csak a birói létszám áttolásával tudnék magamon segiteni. Ez egyszerű dolog nagyvárosban, de mit csináljak a vidéki járásbíróságoknál? Még egy dolgot ajánlok a t. Képviselőház figyelmébe, nevezetesen azt, hogy én ezt az egyesbirói intézményt állandó intézménynek nem tekintem. {Ugy van! a jobboldalon. — Györki Imre: Épen azért!) Akkor mi fog bekövetkezni! Az. hogy ezt ugy, amint megcsináltam, csináljam vissza? Hát ilyen rochirozást emberekkel, szervezetekkel, intézményekkel megtenni lehetetlen. Ha elfogadnám igen t. képviselőtársamnak erre vonatkozó indítványát, akkor vetném meg az alapját annak, hogy az egyesbirói intézmény állandósulna. (Ugy van! a jobboldalon.) Ezt pedig nem akarom. Az 1921 : XIX. te. határidőhöz köti az egyesbirói működést, a határidő lejártakor. lesz módunk megfontolás tárgyává tenni azt, hogy fentartsuk-e továbbra is ezt az intézményt, vagy sem. Ha ezt az intézményt nem tartjuk fenn, akkor ugyis^ magától megdől az egész törvényes rendelkezés. Mindezek figyelembevételével ehhez a szakaszhoz csupán az egyik indítvány egy részletét vagyok hajlandó elfogadni, nevezetesen elfogadom Györki Imre igen t. képviselőtársam törlési inditványát, amely szerint kihagyassék a szakasz hatodik sorában a következő szöveg (olvassa): »vagy szigorított dologházba utalás téves alkalmazása vagy téves nem alkalmazása miatt«. Ez lényegében azt jelenti, hogy dologházba utalás esetén további jogorvoslatnak két egybehangzó itélet alapján is van helye. Megjegyzem, hogy ezt a rendelkezést egy uj szakasszal fogom kiegészíteni, 32. S>-ként, amely azt a rendelkezést és módosítást, melyet itt jelezni voltam bátor, törvénybe fogja iktatni. Ezek figyelembevételével s az emiitett kihagyással kérem, a szakasznak eredeti szövegben való elfogadását. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az eredeti 31., most már 30. §-szal szemben áll Gál Jenő képviselőtársunk indítványa, valamint Györki Imre képviselő ur törlési indítványa. Tekintettel arra, hogy az igazságügyminister ur Györki Imre képviselőtársunk indítványa következtében olyan kijelentést ^tett, mely szerint a maga részéről annak egy részét elfogadja, természetszerűleg ugy kell feltennem a kérdést, hogy mindenki a maga álláspontjának megfelelően szavazhasson. Elsősorban tehát azt fogom kérdezni, méltóztatnak-e a bizottsági szöveget elfogadni az összes módositásokkal szemben. Másodszor fel fogom tenni a kérdést, méltóztatnak-e a bizottsági szöveget Györki Imre képviselőtársunknak azzal a módosításával elfogadni, hogy kihagyassék a következő szöveg (olvassa): »vagy szigorított dologházba utalás téves alkalmazása vagy téves nem alkalmazása miatt«. Ha igy sem méltóztatnának elfogadni, akkor fel fogom tenni a kérdést, méltóztatnak-e a szakaszt Gál Jenő képviselőtársunk módosításával elfő? gadni, végül pedig, hogy méltóztatnak-e elfogadni az egész szakasz törlésére vonatkozó indítványt. Kérdem, méltóztatnak-e elfogadni a 30-ik, illetőleg most már a 31 §-t a bizottság szövegezésében, szemben az összes módosításokkal, illetőleg a törlési indítvánnyal, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a bizottság szövegét nem fogadta el. Kérdem mármost, méltóztatnak-e a 30-ik, azelőtt 31. §-t elfogadni Györki Imre képviselőtársunk részleges törlési indítványával, szemben Gál Jenő képviselőtársunk szövegével és szemben Györki Imre képviselőtársunk teljes törlési indítvánnyal, igen vagy nem? (Igen!) Megáll apitom, hogy a Ház a 31., most már 30. §-t akként fogadta el, hogy a »vagy szigoritott dologházba utalás téves alkalmazása vagy téves nem alkalmazása miatt« szavakat törölte a bizottság szövegéből, az Összes többi módosításokat, illetőleg a törlést pedig elvetette. Uj 31. §-t kivan indítványozni az előadó ur. Öt illeti a szó. Váry Albert előadó: T. Képviselőház! Az igazságügy minister ur most elhangzott felszólalásának folyományaként, egyben abból a célból, hogy a szigoritott dologházba utalás tekintetében táplált aggályok a minimálisra legyenek leszállíthatok, tisztelettel indítványozom uj szakaszként, a most már 30. § után 31. §-ként a következő uj 31. § fej vétel ét, (olvassa): »Szigoritott dologházba utalás kérdésében az előbbi szakaszban foglalt korlátozásra tekintet nélkül mindenesetben semmiségi panasznak van helye a kir. ítélőtábla ellen«. Ez azt jelenti, hogy a szigoritott dologházba utalást csak a kir. Curia mondhatja ki. Elnök: Kivan valaki ehhez az indítványhoz hozzászólni? (Nem!) Ha senki sem kivan hozzászólni, a vitát bezárom. Az igazságügyminister ur kivan nyilatkozni. Pesthy Pál igazságügyminister: Amint előbb jelezni bátor vo'tam, ezt a szakaszt ezzel a szövegezéssel elfogadom. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a javaslathoz csatolt uj 31. §-t elfogadni? (Igen!) A Ház az uj 31. §-t elfogadja. Következik a 32. §. Kérem annak felolvasását. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 32. §-t.) — Gál Jenő! Gál Jenő: T. Képviselőház! Abban a percrvoslati rendszerben, amelyet a novella inaugurál, ez egy külön állomást jelent, amely a visszaható erőnek azt a konstruálását foglalja magában, amelyről azt hittük, hogy a háborús jogszolgáltatással együtt már est is elejtettük. Visszaható erőt jelent ez olyan ügyeikben, amelyeken ugy indíttatott a bűnvádi eljárás, hogy a vádlott abban a tudatban élhetett, hogy törvény biztosítja számára azt a lehetőséget, hosy fellebbezéssel élhessen, s a fellebbezési tárgyaláson részt vehessen a fellebbviteli fórumok előtt. Most a mélyen t. minister ur e törvényjavaslatával ezt a lehetőséget egyszerűen a relikviák világába tereli vissza,,
