Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.

Ülésnapok - 1927-101

Az országgyűlés hépviselöházánah 101. ülése 1927 december 7-én, szerdán. 253 zetbe juttatná» Minthogy én továbbmenőteg nem akarok nehézségeket^ támasztani a védelem számára, azt a hozzájárulás ómat, — amelylyel hozzájárultam Baracs Marcell igen t. képviselőtársam felszólalása után ahhoz, hogy az a mondat, amely szerint »a bejelentett perorvoslat visszavonása esetén azonban a csatlakozás hatálya megszűnik«, töröltessék — viszszavonom és tisztelettel kérem, méltóztassék a szakaszt az előadó ur által ajánlott módosításokkal eredeti szövegezésében elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. következik a határozathozatal. Tekintettel a módosításokra a 30. §-nak minden bekezdésére külön fogom feltenni a kérdést A 30. § 1. bekezdésével szemben legközelebb van az előadó ur módositása; távolabb áll Gál Jenő t. képviselőtársunk módositása, és végül teljesen szemben áll vele Györki Imre t. képviselőtársunk törlési inditványa. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatnak-e a 30. § 1. bekezdését a bizottság szövegezésiben elfogadni, szemben az előadó ur, Gál Jenő és Györki Imre képviselőtársaink módosításával, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a bizottsági szöveget nem fogadta el. Kérdem ennélfogva^ a t. Házat, méltóztatnak-e a 30. § 1. bekezdését az előadó ur szövegezésében elfogadni, szemben ' Gál Jenő képviselő ur módositó szövegével és Györki Imre képviselő ur törlési indítványával. (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az előadó ur szövegezését fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség! A Ház a 30. § 1. bekezdését az előadó ur szövegezésében fogadta el. Gál Jenő képviselő ur módosítását illetőleg Györki Imre képviselő ur törlési indítványát pedig elvetette. A 2. bekezdéssel szemben csupán Györki Imre képviselő ur törlési indítványa áll. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 2. bekezdést a bizottsági szövegezésben elfogadni, SF^T^HPTI Gvnrki Imre képviselő ur törlési indítványával % (Igen!) A Ház a 2. bekezdést a bizottság szövegezésében fogadta el, a törlési inditványt pedig elvetette. A 3. bekezdéssel kapcsolatban két indítvány terjesztetett elő. Gál Jenő képviselő ur egy módositó szöveget terjesztett elő, az előadó ur pedig- egy pótlást indítványozott, viszont azonban erre a bekezdésre is áll Györki Imre képviselő ur törlési inditványa. Ezért ugy teszem fel a kérdést, hogy elsősorban a bizottsági szöveget szembeállitom Gál Jenő t. kéüviseíő ur módosításával, illetőleg Györki Imre képviselőtársunk törlési indítványával. A bizottsági szöveg elfogadása esetén külön teszem fel a kérdést az előadó ur pótlási inditványára. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatnak-e a 3. bekezdést a bizottság szövegezésében elfogadni, szemben Gál Jenő képviselőtársunk módositó és Györki Imre képviselőtársunk törlési indítványával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Ugy latom, hogy a képviselő urak nem értették a kérdést: két módositás van és egy pótlás. Az előadó urnák nem módositása, hanem pótlása van. Ennek következtében, ha a bizottsági szöveg elfogadtatik, külön teszem fel a kérdést, hogy méltóztatnak-e az előadó ur pótlását elfogadni. ". Kérdem tehát újból, méltóztatik-e a bizottsági szöveget elfogadni, szemben Gál Jenő képviselőtársunk módosításával és Györki Imre képviselőtársunk törlési indítványával, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a harmadik bekezdést a bizottság szövegezésében fogadta el. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VII. . j Kérdem mármost, méltóztatik-e az előadó ur pótlását elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az előadó ur pótlását elfogadta. Következik a 31. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa a törvényjavaslat 31. §-át). Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Gál Jenő! Gál Jenő: T. Képviselőház! Örömmel konstatálom, hogy a vita élénkül. A szakaszok azt a jogfosztási rendszert, amely ebben a novellában > megnyilvánult, valósággal gradualiter mutatják, amint a szakaszokban tovább és tovább érkezünk. Itt, a perorvoslati rendszerek kérdésében mutatkozik csak meg — hogy ugy mondjam — teljes pompában az a koncepció, amely a jogok lefaragásának valóságos művészi készségét mutatja ennél a javaslatnál. (Malasits Géza: Nyolc éve gyakorolják ezt! --Farkas István: Gyakorlat teszi a mestert!) Olyan ez, mint a kendőzött szépség: eltakarja az igazi arculatot. Itt mindig az anyagi igazságnak fenkölt jellemzésével, a társadalmi igazságoknak nagy szólamaival állanak elő, pedig ezek sokkal egyszerűbb kérdések. Itt arról van szó, hogy azok a nyomorult emberek, akik odakerülnek a vádlottak padjára, miképen védekezzenek, mi legyen a sorsuk. Itt nem ezeknek a nagy elveknek és nem ezeknek a fantasztikus szólamoknak hangoztatására van szükség, amelyek itt röpködnek a levegőben és amelyek különböző félreértésekre adnak alkalmat, hanem ennél a 31. §-nál is a maga egyszerű mezitelenségében az a kérdés, hogyan juthasson a vádlott a felsőbiró elé. Most itt a mélyen tisztelt minister ur törvényjavaslata a kir. táblai ítélet ellen faragja •le a perorvoslati jogot. Azt mondja, hogv ha egyesbiró hozta az Ítéletet, és az ellen fellebbeztek a királyi ítélőtábla elé, akkor az ellen csak akkor lehet semmiségi panasszal élni a Curiához, ha a perrendtartás 385. §-ána,k 1. a) és c) pontjaiban meghatározott semmiségi ok forog ïenn, továbbá a szigoritott dologházba való utalás kérdésében. Mit jelent ez? Ez a törvénymeghatározás azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a nembűnösség kérdését vitatják, valamint ha a c) pontban meghatározott alaki semmiségi ok forog fenn. akkor el lehet jutni a kir Curiához. De mindjárt hozzátesz a mélyen tisztelt minister ur javaslata egy kiegészítő, egv magyarázó és amellett egv elhatározást magában fosrlaló kiegészítést, ameuynviben azt mondía: ha azonban a tábla a bűnösség és minősítés kérdésesben helybenhagvta az Ítéletet, vagy csak enyhébb büntetést szabott ki, akkor a kir. tábla Ítélete ellen semmiféle panasznak egyáltalában nincs helye. Ez pedig azt jelenti, ho<rv ha egv vádlottat estéinek elsőfokon egyesbiró által kétévi börtönre, s a kir. Ítélőtábla ezt a büntetést leszállítja pgy év és nyolc hónapra, akkor nincs tovább. Nem méltóztatik érezni, hogy miféle irtóztató veszedelem rejlik ebben? Egypár nappal, vagy egypár héttel kell csak leszállítani a büntetést, és akkor nincs tovább, akkor már nem lehet vitatni az ártatlanságot. Én el nem tudom képzelni, hogy akadjon képviselőház, amely efelett csak ugv átsuhanjon. H'szen itt emberek elvesztéséről van szó. Egyesbiró dönt, olyan kérdésekben, amelyekkel^ kapcsolatban súlyos szabadságvesztés büntetéseket szab ki. Már maga ez figyelembe veendő. Amikor az -egyesbirói intézményt behozták, akkor is hallottuk azokat a szépséges szavakat, amelyeket & mélyen tisztelt igazságügyminister ur mos39