Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.

Ülésnapok - 1927-101

24é "Az országgyűlés hépvisetöházánah 1( vegezésében elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház ezt sem fogadta el. Következik a 30. §. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék azt felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa a 30. §-t). — Gál Jenő! Gál Jenő: T. Képviselőház! Ez a szakasz a törvényjavaslat legveszedelmesebb szakasza. Ebben a szakaszban a feleknek a fellebbvitelnél való részvétele nyer reformálást. ami eddig egészen máskénen volt konstruálva büntető perrendtartási rendszerünkben. Ebben a szakaszban legelsősorban a sorrend változik meg.

( Eddig ugy volt, hogy először a vád képviselőjét kérdezték meg, kíván-e perorvoslattal élni. Ezzel a perorvoslattal a vád képviselőjének a bírói elhatározás kihirdetésekor, vagy pedig ha kézbesítették a határozatot, a kézbesítéstől számított törvényes határidő alatt kellett élnie. Utána a vádlottnak és a védőnek kellett nyilatkoznia. A birói tekintélyhez és az igazságszolgáltatás komolyságához tartozik az, hogy a biróság előtt tett nyilatkozatok komolyan vétessenek és ha elhangzik egy elhatározás, az a biróhoz adresszált olyan kijelentés legyen, amelyet meggondpltság és megalapozottság jellemez. S van még valami: a vádlottnak joga van tudni azt. hogy az állam büntető hatalma mit akar vele, joga van megtudni azt, hogy vájjon a királyi ügyésznek, a vád képviselőjének elhatározása az ő fokozottabb üldözését kívánj a-e továbbra is, vagy pedig elfogadja a biróság által kimért igazságot. Ezen nagy változást akar a büntetőnovella. Ezentúl Damokles kardja ott fog függeni a vádlott feje fölött az Ítélet után is, ki lesz téve üldözésnek akkor is, ha azt szeretné már, hogy legyen vége annak a szörnyű kálváriának, amelyet a bűnvádi eljárás jelent. Mert ki nem látja azoknak vergődését, akik az állam büntető hatalmával jutnak összeütközésbe'? Ki nem látja, mit jelent az, ha valaki vád alatt áll? Annak nincs jogosultsága erkölcsi bizony it vány hoz, nincs jogosultsága utlevélhez.Erre nagy megkönnyebbülés az, ha végre odáig jut, hogy bírája előtt állva, meghallja a kimért büntetést vagy feloldozást. Utána a királyi ügyésznek a nyilatkozatát kell hallania: akkor vagy vége. van a dolognak, vagy pedig a nyilatkozathoz képest készül arra, hogy tovább kell harcolnia. Most ez nem igy lesz. Ha a vádlott megtámadja az ítéletet, akkor a kir. ügyész, ha megharagszik, fogja magát s — ha te ugy. én is ugy -5 csatlakozom a fellebbezéshez. (Pesthy Pál igazságügy minister: A királyi ügyész nem esatlakozhatik!) Akkor a főügyész csatlakozik. (Váry Albert előadó: Az nem haragszik meg, mert nem látia mindezt 1) Bocsánatot kérek, csak nem játszunk a szavakkal? Nekem egészen mindegy, hogy a kir. ügyész, vagy a főügyész vagy a koronaügyész csatlakozik. A vádhatóság képviselője! (Györki Imre: Felbujtja á főügyészt, hogy haragudjék meg!) Hát csakugyan igy értelmezi ezt a mélyen tisztelt igazságügyminister úr, hogy ez a személybeli különbség lényeges? Akkor ennek a törvénynek az intencióra az, hogy amit nem mer megtenni az alsófokon az ügyész, akinek igazságérzete esetleg azt súgja, hogy meg kell nyugodnia, azt reparálja in peius a főügyész, vagy a koronaügyész. Engedelmet kérek, ez talán mégis fordított sorrendje annak a humanitárius: gondolkozásnak,. amelyet a mélyen tisztelt .előadó ur tegnap olyan szépen kifejtett, hogy minden irányban ezeket a humanitárius szempontokat veszik figyelembe, i. ülése ÍÚ27 decemher 7-én, szerdán. A csatlakozás polgáriperi institúció, ahol a felek uralkodnak a jogtárgy felett. Ahol követelések megítéléséről vagy meg nem Ítéléséről van szó. ahol számozkodás van. ott van értelme annak, hogyha az egyik fél fellebbez, akkor a másik is csatlakozik, de büntetőjogi perben, ahol a dráma lepereg közvetlenül a főtárgyalás előtt, nagy könnyelműség és az igazságszolgáltatási biztosítékkal való játszadozás az, ami itt történik. Ha még mindenütt volna szóbeli főtárgyalás, ha összemérhetnék fegyvereiket újra minden esetbén, akkor azt mondanám, nem félek, akkor rendben van, kezdődjék a harc elölről. De emellett az Írásbeliség mellett, ahol majd egyszerűen bejelentik a felsőbbfokon, hogy most már én mégis kívánom, hogy súlyosabb ítélkezés legyen, ez kiszolgáltatása a vádlottnak, aki nem érti a perrendtartás szövevényes útjait, s elmulasztja, hogy kérje a fotárgyalást például az alatt a i 15 nap alatt, amelyet a felterjesztéstől számítva méltóztatott előírni. Az eddigi szakaszok tárgyalása során ugy győződtem meg, hogy — bocsánatot kérek, ha ezt mondom — a mélyen t. Háznak, ugy látj szik, nincs érzéke ezek iránt a kérdések iránt, j mert ha volna érzéke, akkor ez a részletes vita | nem volna ennyire egyhangú. Akkor még volna másnak is szava ezekhez a szakaszokhoz, amit szükségesnek tartanék, bármennyire megtisztelő is rám, hogy Györki t. képviselőtársammal egyedül állva, valósággal egyoldalulag vitatjuk meg a mélyen t. igazságügyminister úrral konverzáció alakjában ezeket a fontos szakaszokat. Ez azt mutatja, hogy ez iránt a komoly, tudományos megalapozottságot igénylő munka iránt mintha nem volna itt senkinek sem érzéke, mintha ez nem érdekelne senkit sem. Pedig, aki ismeri — amint a mélyen t, előadó ur bizonyára igen jól ismeri — a büntetőtörvénynek és a novellának anyag^ gyüjteményét, az tudja, —- tessék visszaemlékezni — micsoda viták folytak itt a régi Házban, hacsak arról volt is szó, hogy valamelyes változtatás történjék a büntetési rendszereken. Micsoda munka volt itt és micsoda, egész Európa előtt lejátszódó viták

r voltak arról, hogy például a feltételes elitélést milyen mértékig vezessük he. Akkor itt a képviselőháznak minden oldalán, mivel tudták, hogy a szabadságjogok védelméről van szó, a legemelkedettebb viták voltak, ma pedig ezt a sivárságot látjuk egy ilyen kérdésnél, amely felforgatja az eddigi rendszert (Kuna P. András: Ausztriával szemben voltak bajok!) Még mindig ott tart, t. képviselőtársam? Ezek szép emlékek, de jó volna egy kicsit egyébre is gondolni, hogy például amikor a derest megváltoztatták, akkor is milyen viták voltak. Ezek alapján kérve-kérem önt, mélyen t. igazságügyminister ur, hogy amikor én itt icény telén szavamat felemelem, és meggyőződéses elhatározásaimat itt közlöm, méltóztassék visszagondolni arra, hogy a bűnvádi perrendtartás alapvető tételeit novelláris utón kiforgatni sarkaiból azt jelenti, mintha itt a modern állam alapvető tényezőinek elgondolásánál külön utakat keresnénk, az európai jogfejlődéstől eltérő utakat. Mert bocsásson meg a mélyen t. előadó ur. amikor itt arra hivatkozott, hogy a Ferry-féle javaslatokkal hogyan állunk, én nem mertem tegnap nyilatkozni, hanem előbb utánanéztem a dolognak. A Ferry-féle javaslatok már mind megbuktak a bizottságokban, azért nincs törvény belőle. (Váry Albert előadó: Tárgyalják!) Évek óta napirenden van Olaszországban és nem