Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.

Ülésnapok - 1927-100

Az országgyűlés képviselőházának 100. ülése 1927 december 6-án, kedden. 235 van a megoldás legegyszerűbb módja. Hiszen nem kérek mást, mint hogy jegyzőkönyv tanúsítsa azt, ami történt, jegyzőkönyv tanúsítsa a tárgyalóteremben történteket és jegyzőkönyv tanusitsa azt, ami pecsét alatt történik a birói tanácskozószobában. Módositó javaslataimat ajánlom elfogadásra. Elnök: Kivan valaki szólni? (Györki Imre szólásra jelentkezik.) — Györki Imre! Györki Imre: T. Képviselőház! Ennek a szakasznak második bekezdését a magam részéről elfogadom. Az első bekezdés ellen azonban jogi aggályaim vannak. A szakasz első bekezdése ellen azért van jogi aggályom, mert a második bekezdéssel szemben abban az esetben is mellőzendőnek tartja a főtáigyalási jegyzőkönyv elkészítését, ha a vádlott részletes beismerő vallomást tett és az a főtárgyalás egyéb adataival megerősíttetik, marasztaló ítéletet hoznak. Ha a második bekezdésben foglaltak szerint felmentő Ítélet hozatik vagy megszüntető rendelkezés történik a birói eljárás alkalmával és abban az esetben nem vesznek fel részletes jegyzőkönyvet, ezt megnyugtatónak tartom, mert ebből komolyabb baj nem származik. A második esetben azonban számolnia kell a kodiíikátornak azzal, hogy a polgári életben és a polgári gyakorlatban nagyon gyakran szükség van ítélkezés szempontjából, valamely magánjogi igény érvényesítése szempontjából a lefolytatott birói eljárásra és a birói Ítéletre. Már pedig nem kapunk tiszta képet, olyant, amelyet felhasználhatunk a magánjogi igény érvényesítésénél, akkor, ha a vádlottnak a főtárgyaláson tett nyilatkozatáról nem vesznek fel jegyzőkönyvet és a jegyzőkönyvben nem foglaltatnak mindazok a tények, amelyének fenforgása esetleg a magánjogi igény érvényesítése vagy pedig perújítás szempontjából feltétlenül szüséges. A minister ur figyelmébe ajánlom ezeket, különösen azért, mert — amint az általános vita során tartott felszólalásomban rámutattam — már az 1921. évi XIX. te. is foglal magában bizonyos rende]kezeseket, amelyek

< az eljárás leegyszerűsítéséhez vezetnek'. Amikor az 1921. évi törvény a vizsgálatnak mellőzését is lehetővé teszi, további mellőzés és az eljárás további leegyszerűsítése már az igazság kiderítésének meggátlását célozza. Ebből .az elgondolásból kifolyólag javaslom, hogy a 27. § 1. bekezdése töröltessék. (Helyeslés, a szélsőbaloldalon. ) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur kíván nyilatkozni. Pesthy Pál igazságügymin'ster: Igen t. Képviselőház! Az előttem felszólalt igen t. képviselőtársaim •'— hogy ugy fejezzem ki magamat — a teóriának bitumennel kikövezett és kiaszfaltirozott autóutján robognak előre, én pedig ebben a csonka országban a könnytől sáros és a forradalom romjai által elzárt utakon csak ugy tudok előre haladni, ha ezeket az akadályokat lépésről-lépésre távolitom el. (Farkas István: Egyáltalában nem igen halad!) A törvényjavaslatnak 27. §-ában foglalt rendelkezésre szükségből határoztam el magamat, ez olyan rendelkezés, amelyet véglegesnek nem tekinthetek, olyan rendelkezés, amelynek megváltoztathatására már is tettem intézkedéseket abban a tekintetben, hogy a fogalmazói személyzet körében a gyorsírás tanításának lehetőségét elrendeltem és azt kötelezővé teszem, mert kötelezővé akarom tenni a főtárgyalási jegyzőkönyvnek gyorsírással való vezetését. Addig azonban nekem ehhez a szakaszhoz ragaszkodnom kell, mégpedisr annak a nagy tehernek megszüntetése érdekében, amelynagy terhet a bíróság fogalmazói személyzete viselni kénytelen. De vizsgáljuk csak azokat a kifogásokat, amelyeket Gál és Györki képviselő urak itt felhoztak amelyek oda konkludálnak, és tulajdonképen abban csúcsosodnak ki, hogy ez a beismerés. — nem lévén fixirozva a jegyzőkönyvben, nem lévén fixirozva az Ítéletben — egy magánjogi, egy vagyonjogi per meainditása esetén hogyan szolgálhasson ez a büntető eljárás vagyonjogi per alapjául. Ez a törvényjavaslat azt a rendelkezést tartalmazza hogy az Ítéletnek a büntető perrendtartás 327. §-ának 1—8., továbbá a—f) oontjail an foglalt kellékekeket tartalmaznia kell A 327. § a) pontjában pedig a következő kelléik van (olvassa); »...megjelölését annak a bűncselekménynek melyben a bíróság a vádlottat bűnösnek találta« — tehát a bűncselekménynek — »a megkülönböztetésére, valamint az alkalmazott büntetési tétel alánjául szolgáló körülményeknek kiemelésével«. Ez a törvényes rendelkezés magában foglalja mindazoknak a momentumoknak ítéleti megröffzitését, amely momentumok abból a szempontból, amely szempontból az igen t. képviselő urak ezt a rendelkezést diffikultálják, az alapot szolgáltatják. De felteszem, hogy minden ezredik esetben a vagyonjogi perhez szükséges összes kritérium talán nem lesz megállapítva a büntető ítéletben. Hát akkor sem történik semmi lényeges, mert akkor előáll az a szomorú eset, hogy annak a t. felperesnek a maga, a büntető perben még nem bizonyított állítását bizonyítania kell, amit meg kellene neki egyébként is tennie. Ami mostmár a másik esetet illeti, nevezetesen a perújítás esetét, azt hiszem, amikor beismeréses ítéletről van szó, amikor maga a terhelt vagy a vádlott elismerte, hogy én ebben bűnös vagyok, akkor a perújításnak valószínűsége alig van. Mindezeket figyelmbe véve, tisztelettel kérem, méltóztassék az indítványokat elvetni és az eredeti szöveget elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Következik a határozathozatal. A 97. Vsza

1 szemben elïpnindU^anyt tettek Gál Jenő és Györki Imre képviselő urak. A két beadott elleninditványt szembe fogom állítani a bizottság által proponált eredeti szöveggel; amennyiben az eredeti szöveget méHózta'nak elfogadni akkor a két indítványt elvetettnek fogom kijelenteni. ^"érem azokat a képviselő urakat, akik a 27. §-t az eredeti bizottsági szövegezésben fogadják el, szemben Gál Jenő és Györki Imre képviselő urak indítványával, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a 27. §-t a bizottság által proponált szövegezésben foscadta el. A két elleninditvány tehát tárgytalanná vált. Következik a 28. §. Berki Gyula jegyző (olvassa a 28. §4, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 29. §-t): Gál Jenő! Gál Jenő: T. Képviselőház! A 29. §-nál a következő módosítást terjesztem elő. Az első bekezdés helyett a következő szöveget ajánlom (olvassa): »Ha a törvényszék olyan vád tárgyában Ítélkezett, mely ^árásbirósági vagy közigazgatási hatóságok hatáskörébe van utalva, az ítélet ellep csak semmiségi panasznak 36*