Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.
Ülésnapok - 1927-100
236 "Az országgyűlés képviselőházának van helye«. — A második bekezdésnél pedig a »nincs« szó helyett »sincs« kitétel veendő fel. Az első alineánál felhozott módosítás azt a célt szolgálja, hogy anyagi vagy alaki semmisééi ok esetén olyan ügyben is, amelyben fellebbvitelnek volna helye, ha az illetékes elsőfok maga tárgyalta volna azt az ügyet mivel a másodikhoz accessorium folytán került az ügy, ahol csak járulékosként jelentkezik az ilyen vád legyen valami mód a felülbírálásra. A királyi táblákban például megbizom, amikor a királyi tâbia akcesszorius vád folytán Ítélkezik elsőfokon olyan ügyben, amely törvényszéki hatáskörbe tartozott volna, mivel azonban lefokozás folytán csak olyan vád maradt meg, amely felett a királyi itélő ábla ítélkezik, megbizom bennük és hozzájárulok ahhoz, hogy Ítéletük megtámadhatatlan legyen. Méltóztassanak azonban megengedni, hogy például hozzam fel ezt: egy járásbirósági ügykörbe tartozó ügyben a királyi törvényszék, mint egyesbiró itél, az a fórum itél tehát, mint egyesbiró elsőfokon, amelynél hármas tanácsban másodfokú Ítélkezés történhetik; az ilyen ügyben is most már végleg f lezárni az aktát és azt mondani: nincs tovább, vége van, ez a végitélet — megint olyan könynyelmü felfogása volna az igazságszolgáltatásnak, ami a büntető igazságszolgáltatásban egyéb megkülönböztetéseket igényel. Ez nem azonos olyan meghatározással, amely azt mondja, hogy polgári perben két egybehangzó ítélet ellen nincs helye további felülvizsgálatnakItt nem pénzről van szó, hanem szabadságról és becsületről. Ha ilyen kérdés a törvényszék elé, mint egyesbiró e'é kerül, nem tartom helyesnek, hogyha az az egyesbiró akármiféle alaki szabálytalanságot követ is el — ha például nem idézi meg azt, akit meg kellett volna, idéznie, ha nem hallgatja ki azt, akit ki kellett volna hallgatnia, ha nem esketi meg azt, akit meg kellett volna esketpie — még ezt az alaki semmiségi okot is elzárják az elitélt, elől. hogy igy minden ellenőrzésnek vége legyen. Nem tudom elképzelni, hogyan lehet ezt elhatározni és hogyan lehet nyugodt lekiismerettel ahhoz hozzájárulni, hogy ilyen móden a csalhatatlanságot Öntik bele abba az egyes emberbe, hogy csalhatatlan, ex cathedra kijelentéssel ruházzák fel azt az egyesb.rót, és az dönt emberek sorsa felett, a nélkül, hogy felülbírálás lehetséges lenne. Én kötelességtudásból és lelkiismeretem szerint terjesztem elő ezeket a javaslatokat. Nem az a célom ezzel, hogy külön kritikát mondjak. Ezek évtizedes tapasztlásnak leszűrt, tudományos eredményei és meggyőződései. Ezeket azért tártam itt fel, hogy t. képviselőtársaimat figyelmeztessem azokra a veszedelmekre, azokra az útvesztőkre, azokra a szörnyűséges labirintusokra, amelyekbe ez a novella majd belekészteti a büntető igazságszolgáltatást. Késő megbánás lesz majd és sok áldozat lesz addig, amikor majd tudatára ébrednek annak, hogy a revizió lehetetlenségeit igy megszavazva, elzárják az anyagi igazságnak azt a kia'akulási lehetőségét, amely minden állam büntető perrendtartásában azért van oly fokozott mértékben kiépítve, mert tudják, hogy ezek az alkotmánynak egyes részei. Minden igazságtalan Ítélet, minden közjogi tévedés, amely büntetőité^tben napfényre kerül, letöredezése az alkotmányvédő bástya egy-egy darabjának. Ezekben a kis dolgokban azt kell felis100. ülése 1927 december 6-án, kedden. merni, azt kell találni, hogy ezek közjogi biztosítékok, olyanok, mint a tenger csöppjei: a tengernek minden tulajdonsága benne van abban az egy cseppben. Minden olyan attribútumban, amely az alkotmány védelmére szolgál és a büntető jogszolgáltatás alá vont embert megvédi és megmenti az elitéltetés konynyelmü lehetőségétől, az alkotmány védelme van. Ezért kérem, méltóztassék ezt a módosítást elfogadni. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: A napirend tárgyalására szánt idő letelt. A vitát megszakítom. Az igazságügyminister ur kivan szólni. Pesthy Pál igazságügyminister: T. Képviselőház! Törvényjavaslatot nyújtok be a pengőértékben való kötelező számítással kapcsolatos egyes rendelkezésekről. Tisztelettel kérem méltóztassék ezt kinyomatni, szétosztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi és igazságügyi bizottságokhoz, utasítani. Ugyancsak törvényjavaslatot nyújtok be az egyes magánjogi pénztartozások bírói érvényesítésének felfüggesztésére, valamint egyes államadóssági kötvényekre vonatkozó határidők meghosszabbításáról. Tisztelettel kérem, méltóztassék ezt a törvényjavaslatot előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utasítani. (Rassay Károly: Már akkor megmondottam, ho2y újra meg fogjuk hosszabbítani! Akkor azt mondotta a minister ur, hogy ki van zárva!) Elnök: Az e^yes magánjogi pénztartozások bírói érvényesítésének felfüggesztésére, valamint egyes államadóssági kötvényekre vonatkozó határidők meghosszabbításáról szó^ törvényjavaslatot a Ház kinyomatja szétosztatja, s azt előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi és igazságügyi bizottsághoz utasítja. A pengőértékben való kötelező számítással kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot a Ház kinyomatja, sz'tosztatja, s azt előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a nénzügyi és igazságügyi bizottságokhoz utasítja. Most pedig előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaso'om hogy legközelebbi ülésünket holnau, folyó hó 7-én d. e. 10 órakor tartsuk s ennek nanirend.iére tűzessék ki a büntető igazságszo'gáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása; a mai napirendünkön szerep'ő. de még le nem tárgyalt jeleni és és törvény -avas 1 at tar g válása valamint a mentelmi bizottsásr 165—177, 180 183 184, 193, 197 198 201—208 207 208, 213, 215, 217. 220, 224. 226 227. 232, 236, 237, 2C8 és 255. számú jelentéseinek tárgyalása. A napirendhez feliratkozott Gömbös Gyula képviselő ur; a szó a képviselő urat illeti Gömbös Gyula: Van szerencsém bejelenteni és kérni a Házat, méltóztassanak elfogadni, hogy az elnök ur napirendi javaslatával szemben, hogy a kormányintézkedések a népgyűlések tárgyában tűzessenek napirendre. Megokolom e'őterjesztésemet a következőkkel. Előfordult az, hogy Miskolcon az Érne. országos kongresszusának egybehivásán be volt jelentve Úlain Ferenc dr.-nak a keresztény magyar társadalom égető kérdései és Eckhardt Tibornak a békerevizió és a magyar társadalom helvzetéről szóló előadása. Az ottani rendőrhatóság arra való hivatkozással, hogv felsőbb intézkedések megtilt ; ák e kérdések tárgyalását, figyelmeztette az ébredő kongreszszus rendezőségét, hogy amennyiben nem ál-
