Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.
Ülésnapok - 1927-92
8 Az országgyűlés képviselőházának 92. ülése 1927 november 22-én, kedden. szagos autóadó nem fog behozatni, koneedálja a ^városi autóadó fentartását. Az eredmény mégis az, hogy másfélmillió pengő hiány van a székesfőváros költségvetésében. Ezt pótolni kell. Azt látom azonban, hogy itt bizonyos méltánytalanság történik a székesfővárossal. Velünk szemben egy sajnálkozó gesztussal törlik ezt a másfélmilliót, de az összes többi városoknak meg van a maguk mindenféle bosszantó sorompója, amelyet leeresztenek az autós orra előtt. A legtöbb városban a legmizerábilisahb ut vár az autósra. Itt van például Gyöngyös. Ez a város .kétszeres adót vet ki. Fizetni kell a bemenetnél is, meg a kijövésnél is, tehát kétszer kell adót fizetni. Ez lehetetlen helyzetUgyanez áll más városokra is. Az idén voltam, Tokajon. A város főtere macskakövekkel van kikövezve rézsútosan. A középen a kanális és ha a jobboldalon megy az ember az utcán, a felfordulás veszélye fenyegeti és ugyancsak akkor, ha a baloldalon megy. Kénytelen tehát középen a kanálison menni és ezért kövezetvámot kell fizetni. Gyöngyös aszfaltjában pedig olyan lyukak vannak, hogy majd kirázza az^ ember lelkét az autó és ezért az élvezetért még kövezetvámot szednek. Engedelmet kérek, ez lehetetlen állapot és ugyanakkor Budapest székesfővárosától másfélmillió pengőt vesznek el. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Csak körülbelül a felét.) Méltányosnak tartom tehát, hogy a városok vámsorompóit szüntessék meg. (Heh;eslés>) Én beszéltem egy modern, fejlődő város polgármesterével, aki igazán nagyszerű eredményeket produkált városában, az ország felső részében. Ez a polgármester azt mondta nekem, hogy ő utasítást adott a vámszedőknek, hogy az autósoktól ne íorszirozzák a kövezetvámot, mert olyan minimális ebből a vámból a bevételük, hogy sokkal kisebb hátránya származik a városnak a vám laza beszedéséből, mintha az autósok a vám miatt elkerülik a várost. Pedig az autós pénzt hoz a városba. Méltóztassanak csak figyelembe venni az autós pszichológiáját. Az autózó kabátok és bundák tömkelegébe van burkolva, mert hiszen többnyire kocsin megy, a vámnál ki kell nyitnia bundáját és hatvanhét fillér vám lefizetése miatt ki kell kotorászni pénztárcáját. És itt meg kell állapítania, hogy a vámos rendszerint soha sem tud visszaadni. Derültség!) olyan összeerben van megállapitva a vám. (Upy van! JJay van!) Aztán sok vámosnál stabil részegséget tauasztal az ember, mint pl. a hatvani vámszedőnél, aki úgyszólván permanensen részeg. Minden autósnak köszön és ha egy pene-őt adnak neki oda, sohasem tud visszaadni 33 fillért. Cédulát sem ad mindig, mert csak kezében tartja a cédulát és zsebre teszi. Egyike ez a legjövedelmezőbb állásoknak, (Derültség.) Ez olyan dolog, ami boszszantja a közönséget. Jött ide egy angol, aki nagy jóindulattal nézte meg az országot, és az mondta, hogy sok szépet látott a Balatonon és Budapesten, de — az illető ur az angol autóklub igazgratója — hozzátette, hogy: Uraim- szüntessék meg ezt a vámot, Az illető ur Belgrádból jött és amíg Budapestre ért, nem tudom hányszor kellett vámot fizetnie. Mi a helyzet e tekintetben a külföldön, pl. Svájcban? Ott csak egyes kantonok vannak, és az ottani nae-yon költséges hegyi utak karbantartására kell bizonyos díjat fizetni a kantonok bejáratánál. Eg-ész Ausztriában csuuán egvetlenegy helyen találtam hidvámot; amikor Salzburgból kimegy az ember, ott van egy hid, ott kell vámot fizetni. De egyébként nem kell okvetlen azon a hidon átmenni, lehet más irányt is venni vámfizetés nélkül. Egyébként nincs más állam, ahol kövezetvám lenne. Sehol sincs sorompóvám, sem Németországban, sem Olaszországban, sem egyebütt. Hogy csináljunik mi idegenforgalmat, amikor ilyen tüszurásokkal lehetetlenné teszik az itt tartózkodást? A helyzet tehát az, hogy a székesfőváros elveszti jövedelmét, ellenben pl. Gyöngyös, Székesfehérvár és a többi városok, továbbra is megtartják a sorompóvámot. Azt mondják, hogy ezt csak a közlekedési utakról szóló törvényben lehet megcsinálni. Hát én nem értem ezt az indokolást, hogy miért ne lehetne belevenni ebbe a törvénybe, hogy minden kövezetvám megszűnik. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Nem tudjuk ebből mé^ kárpótolni!) Nem is ez ellen beszélek, csak nagyon kérem a minister urat, ne engedje magát a bürokrácia sokszor indokolatlan ellenvetéseitől befolyásoltatni, mert ez valóban a bürokrácia indokolatlan ellenvetése. Miért ne lehetne ezt megszüntetni? Talán még az is okosabb lenne, ha kimondanák, hogy az antóalapból bizonyos minimális kártérítésben részesednének, de hogy itt maradjon továbbra is a régi politikának ez a csöikevénye. hogy itt álljanak továbbra is a sorompók, az lehetetlen. (Szilágyi Lajos: Be lehet hozni a motorkerékpáradót !) Ami a kártalanítás kérdését illeti, elsősorban a székesfőváros jöhet tekintetbe, mint kártalanítást kérő város. Azért szólalok fel itt, hogy itt is szóba kerüljön a kártalanítás kérdése. Már a bizottságban szóba került ez, (Peyer Károly: Látjuk a jóindulatot a kórházaknáll) bizonyos vonatkozásban meg is van, csupán azért teszem most szóvá, hogy Herrmann minister ur jóindulatát leszögezzem a Ház naplójában, hogy az ő utódai is kötelesek legyenek ilyen jóindulatot tanúsítani. (Peidl Gyula: Mi az, elmegy? — Derültség.) A dolog a következőképen áll. a városban a tárgyalások alkalmával felvetettem ezt a kérdést és akkor a minister ur koncedálta, hogy ez a kérés méltányos, de nem meri beletenni a törvénybe, hogy a székesfőváros az ő autóbuszai és autói után nem fizet adót. nehogy e miatt más autótulajdonosok részéről megrohanásban legyen része. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Ha megtérítem, az ugyanaz. Ne tegyünk kivételt!) Ne tegyünk kivételt? Én a székesfővárosnak ezt a problémáját nagyon fontosnak tartom. Hiszen, mi most egy autóbusz közlekedést akarunk beállitani száz autóbusszal. Mindenki tudja, hogy ez a száz autóbusz nem mehet túl Budapest határvonalán. Az autobuszforgalom a jövő kérdése. (Ugy van! balfelől.) Az összes világvárosokban a villamos vasutak a föld alá bújtak, (Ugy van! jobbfelől.) vagy jelentőségükben annyira csökkentek, hogy tekintptbe sem jöhetnek. Gyors vasutak vannak a föld alatt mindenütt, a föld felett pedig autóbuszközlekedés van mindenütt. Londonban villamos vasutat nem is lát az ember, csak az egyik külvárosban megy villamosvasút; ott van a földalatti vasút, a föld felett pedig az autóbusz. Párizs. London, Berlin mind ezt a tendenciát mutatja és kétségtelen, hogy^ Budapesten is az autobbusz a jövő zenéje. (Szilágyi Lajos: Az egész országban!) Nem irrevelans, hogy az autóbusz után kell-e fizetni adót a fővárosnak vagy nem, mert az autóbusz nem megy ki Budapestről; azt sem lehet tehát mondani, hogy azért kell fizetnie, mert igénybe veszi az utakat, hogy az, aki igénybeveszi az utakat, fizessen; a budapesti autóbusz nem megy ki, hanem itt marad a
