Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.

Ülésnapok - 1927-92

A Az országgyűlés képviselőházánál az utóbbi a súlyponttal összefüggésben van, ebben összefügg az alacsony épités és a súly­pont. Én ezért igazságosnak tartanám, hogy a fogyasztott benzin legyen az alapja az adó­fizetésnek. Ennek a meggyőződésemnek hangot akarok adni itt is. Az a meggyőződésem, hogy legigazságosabb volna az autóadó alapjaként a benzinfogyasztást venni. Ha kevesebb ben­zint fogyását, kevesebb adót fizet, ha több benzint fogyaszt, több adót fizet. Ekkor a konstruktőröket felszabadítottuk az autókon­strukció tekintetében. Szabadon dolgozhatnak az autók konstruálásánál, nem lesznek kény­telenek ilyen körülményeket is figyelembe venni, hogy az autók súlya lehetőleg kicsiny legyen. Tessék figyelembe venni, hogy a ki­csiny súly az alváznál mit eredményez a ko­csikkal kapcsolatban. A felfordulás rendesen a könnyűséggel kaposoltatos. A gyorsasági őrület ott jár az országutakon és, sajnos, benne van az autóvezetők egész pszichológiájában. És ezek a körülmények szoros kapcsolatban vannak. Ha gyorsan megy a kocsi és hirtelen fékez, akkor abban az esetben, ha a súlypont kérdése nincs jól megoldva, ha az alváz na­gyon könnyű, egyszerűen felfordul a legtöbb automobil. A legtöbb szerencsétlenség az or­szágutakon onnan ered, hogy könnyű a kocsi. Azok a kocsik, amelyeknek konstruálá­sánál a súlypont kérdésében az alacsonyabb súlypont mellett foglaltak állást és amelyeket stabilabb alvázzal építettek, nem is fordulnak fel még hirtelen fékezés mellett sem és ezekkel kevesebb szerencsétlenség történik. Csak a konstruktőrök leiki szabadságát védtük volna azzal, ha nem a súlyhoz, hanem a fogyasztott benzinhez kötöttük volna az adót. A súly szerinti adóztatásban a törvényja­vaslat egyenlőtlenül is jár el. Személyautók­nál a lóerő, teherautóknál pedig a súly az irányadó. Mint mondottam, ez megvan külföl­dön, de végeredményben nem kell nekünk minden rosszat átvennünk külföldről, (Ugy ran! a szélsőbaloldalon.) Ha egyszer valami téren az a meggyőződésünk, hogy az nem he­lyes, miért vegyük át? Svájc például áttért a benzinadóztatásra. Svájcban mindenki, kül­földi és belföldi fizeti a benzin után az adót. Ott vannak a Shell-kutak, ahol az ember meg­kapja a benzint és abban benne van az adó is. Miért nem lehetséges ez nálunk? Kizárólag azért nem, mert a traktoroknál, a mezőgazda­sági üzemekben vannak adóelengedések. Ezért a kivételért (Herrmann Miksa kereskedelem­ügyi minister: Elég sok az!) nem lett volna szabad az elvet elejteni, mert lehetett volna például a visszatérítés álláspontjára helyez­kedni, vagy amint a forgalmiadónál vannak átalányok: miért ne lehetett volna az átalány­rendszert behozni a traktoroknál és más mező­gazdasági gépeknél is? Megállapították volna, hogy mennyi szükséges egy ilyen gép üzemé­hez átlag és annak megfelelő átalány lett volna fizetendő esetről-esétre. így megoldható lett volna a kérdés. (Zaj a középen.) Azt méltóztatik mondani, hogy színezni kell a benzint, különféle színekkel. Én nem lát­tam, hogy Svájcban szineznék a benzint. (Herr­mann Miksa kereskedelemügyi minister: De nincs is engedmény!) Koncedálom, hogy nincs is engedmény, de átalánnyal mégis jobban lehe­tett volná ezt a kérdést megoldani, és azt hi­szem, akkor helyezkedtünk volna a legigazságo­sabb alapra, ha a benzinalapra helyezkedtünk volna, (Mozgás a balközépen.) Valami módon lehetett volna megoldani. A szesznél például 92. ülése 1927 november 22-én, kedden. szoktak kivételeket tenni. A szesz is adó alá esik, mégis vannak bizonyos szeszkontingensek, amelyek mentesülnek. Miért ne lehetne ugyan­ezt megcsinálni a benzinnél is. (Sándor Pál: Ugy van!) Ez nem megoldhatatlan pénzügyi pro­bléma. Nem hiszem, hogy ezt csak ugy lehetne megcsinálni, hogy minden tartályt meg kellene nézni, hogy milyen színű benzin van a tartály­ban és igy ellenőrizni az adóztatást. De, ha már ennél az alapnál vagyunk, na­gyon fontosnak tartom, hogy a személyautók­nál a lóerő kiszámításának képlete fixirozva le­gyen. A minister ur megigérte, hogy fixirozva lesz a rendeletben, hogy ne lehessen az autótu­lajdonosok hátrányára változtatni a képletet. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: A javaslatban is benne van!) A képlet maga a javaslatban nincs bene, és épen ezért nem. kell túlságos diszkréciót adnunk, nehogy a fel­hatalmazás keretében az adózók terhére megle­hessen változtatni a kulcsot. Nagy aggodalmakat táplálok a tekintetben, hogy adót hozunk be autókra vonatkozólag. Nem veszélyeztetjük-e egyidejűleg egy más tör­vénnyel az adóalanyok existenciáját? Értem ez alatt a szesz- és benzinkeverés kérdését. Erre kissé részletesebben akarok kitérni, miután egy törvény hozatott, amely a végrehajtási utasítás szerint lesz végrehajtva. Kénytelen vagyok itt annak az aggodalomnak kifejezést adni, hogy a benzinnek szesszel való keverése az annak­idején benyújtott javaslatnál műszakilag nem volt kellőleg elkészitve. (Ellenmondások a jobb­oldalon.) Ezt a tételemet fentartom. Igenis, nem volt kellőkép előkészítve, mert e kérdésnél más szempontok is tekintetbe jöttek. A benzin- és szeszkeverés nem olyan egy­szerű kérdés. 99 fokos szeszről beszélnek, ugyanis az van a törvényben megállapítva, hogy 99 fokos szeszt kell keverni a benzinnel. Kénytelen vagyok megállapítani, hogy a szeszt Sí) fokon megtartani a magánkereskedelemben és a magánforgalomban nem lehet, mert a 99 fokos szeszt csak rézgálic- vagy oltatlan mész­ágy fölött lehet megtartani, mert ha nem oltat­lan mész- vagy rézgálic felett van a 99 fokos szesz, akkor a következő órában már a légköri nedvességet magába szivja és rövid időn belül a 99 fokról leesik 94 fokra. (Szilágyi Lajos: A technológiai intézet mit szól ehhez? — Zaj-) Súlyt fektetek arra, hogy a minister ur e téren aggályaimat eloszlassa. Ismétlem, látom a laboratóriumokban, hogy 99 fokon a szeszt nem bírják megtartani oltatlan mész- vagy réz­gálieágy nélkül. Tudniillik, ha erről az ágyról levesszük, a legrövidebb időn belül leesik 94 fokra, mert a légköri nedvességet haladékta­lanul magába szivja. Szakértőkkel beszéltem, akik azt mondották, hogy nem tudják elkép­zelni a gyakorlati életben ennek keresztülvite­lét, mert hiszen a forgalomban, a kutaknál nem lehet ezt keresztülvinni. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: De az más, ma mái benne van a benzin!) Erről is beszélek majd; akkor sincs biztosítva. Egy elsőrendű kapacitással, Szabó G aszta v­val beszéltem, aki e téren kísérleteket folyta ­tott. Tőle tudom, hogy a kérdés nem volt kellő­kép elkészitve. A dolog ugyanis ugy áll. hogyha a 99 fokos szeszt leveszem az oltatlan mész vagy rézgálicágyról, akkor rögtön leesik 94 fokra, már pedig a törvény indokolásában es a végrehajtási rendeletben is benne van az a szuppozieió, hogy csak 99 fokos alkoholt lehet szesszel vegyíteni. Ehhez hozzáteszem a magam részéről, hogy vegyíteni nem is lehet. Hivatkoztak annak-

Next

/
Thumbnails
Contents