Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.

Ülésnapok - 1927-95

90 *Äz országgyűlés képviselőházának 95. ülése 1927 november 25-én, pénteken. mérten', az uj valutára való áttérést. aza'Z, ahol eddier koronaértékről volt szó, ott ezentúl penp-őérték számítandó. (Propter Sándor: Meg lehetne kísérelni ezt a hadikölcsönök valorizá­ció-iá TI ál is és ez sokkal hasznosabb volna!) Kétségtelen, hogry az a ténv, hogy így a^ koro­náról minden további nélkül a penfipßeHekte térünk át. a korona vásárlóereiének leromlása és a pengőnek a. korona értékéhez v^ló vi­szonya következtében a büntetőtörvénvkönyv­nek bizonyos szí e-oritását eredményezi^ azon­ban ez kieeryeulUést nyer abb^n az érzéke­nyebb károsodásban, amely abból áll. hogy a sértettet ma bármely vagyoni károsodása ér­zékenyebben érinti, mint az békében történt. Ami mármost a pénzbüntetések kiszabása tekmtetóben tervbevett rendelkezéseket iPeti, a javaslat azt az alkalmat, hogy a koronáról a penp-őértékre tér át. megragadja arra. hogy egyben a pénzbüntetéseket egészen ui alánon szahálvezza. Kétségtelen ug-yanis. hoev meg­levő bün+ető f orvénvkönyvünk a pénzbüntetést mint mellékbüntetést valamely rendszer sze­rint nem oldotta meg. Nines pénzbüntetés a lopásnál, a rabiásnál, a sikkasztásnál, az or­gazda sárnál, a hűtlen keze 1 esnél, a csalárd bu­gásnál, stb.; nincs nénzbü-ntetós a hamis tanu­zás bűntetténél, amelyet büntető ügyben követ­nek el- van azonban ugvanüyen bamís tarozás ^-pyitpftonel a noTgári íie-^^en: nines pénzhvíu­fp+p« súlvos te«a+í sertés bűntetténél, a magán­laksértés bűntetténél, de van a súlyos testi sér­tés vétségénél és a magánlaksértés vétségénél, stb. A büntetőtörvénykönwnek ez az Ö +1 etszerü rendszertelenség^ azt eredményezte. fP^nnoer Sándor: Szpp-ény Osomeg-i fnrp-nlódik sírjában!) hegy a büntető ígazeásszolp-á Itatás nem hasz­nálhatta ki azt n büntető ^rőt,. amely a pénz­büntetésekben kétségtelenül jelentkez'k. (Prnn­ne~ Sán^n»«« M^v^n kontár volt az, a Osp^p^n övömmel k^ll tehát fna-adnunk a büntető javas­latnak azt a rendelkezését, amely ezt az egész pÓT(7büntetpsi rendszert efy ni egvsp-ffes elvi alánra helyezi, és a mes-lévn állaoottal szem­ben, am elv szerint a nénzbüotetést. mint mel­]plr%rintotóst, osak akkor lehet kiszabni, ha az illető bíinoselekménynél a vonatkozó törvény­hely e^t elrendelte, a javaslat ki m on dia, hoery a jövőben minden bun^s^l^kmenvnei lehet pénzbüntetést, m'nt mellét-büntetést alkal­maim, ha az elitéltnek meg-felelő vagyona, jö­vedelme, vagv keresete van. (Priv»>ner S^^or; Ez lesz az ip"azi osztálybíráskodás! •— E7J*>n­mondosök a jrhhnldnlon. — TVlwdav ßvnja: T^áj a szive a mep-bü-ntetendő gazdáitokért'?') Soha pénzbüntetés jobban nem idomulhatott a ter­helt vagyoni, egyénig kereseti viszonyaihoz, mint énen ebben az uj pénzbüntetés! vpnrUzer­ben m^p-valésHya van. Egyenesen szociális ez a pénzbüntetési rendszer, mert szegény emberre érv/így alkalmazható, mint gazdag emberre. fPrnn^e^ Sándor: Csak é^en nem tudja mee-­fizetni!) Ha nem tndja megfizetni, nem szabnak ki rá nPTizbön tetőst, mert a törvény szerint a megfelelő jövedelem, vae-ynn és koreset az alánja ennek a nénzbüntetési rendszernek. (Pronner Sándor: Ezt mondom: A szesrénv em­ber öl. a e-qzdasr meg fizet! — B. Pndmanii»'»ky Fűdre: Mit ért maga hozzá! — Pm^ner Sán­dor: Nem tudtam, hogy Podmaniczky olyan nae-v jogász! — Pako*s József: így van! A p-vrAzg ember mentesiti magát a pénzzel! — Zaj.) T. TTáz! Ä javaslat szerint kötelező a pénz­büntetés kirovása, a vaoryon elleni hűn esel ek­ményeknél és minden olyan bűncselekménynél, amelyet jogtalan haszonszerzési célból vagy nyereségvágyból követtek el és kiróható min­den egyéb bűncselekménynél, ha attól a biró megfelelő eredményt, vagy hatást vár. Ennek a pénzbüntetésnek minimuma 1 pengő, maxi­muma bűntett esetén 20.000 pengő, vétség ese­tén 8000 Pensrő, kihágás esetén 40—600 pensu. A pénzbüntetés kiszabásánál ügyelni kell arra, hosry az mindenkinek va orvon i és kereseti vi­szonyaihoz arányosítva, egyenlő súlyú vagyoni hátránvt jelentsen. De ennek a vagyoni hát­ránvnak nem szabad olyan súlyosnak lennie, amely az illető va<?voni tönkretételét, vagy aránytalan megterhelését idézhetné elő. (He­lyeslés jóbbfélöl.) Hogy ez az uj pénzhüntetési rendszer, amelv elméletileg a legideálisabb és a leerigaz­ságosabb e-pndolatot próbálja megvalósítani, a valóságban és a^ gvakorlatban hogyan fog be­válni, erről kétségkívül lehet vitatkozni. Annyi azonban bizonyos, hogy mi nyuerodt lélekkel bízhatjuk^ ennek a megvalósítását a biróság bölcseszére és igazsá^-szeretetére, másrészt pe­dis- örömmel kell üdvözölnünk mint olyan pénzhüntetési rendszert, mely az eddi°i rend­szertelenséget mecrszünteti. az esrész pénzbün­tetési rendszert mint mellékbüntetési rendszer egveésres elvi alánra helyezi és különösen meg­szünteti azt az állanotot. hogv ma például a kiróható pénzbüntet esek maximuma a társa­dalom bizonyos rétegeinél büntető szankciót ea-ví^talán nem jeWt íPesthy Pál is-azsairiigv­niinîster: TTsrv van!) Ma upvanis egész csomó pénzbüntetés kiróbató — különösen kihágások esefón—20 koronától 200 koronáig, amelv pénz­büntetés a társadalom bizonvos osztályaira sem mefí-to^ió sem büntető erőt sem érzékeny vaervoni hátránvt nem jelent. Ez az uj pénz­büntetési rendszer ezt mindenesetre meg foe-ja s^üTitotni. mert ig^pkszik megvalósítani a pénz­büntetés va 1 ódi célját azt tudniillik, hosrv az mindenkinek viszonyaihoz mérten meg-köze^tő­leg i^azsákos leérvén, hosry a pénzbüntetés mindenkivel szemben epvenlő mpfrtnrló és visszatartó erőt jelentsen, boq-y az mindenkinek egyéni, vaíryoni, kereseti, jövedelmi viszonyai­hoz simuljon és alakuljon, (Helyeslés jobb­felől) Ez az uj pénzbüntetési rendszer tehát nem csak azért látszik elfogadhatónak, mert eary­séares elvi alánra helvezi pénzbüntetésünket, hanem aaócrt is, mert jobban ki tu dm hasz­nálni azt a büntető erőt. amelv a nénzMinte­tósben kétségtelenül jelentkezik. Mert hiszen kiróbató minden bűneselokménynél és minden egyénnel szemben, akinek vaqyona. keresete és jövedelme van. annak viszonyaihoz alkal­mazkodva. Szoeiális és igazs.áp-os, mert alkal­mazható, hozzásimitható az illető terhelt va­íryoni. kereseti és iövedelmi viszonvaihoz és mesrszünteti különösen azt az á^anot^t is, hoj»v a téliesen c^lszeWitlon pénzbüntetések a jövnbep kírova«sanak. Tudjuk nagyon jól, hogy a törvénv rendelkezé«e folvtán ki kellet+ a pénzbüntetést, róni akár volt vagyona, jöve­delme vao-y keresiete az illetőnek akár nem, ennek következtében egész, csomó pénzbünte­tés rovatott ki teljesen céltalanul és hatásta­lanul Kétségtelen, hogv ez az uj pénzbüntetési rendszer a pénzbüntetést, mint büntetési e&ss­Wrt a büntető ie-azsáo-szolg-áitatás terén haté­konyabban akarja kihasználni. Ez azonban nem ennek a javaslatnak njitása. Ma már az uj büntetőzőéi irányok és a külföldi törvény­hozások teljesen ezen az utón haladnak, úgy­hogy itt semmi néven nevezendő uiitás nincs. Ez semmi egyéb, mint a büntetőjogi irányok

Next

/
Thumbnails
Contents