Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.
Ülésnapok - 1927-74
58 r Âz országgyűlés hépviselöházánah tek Szövetségének vezetőségét arra indították, hogy külföldön készíttesse el ezeket a jelvényeket. (Meskó Zoltán: Olyan ok nem lehet. — Reischl Richárd: ügy van, olyan ok nem lehet! Akkor nem kell jelvény. — Jánossy Gábor: Hallgassuk meg legalább. — Zaj. — Reischl Richárd közbeszól.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! líeisehl Bichárd képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Kontra Aladár: Legyen szabad megemlítenem, hogy a Tesz. hatvan egynéhány erősen nemzeti irányú egyesületet foglal magában s igy nem lehet megvádolni azzal, hogy tudatosan akart volna véteni a magyar ipar ellen. (Meskó Zoltán: Vétett!) Itt arról van szó, hogy április végén felmerült az a gondolat, hogy június 4-re, akkorra, amikor Trianon szomorú évfordulóját üljük, a magyar hazafiak néhány százezer, illetőleg egymillió jelvényt viseljenek, amiből mindenki láthassa, hogy Magyarországon nincs senki, aki belenyugodnék a Trianon által megváltoztatott határokba. Ebből a célból sürgősen egymillió jelvényre volt szükség. A Társadalmi Egyesületek Szövetsége fölszólította azokat az ipari vállalatokat, amelyek ilyen jelvények előállításával foglalkozni szoktak, tegyenek ajánlatot. Erre a vállalatok azt mondották, hogy határidőre nem tudnak szállítani, mert nincsenek ugy berendezkedve. (Meskó Zoltán: Akkor gyászszalagot kellett volna rendelni! — Reischl Richárd: A szívben kell azt érezni! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak minden oldalon. Kontra Aladár: Az egyik gyár például, amely egy-egy darab jelvényért egy pengő tiz lillért akart kérni, azt mondotta, hogy ezenfelül kérni fogja, hogy az állam rendezzen be neki megfelelő gépeket az előállítás céljára. Természetes dolog, hogy ilyen körülmények között le kellett mondani arról, hogy ezeket a jelvényeket itthon csináltassuk. Azonban, ha pillanatnyilag a magyar iparosokat, vagy néhány magyar érdekeltet hátrány érte volna, ez a hátrány később teljesen helyrehozódik, amennyiben a többi millió példányt, amire még szükség van, már hazai iparosok készítik, azoknak nem kellett határidőre elkészülni és méltóztassék megnyugodni abban, hogy a Társadalmi Egyesületek Szövetsége mindig ismerni fogja kötelességét a magyar iparral szemben. Épen ezért erre a rendelésre vonatkozó összes adatok rendelkezésre bocsáttattak a kereskedelemügyi minister urnák, akit megkértek, hogy a maga részéről inditson szigaru vizsgálatot aziránt, hogy milyen kényszerhelyzetben volt a Társadalmi Egyesületek Szövetsége, akkor, amikor Mittweidában rendelte meg" ezen jelvényeket. Megkéri azonkivül a Baross Szövetséget is, amelynél azt hiszem alkalmasabb szerv nincs, amely megítélhetné, hogy csakugyan kényszerhelyzet volt az, amely arra kényszeritette a Tesz. vezetőségét, hogy a jelvény külföldön készittesse. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Kontra Aladár: Ami a továbbiakat illeti, milliókat és milliókat akarunk még itt elhelyezni iaz országban, mert azt akarjuk, hogy bár mindenki a lelkében viselje Trianon ellen való tiltakozását, de egyúttal azt is akarjuk, hogy legyen ennek valami külső kifejező jele, amelyről mindenki megtudhatja, hogy Magyarország, közvéleménye osztatlanul Trianon ellen van és abban a meggyőződésben él, amit tegnap a ministerelnök ur kijelentett, hogy Ma74. ülése 1927 június 23-án, csütöriokout gyarországon nincs senki, aki Trianon változhatatlanságáért imádkoznék. _ Kérem a t. Házat, méltóztassék ezt a dolg"ot objektive megítélni és megnyugodni abban, hogy a Tesz. vezetőségétől semmi sem állt távolabb, mint az a gondolat, hogy vétsen a magyar iparral szemben, (Felkiáltások középen: Nem mondja senki! — Meskó Zoltán: A nemzeti önérzet ellen vétett!) sőt ellenkezőleg, ennek a jelvénynek a terjesztésére rendkivül sokat költ a Tesz. Tessék megnézni, el van borítva Budapest minden utcája plakátokkal, vidéken szintén ott vannak a plakátok, ezenkívül minden vidéki városban vannak megbízottai a Tesznek, akik azon dolgoznak, hogy elterjesszék. (Rassay Károly: Ne minket tessék meggyőzni» hanem a külföldet!) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy saját személyének védelmére kapott szót. Kontra Aladár: Csak annyit akarok még megjegyezni, hogy ezzel száz és száz embernek ad a Tesz. tisztességes kenyeret, akik ezt a jelvényt terjesztik, ebből a Tesz-nek semmi anyagi haszna nincs, nem is az a célja, hanem hogy rámutathasson ország-világ előtt, hegy Trianonnak ebben az országban mennyi ellensége van. Az tehát a kérésem, hogy méltóztassék objektiven megítélni ezt a dolgot és nem ugy, ahogy feltüntetve volt. Elnök: Javaslatot teszek a legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, június hó 24-én, délelőtt tiz órakor tartsuk és napirendje legyen: 1. a most letárgyalt törvényjavaslatok harmadszori olvasása; 2. a gazdasági bizottság ma beterjesztett jelentésének tárgyalása. Pakots József képviselő ur kér szót. (Zaj.) Méltóztassék helyeiket elfoglalni. Pakots József: Tisztelt Képviselőház! Az a téma, amelyről szólni kívánok, nem szerepei ugyan a t. Ház napirendjén, de odakerült a közvélemény napirendjére és ugy érzem, hogy annak adok kifejezést, mikor bár teljes tisztelettel a magyar biróság iránt, szóváteszek egy tegnap hozott Ítéletet. Vázsonyi Vilmost, a demokrácia halott vezérót, a frank-per utolsó periódusának korszakában két egyén revolverrel és botokkal megtámadta és gátolta képviselői tevékenységében. Az a botrány, amit akkor elkövettek, nagy felháborodást váltott ki az egész ország közvéleményében és nem volt a Háznak egyetlen tagja sem, aki a merénylet elitélésében közösen ne vett volna részt. Azóta Vázsonyi elköltözött abba a szférába, ahol nem érhetnek fel hozzá a politikai szennyes hullámok, ahol a maga politikai múltjának egész történelmi megállapítása szerint megítélhető a t. Ház és az egész magyar politikai történelem részéről. Ugy látszik azonban, hogy az ő politikai egyénisége még niost is kisért az elfogult lelkekben és amikor én a magyar biróság tekintélyét akarom megvédeni egy Ítélettel kapcolatban, meg kell állapitanunk, hogy minő elfogultság az, amely ilyen szomorú merénylettel szemben az enyhe megítélésnek olyan formáit találja meg, amilyen ezen Ítéletben érvényesült. Vázsonyi Vilmossal szemben életveszedelmes merényletet követtek el. Ezen merényletnek Ítélete pedig ugy hangzik, hogy a merénylőt 48 pengőre, a tettest pedig háromnapi elzárásra és 16 pengőre Ítélte a biróság, a budapesti büntetőtörvényszék Patay-tanácsa. Nem hiszem, hogy volna az országban bármilyen világnézetű és véleményű ember, aki
