Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.
Ülésnapok - 1927-74
50 r Az országgyűlés hépvlsetôhÂzanafc állam ellen, vagy az ellen az ásványolajfinimitó vagy szeszértékesltő ellen, ha azonban nem tartotta be, akkor igenis lehet ellenük kártéritési pert inditani. Azt hiszem, hogy az én szövegezésem, tudniillik a »rendelkezései miatt« kitétel, sokkal jobban kapcsolja az okot az okozathoz és igy szigorúan logikai mederben marad, hogy kizárólag az állam ós a végrehajtó közegek ellen van eltiltva a kértéritési igény érvényesítése, egyébként a kártéritési igény szabadon érvényesíthető. Nagyon kérném ennek a módosításnak elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Rassay Károly! Rassay Károly: T. Képviselőház! A magam részéről teljes mértékben magamévá teszem azokat az aggodalmakat, amelyeket Wolff Károly t. képviselőtársam előadott. Őszintén megvallva, ezt az egész szakaszt, amint be van állitva, teljesen feleslegesnek tartom. Feleslegesnek tartom, mert hiszen csak egy irányban lenne értelme, akkor, ha a kincstár a meglevő jogok sérelme miatt akarná magát védeni a kártéritési igényekkel szemben, ha volnának olyan vállalatok, olyan szerzett jogok, amelyeket a törvénynek ez a rendelkezése sért, hogy a kincstár a magánjogi kártérítést magával szemben ki akarja zárni. Ezen túlmenőleg én ennek a szakasznak értelmét nem látom, mert, amit Wolff Károly t, képviselőtársam elmondott, az szupponálja annak lehetőségét, hogy a kevert benzin abban az esetben, ha az szabályszerűen, a törvény által megengedett keretek között fog kevertetni, mégis kárt okozhat az autótulajdonosnak. Ilyen szuppoziciónak véleményem szerint nem szabad teret nyitni, mert ha ez lehetséges, akkor ezt az egész törvényjavaslatot el kell dobni, mert hiszen abból indultunk ki és akereskedelemügyi minister ur szakszerű fejtegetéseit is azért kivánom hallani, hogy a kormány a beérkezett szakszerű vélemények alapján abban a meggyőződésben van-e és azt a bázist adja-e ennek a törvénynek, hogy ez a keverés semminemű tekintetben kár okául nem szolgálhat. (Wolff Ká- ; roly: De ha nem.tartja be!) Ha nem tartja be. akkor pedig nekem nem kell e tekintetben semminemű rendelkezés, tehát nem kell az egész 2. §>. A 2. § alapjában véve egy bizonyos nyitott ajtót hagy hátra, hogy hátha a gyakorlatban mégis ki fog derülni, hogy az a 10%-os keverés sem olyan ártatlan dolog, mint ahogy az az első kisérletek alapján a t. Ház elé lett tárva és erre az eshetőségre akar kizárni mindenirányu kártéritési Ha nem igy van, akkor nem lehet más értelme, mint amit én szupponálok neki, hogy a meglévő szerzett jogokkal, amiket ebben a pillanatban nem tudok elképzelni, mert nem ismerem annyira a matériát, de el tudom képzelni, hogy vannak koncesziók, amelyeket a törvény ezen rendelkezése hátrányosan érint, tehát ezen bázisul szolgáló szerzett jogokkal szemben a kincstár védi magát a kártéritési követelések ellen. Ha azonban ez nem forog fenn, akkor az én véleményem szerint az egész kérdés az általános magánjog területére tartozik és a ma- ; gánjog területén fog eldőlni az a kérdés, hogyha valaki betartotta a törvény rendelkezéseit, természetszerűleg védve van az esetleges károkozás következményei elől. esetleg azt is állitom, a kincstár sincs védve, mert ha itt olyan szak- ; vélemények alapján ... (Zaj a baloldalon.) Én nagyon jól értem, de akkor nekünk világosan I kell beszélnünk és meg kell engednünk azt a 74. ütése 1927 június 23-án, csütÖrtÖkoú. lehetőséget, hogy a gyakorlatban a keveréa nem lesz olyan ártatlan a következményeiben, mint ahogy az ma a törvényjavaslat alapjául és elfogadásának indokául oda van állitva. Alátámasztja ezt az én aggodalmamat az a körülmény, hogy egész szokatlanul a 2. §-nak semminemű indokolását nem találtam meg a törvényben. Lehet, hogy felületesen néztem át, de semminemű indokolást nem találtam. Márpedig egy ilyen súlyos rendelkezésnél, amely ilyen egész szokatlan szövegezéssel kimondja, hogy senki semmi irányú kártalanítási követeléssel nem léphet fel, a legkevesebb, amit elvár az ember a törvényjavaslattól és a törvényhozás bölcsességétől, az, hogy pontosan megmondja az indokolásban, vagy legalább is a tárgyalás során elhangzott nyilatkozatokban, hogy mire vonatkozik ez a kártalanítási kizárás. Én tehát nem vagyok abban a helyzetben, hogy Wolff Károly képviselőtársam módosítását is elfogadjam, mert még ez sem világítja meg teljesen a törvény ezen szakaszának ós a törvényjavaslatnak intencióit, úgyhogy kérnem kell az igen t. pénzügyminister urat, méltóztassék ezen 2. §-nak teljes értelmét és intencióját a Ház előtt előadni. (Helyeslés balfelől) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan szólani. Bud János pénzügyminister: T. Képviselőház! Azt hiszem, félreértés, hogy az autótulajdonosokról volna szó és ezeket akarja a javaslat kizárni a kártalanításból. A tétel felállítása az, hogy ez a szesz egyáltalában nem rontja az autókat, ebből kifolyólag senkinek semmi joga nincs kártérítéssel élni,mert hiszen tulajdonképen nem is jöttünk volna a javaslattal, ha e tekintetben a legkisebb kételyeink lettek volna, hogy az automobilt rontja. Egészen más az olyan eset, ha, amire Wolff képviselő ur mutatott rá, valaki visszaél ezzel a keverésre vonatkozó rendelkezéssel és nem tartja be a törvényes rendelkezéseket. De azt elzárni a magánjogi úttól nem lett volna helyes. Ennek a szakasznak egészen más a célja (Halljuk! Halljuk!) és pedig a következő: Ugy a nyersolajfmomitó-gyárak, mint a szeszgyárak be kell hogy rendezkedjenek egyrészt ezen keverék összeállítására, másrészt a 99 és V2%-os szesz előállítására. Mikor a kérdés tárgyaltatott, erről az oldalról felmerült az a gondolat, nehogy kártalanítást követeljenek, ami lehetetlen dolog, a külföldi példák szerint is egyetlen ország ezért kártalanítást nem ad. (Rassay Károly: Ez természetes!) Mivel ennek eshetőségét látjuk, ezért van ez a szakasz, amely semmi mást nem céloz, mint ezen kártalanítás kizárását. Azt hiszem, hogy ezen magyarázattal Wolff Károly indítványát elfogadhatja a Ház, mert ezzel a kételyek teljesen eloszlathatok. (Helyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. A törvényjavaslat 2. Vával szemben Wolff Károly képviselő ur elleninditványt tett. A bizottsági szöveggel szemben áll tehát Wolff Károly szövege. Amennyiben nem méltóztatnak elfogadni a bizottságilag megállapított szöveget, akkor Wolff Károly szövegezésében jelentem ki a szakaszt elfogadottnak. Kérem azokat, akik a bizottsági szöveget fogadják el, szemben Wolff Károly indítványával, méltóztassanak felállani. A képviselőház Wolff Károly szövegében fogadta el a 2. §-t. Következik a 3. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni.
