Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-74

38 Âz országgyűlés képviselőházának Fitz Arthur jegyző (olvassa a törvényjavaslat szövegét). Elnök: Vitának helye nincs; következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvén 1 javaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja és azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Következik a trianoni békeszerződés egyes gazdasági rendelkezéseivel kapcsolatos belső elszámolásról szóló 1923 : XXVIII. te. rendelkezéseinek kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegéit felolvasni. Fitz Arthur jegyző (olvassa a törvényjavaslat szövegét). Elnök: Vitának helye nincs; következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadjja s azt tárgyalás és hozzájárulás végett a Felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik a szeszadóra vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról, illetve kiegészitéséről szóló törvényjavaslat (írom. 190,259.) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Szilágyi Lajos képviselő ur, ki beszédének elmondására tegnapi ülésünkön halasztást kapott. Szilágyi Lajos: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Ha a törvényjavaslatnak már csak a címét is elolvasom, vágy támad bennem, hogy megismerkedhessem azzal a magasabbrangu pénzügyi főtisztyiselovel, aki kodifikálni szokta az elénk kerülő pénzügyi törvényjavaslatokat, hogy megismerhessem azt az embert, aki ügyesen tudja elrejteni a törvényjavaslat címében annak tartalmát. Ha ennek a törvényjavaslatnak címét olvassa az ember, vagy olvassa az, akinek nincs ideje áttanulmányozni az egészet, azt gondolhatná, hegy ez adójavaslat. Mivel a pénzügyminister ur benne van az adócsökkentési szándék végrehajtásában, önkéntelenül azt hinné az ember, hogy a szesz- vagy az ásványolajadó terén való adócsökkentési javaslatot tárgyal a Ház» Nem tudom, miért

1 kell már évek óta ezt a módot követni; miért választják meg ilyen szerencsétlenül a törvényjavaslatok címét, elnevezését, hiszen ha valaki később, évek múlva kutatni akarja, hogy melyik az a törvény, amely a benzinnek szesszel való kötelező keverését elrendelte, valóban nehéz munkája lesz, mig rábukkan arra, hogy a benzinnek szesszel való kötelező keverését »A szeszadó (kinctári részesedésre) és az ásványolajadóra (kincstári részesedésre) vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról, illetve kiegészítéséről szóló törvényjavaslat«-ban állapította meg a törvényhozás. Fontos ez a törvényjavaslat és hozzá akarok szólni annak ellenére, hogy kapuzárás előtt áll a t. Képviselőház és annak ellenére, hogy ugy látom, rajtam kivül a jegyző uraknál, e törvényjavaslat bírálatára ez ideig senki fel nem iratkozott. A pénzügyminister ur nyilatkozata szerint, amelyet a bizottsági tárgyaláson méltóztatott mondani, az ásványolajkérdés az egész világgazdasági politikának legfontosabb^ kérdésévé 74. ülése 1927 június 23-án, csütörtökön. vált s azt mondotta, hogy ez a tengelye a világgazdasági politikának. Érdekes, hogy az automobilizmus érdekeit képviselni hivatott és kötelezett kereskedelemügyi minister ur pedig azt mondotta erre a törvényjavaslatra, amely az automobilizmust oly közelről érinti, hogy ez pénzügyi probléma csupán. A kereskedelemügyi minister ur ily módon állította be a törvényjavaslatot a bizottsági tárgyaláson. Meg kell állapitanom, hogy ez a törvényjavaslat is ugy, mint a többi speciális 1927-es kodifikáció, ez is csak általános irányelveket tartalmaz, ugy, mint a Bethlen-kormánynak majdnem minden törvényjavaslata és a többit majd csak rendeleti utón igyekszik cselekedni. Hogy miért jár el a kormány ennél a törvényjavaslatnál is ugy, hogy csupán általános irányelveket ad, a többit rendeletekkel cselekszi, arra nézve nagyon érdekes és figyelemreméltó a törvényjavaslat indokolása, ahol azt mondja (olvassa): »Hiszen a gazdasági életet érintő kérdésekben az érdekeltek nagyon hamar megtalálják a törvény megkerülésének módjait és igy nem célszerű az ilyen törvényekbe részletes intézkedéseket felvenni.« Én ezt, aki anyanyelvemet mégis csak bírom, ugy értelmezem, hogy a pénzügyminister ur ezzel a törvényjavaslattal ama bizonyos en garde állásba akar helyezkedni és magával szemben csak olyanokat lát vagy legtöbbnyjLre csak olyanokat lát, akik a törvényt megkerülni, kijátszani igyekeznek és azért jön ide elénk ilyen javaslatokkal, mert ezek ellen a törvényt kijátszani, megkerülni akarók ellen akar védekezni és arra kér a maga szamára plain pouvoir-t, hogy ezt könnyen, játszva megtehesse. Ezt, csak mint különleges jellemző sajátosságát a mai törvényalkotásnak, voltam bátor megemlíteni, azonban kétségtelen, hogy a pénzügyminister urnák tökéletesen igaza van, amikor e törvényjavaslat fontosságát a bizottságok előtt ecsetetlelte: három minister tárcájába vágó ügykört érint a legszorosabban, a pénzügyminister urat az ország fizetési mérlege, a nagy benzinbehozatal és a «zeszértékesités szörnyű nehézségei miatt kétségtelenül nagyon érdeki, a földmivelésügyí minister urat, a szesztermelés, a szeszfeleslegek kérdése, a mezőgazdasági érdekeltség, a burgonya feldolgozása, a mcslék előállítása, a marhahizlaló, a tejgazdaság, a trágyatermelés és a talajjavítás szempontjából kétségkívül nagyon érdekli. A kereskedelemügyi minister urat — és mai beszédem folyamán főleg ezzel az ügykörrel kívánok foglalkozni — a kereskedelemügyi minister urat pedig érdekli a törvényjavaslat a motorok, az automobilizmus szempontjából, tehát ipar és közlekedésügy szempontjából elsősorban. Az elmúlt napokban alkalmam volt az automobilizmus lelkes híveivel és igen sok olyan iparengedélyessel tárgyalni és megbeszéléseket folytatni, akik a kezdet nehézségeivel küzdve, a vidéken autobusz-vállalatokat vagy teherautó-vállalatokat létesítettek. Ezekből a megbeszélésekből és tárgyalásokból merítem az anyagot, amely fejtegetéseim forrása. Kétségtelen, hogy az automobilistákra nézve ez a törvényjavaslat igen lényeges változtatásokat jelent. Eddig az üzemanyagot az automobilisták tetszés szerint választották meg, ezután már csak előírás szerinti arányban szesszel kevert benzint használhatnak. Eddig szabad egyezkedés tárgya volt az ár; szabadon egyezkedhettek az üzemanyag ára tekintetében, ezentúl már hatóságilag, a pénzügyminis-