Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-91

Az országgyűlés képviselőházának 91. Azt hiszem, szükségtelen mindazokat újból, bőven felhoznom, amik tegnap itt ebben a tárgykörben elhangzottak és épen azért én csak egészen röviden ajánlom a t. Háznak» hogy ehhez a módosításhoz járuljon hozzá­(Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Kéthly Anna! Kéthly Anna: T. Képviselőház! A Rothen­stein képviselőtársam által előterjesztett mó­dosításokhoz teljes mértékben hozzájárulok. Ezzel kapcsolatban ki kell térnem a keres­kedelemügyi minister urnák arra a kijelenté­sére, hogy nem tud a bányáknál a 14 éven aluli kortól a külszíni munkálatoknál eltekinteni, mert félti az utánpótlást. Ha az utánpótlás csak attól függ, hogy 12—14, esetleg 16 éven aluli gyermekeket alkalmazhatnak a küLszini munkákra, hogy úgyszólván már a csecsemő­korban beállítják a gyermeket ebbe a legbor­zasztóbb, legvigasztalanabb és legsivárabb iparágba az összes iparágak között, akkor majdnem azt kell mondanom, hogy inkább ne legyen utánpótlás. Aki megnézi a bányamunkásokat, azt látja, hogy okmkv 25 esztendős korukban öreg embe­rek, 35 éves korukban már aggastyánok, ez pe­dig mind annak köszönhető, hogy az utánpót­lást már elkezdték 10—12 éves gyermekekkel. Ez a jaavslat nem akar ezen a borzalmas dol­gon változtatni, pedig az utánpótlás később is elkezdhető, ha abban a bizonyos hiatusban, ab­ban a közbeneső időben a 12—14 évig terjedő korig iskolát adnának a bányatelepeknek. X»e nagyon jól tudjuk, hogy hosszú esz­tendők óta ebben a parlamentben és a paria­menten kiyül is mennyit harcoltunk és vere­kedtünk például azért, hosry Tatabányán enge­délyezzék a polgári iskola felállítását, hogy Felső-Gallán. Tatabányán, azon a nagy bánya­telepen, ahol olyan rengeteg munkás és Kis­polgár lakik polgári iskolát engedi ének fel­állítani. (Peyer Károly: A társulat kötelessége volna a törvény szerint, hosy azt mgcsi­náliaD Tatabányáról. Felső-Galláról még eny­nyi esztendős harc után is a gyermekek kora hajnalban késő éjszaka járnak vonaton Bics­kére, vagy Tatára a polgári iskolába, azért, mert a vezérigazgató ur egyszerűen kijelen­tette, hogy ő nem engedi tenyészteni a fehér­galléros és vasaltnadrágos urakat, mert azok nem mennek bányamunkára, hanem vala­mennyien hivatalnokolk akarnak lenni. Ő ezt eeészen esryszerüen kijelentette és e kijelen­tésnek mögötte áll a bányatársulat hatalma, ö tehát nem akar művelt munkást, neki nem kell olyan munkás, aki többet tud, mint az apja és a nagyapja tudott, neki csak azok kel­lenek, akik 8—10 esztendős korukban otthagy­ják az iskolát, hogy utánpótlás legyen. Ez végeredményében oda vezet, hosty Ma­gyarországon a bányamunkások átlagos élet­kora a legalacsonyabb az Összes munkások kö­zött és legalacsonyabb az egész világ munká­sainak életkora között. Nem beszélve itt ter­mészetesen exotikus államokról, hanem mű­velt államokról, amelyek közé Magyarország is kell, hogy számítsa magát és kell, hogy Magvarország f sem engedne magától elvitatni azt, hogy a művelt államok közé tartozik. Énen azért hozzájárulok Rothenstein kép­viselőtársamnak ahhoz az indítványához, amellyel ezt a külszíni munkát is el akarja tiltani, ennek a szakasznak kiegészítéséül azonban javaslom az utolsó bekezdés törlését és helyette a következő ui szöveg felvételét (olvassa): »Az illetékes minister a jelen sza­ülése 1927 november 18-án, pénteken. 421 kasz első bekezdése alapján teendő rendelkezé­seket a munkaadó és a munkavállaló érdek­képviseletek meghallgatásával! a törvény élet­beléptetésétől számitott hat hónapon belül, ké­sőbb pedig, amikor indokolt szükség esete fo­rog fenn, kiadni köteles.« Ezzel egy esetleges halogatásnak útját le­het vágni. A javaslatban lévő egy év he­lyett hat hónapot indítványozok, amely idő alatt ki lehet adni azt a rendeletet, amely tu­domásom szerint nagyobbrészt már el is ké­szült a kereskedelmi minister iumb an és csak kiadásra vár. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérdem, kiván-e még valaki szó­lani? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vi­tát bezárom. A kereskedelmi minister ur kíván szólani, Herrmann Miksa kereskedelemügyi minis­ter: T. Képviselőház! Én csak egészen röviden a következőket akarom elmondani. A bizott­sági tárgyaláson Rothenstein képviselő ur je­len volt s akkor még nem hozakodott elő in­dítványával- Tegnap hallottuk, hogy a cement­gyárakat, az üveggyárakat szóbahozták s erre ő ma jött ezzel az indítványával. Ilyen inciden­taliter ezeket a dolgokat nem lehet elintézni, azokat alaposan meg kell tárgyalni. Erre való a 10. § d) pontja, ott van meg a felhatalmazás. hogy ilyen kivételes intézkedéseket megtehes; sünk. Én azokat meg fogom tenni, ahol szüksé­ges és meg fogom hallgatni azokat, akiket a dolog érdekel. Ezzel az én részemről a dolog, azt hiszem, el van intézve s azért kérném az egész paragrafusnak változatlan elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. A 10. $ első bekezdése meg nem támadtat­ván, azt elfogadottnak jelentem ki. A második bekezdéssel szemben áll Kéthly Anna képvi­selőtársunk indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a második bekezdést eredeti szö­vegében, szemben Kéthly Anna képviselőtár­sunk indítványával elfogadni, igen vagT nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő ura­kat, akik az eredeti szöveget fogadják el. szí­veskedjenek felállani. (Megtörténik!) Több­ség. Ennélfogva az eredeti szöveg fogadtatott el és Kéthly Anna képviselőtársunk indítvá­nya elvettetik. Az első bekezdéshez pótlást indítványozott Rothenstein képviselő ur, aki a, b) pont után uj c) pont beiktatását javasolja. Kérdem te­hát a t. Házat, méltóztatik-e ezt a pótló indít­ványt elfogadni igen vagy nem? (Nem!) Az indítványt a Ház elvetette. Következik a 11. §. Kérem annak felolva­sását. Gubicza Ferene jegyző (olvassa a 11. §-t, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. — Olvassa a 12. §-t): Rothenstein Mór! Rothenstein Mór: T. Képviselőház! Ennél a szakasznál javaslom a 12. § 2. bekezdésének törlését és helyette a következők beiktatását (olvassa): »A jelen törvény értelmében éjjeli­nek kell venni az este 8 órától reggel 6 óráig terjedő időszakot«. A magyar törvénytárban már van olyan törvény, amely szerint j& nők, a fiatalkorúak és gyermekek részér© az éjjeli munka tilos. A baj csak az, hogy erről a törvényről teljesen meg­feledkeztek s a gyakorlati életben, különös­képen a háború következtében feledésbe ment. A kereskedelemügyi minister ur az egyezmé­nyek alapján, amelyeket Genfben kötöttek, ez­zel a törvényjavaslattal jött most az ország­gyűlés elé s ebben a szakaszban megállapitja 67*

Next

/
Thumbnails
Contents