Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.
Ülésnapok - 1927-90
Az országgyűlés képviselőházának 90. ülése 1927 november 17-én, csütörtökön. 405 Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a javaslat címét). Elnök: Kivan valaki a címhez szólni? Az előadó ur kivan szólani. Erődi-Harrach Béla: Javaslom, hogy a címben »más vállalatokban« helyett »más vállalatban« szavak kerüljenek. Elnök: Az eredeti címmel szemben áll az előadó ur által javasolt szöveg. Kérem azokat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház az előadó által módositott szöveget fogadta el. Következik az 1. szakasz. Kérem annak felolvasását. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa az 1. §-t). Rothenstein Mór! Rothenstein Mór: T. Ház! Már amikor a javaslathoz az általános vitában felszólaltam, kifogásoltam azt. hogy az 1. §-ban nincsenek felsorolva a vasúti vállalatok és az állami posta-, táviró és távbeszélő intézetek. Nem tartom helyesnek, hogy ez a két intézmény a másik szakaszban legyen felsorolva, ahol a kivételekről intézkedik a szakasz. Ismételten fel kivánom hivni a bizottság figyelmét arra, hogy ez a kivétel abszolúte nem indokolt. Ha mi hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy kivételt képezzen a mezőgazdasági és erdei termelés, akkor ez az' ország viszonyaiban rejlik, de hogy a postánál, a vasútnál is azt mondjuk, hogy ott dolgozhatnak korlátlanul a fiatalkorúak, a gyermekek és nők, ezt nem tudom megérteni. Nem lehet azt mondani, hogy az állami intézményeknél nők nincsenek alkalmazva. Csak egyet említek fel, például a telefonközpontban is dolgoznak nők egész éjjel minden korlátozás nélkül. Ha azt mondjuk, hogy a nyomdában vagy más gyárakban a nők éjszakai munkája káros hatással van az egészségükre és az erkölcsi életre stb., akkor nem mondhatjuk, hogy annál a nőnél pedig, aki a telefonközpontban dolgozik és idegölő munkát végez, ez nem áll fenn. Ha fennáll a többi gyárakban, vállalatoknál, a könnyebb természetű munkáknál, mint amilyen például a telefonmunka, akkor nem tudom megérteni, hogy miért nem esik ugyanazon elbírálás alá az a nő, aki állami intézményeknél van éjjel foglalkoztatva, csak azért, mert a pénzügyminister ur ebben az esetben is azt mondaná, hogy az állam ezt nem birja el. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Nem azért!) Ugyanezzel az érvvel élnek a munkáltatók is. (B. Podmaniczky Endre: Nem ugy van!) Dehogy nem! Miért nincs ugy? Mert ön a jobboldalon ül, mi meg itt a baloldalon, azért nincs ugy? Más érvet nem tudnak felhozni, tessék máskor meggondolva közbeszólni. Azt mondhatja a minister ur, hogy az állam ezidőszerint ezt a terhet nem birja el« Ugyanezt mondja a munkáltató, a magánvállalkozó. Ez is azt mondja, hogy ő ezt azért nem birja, mert nincs hozzá pénze. És épen azért mondom, hogy meg kell hozni ezt a törvényt, mert az előtt ami törvény, meg kell hajolnia. De ugyanez áll az államra is. Ha a minister ur talán lesz szíves válaszában olyan érveket felhozni, amelyeket el lehet ismerni, mert indokoltak, akkor hajlandók leszünk ezt a kitételt mi is elismerni. De azt, hogy a pénzügyministernek erre nincs elegendő pénze, nem ismerhetjük el, mert ebben az országban mindenre van elég pénze a pénzügyministernek, {Ellenmondás a jobboldalon.- — Herrmann Miksa kereskedeKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. VL . lemügyi minister: Bár ugy volna!) csak szociális intézményekre nincs. (Ellenmondások a jobboldalon. — Malasits Géza: Ha a mezőgazdaságra kell, van bőviben! — Kabók Lajos: Páncélautóra is van! — Zaj a jobboldalon. — Malasits Géza: Csendőrkutyák tenyésztésére! — Egy hang a jobboldalon: Az is kell!) Mindezeknél fogva tehát az első szakaszba a következő uj pontok beiktatását javasolom. Mint 9. pontot, hogy e törvény hatálya kiterjed »9. a vasúti vállalatok igazgatására« és mint tizediket, hogy »10. az állami posta-, táviró- és távbeszélőintézetek igazgatására és forgalmi üzemére«. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Kéthly Anna szólásra jelentkezik.) Kéthly Anna képviselőt a szó megilleti. Kéthly Anna: Mindenben hozzájárulok ahhoz, amit az előttem szóló Bothenstein képviselő ur elmondott és én is csak azt kívánhatom, hogy a kivételezés ne terjedjen ki erre a két pontra. Azt mondhatják, a távbeszélőnél az éjjeli szolgálatot nem lehet megoldani nők nélkül. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Ugy van! Ezt fogom mondani!) De a távbeszélőnek az automatikus rendszerre most folyó átépítése amúgy is a nők egész nagy tömegének elbocsátását fogja eredményezni, ez a kérdés tehát bizonyos vonatkozásokban önmagától nagy mértékben meg fog oldódni. Annak tulajdonképen, hogy ez a kivételezés a postára és a távbeszélőre fentartassék, mélyreható és komoly indokoltsága nincs. A másik pontnál, a vasúti vállalatok igazgatására vonatkozó résznél csak azt kell megemlítenem, hogy aki vasúton utazik, mostanában különösen sokszor látja, hogy a pályatestek tisztításánál, karbantartásánál egészen apró gyermekeket alkalmaznak. Hogy ez mennyiben a pályafentartást vezető személy-zetnek a bűne és mennyiben van engedélyezve, vagy mennyiben tiltott dolog, ezt én innét megmondani nem tudom. (B. Podmaniczky Endre: Sohasem láttam, pedig sokat utazom! — Rothenstein Mór: A képviselő ur kevesebbet lát, mint mi! — Derültség a szélsőbaloldalon.) Elnök: Rothenstein képviselő urnák már be méltóztatott fejezni a beszédét. (Rothenstein Mór: De a közbeszólásokat még nem! — Élénk derültség.) A közbeszólásokat tiltják a házszabályok. (Kabók Lajos: Még Jánossy Gábornak is! — Jánossy Gábor: Nekem is tilos, mert mindenkinek tilos közbeszólni!) Kéthly Anna: Csak azt látom, hogy ezeknél a pályafentartási munkálatoknál 10—12 esztendős gyermekeket alkalmaznak. (Ellenmondások a jobboldalon. — Malasits Géza: De igen, füvet kitépni, 7—8 éveseket is! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Csoda, hogy még csecsemőket nem alkalmaznak!) Ha a csecsemő dolgozni tudna, a magyar kapitalizmus már régen odaállította volna őket dolgozni. — Ilyenformán ennek a két pontnak a kivételezések alól való kivételét nagyon indokoltnak tartom. Ha továbbá a mezőgazdasági és erdei termelésre stb. vonatkozó kivételezést fentartjuk, ezt csak avval a sürgetéssel tudom elfogadni, hogy ebben a kérdésben az illetékes minister ur minél előbb és minél sürgősebben megfelelő rendezéssel jöjjön a parlament elé. Nem tartanám feleslegesnek azt sem, hogy ebben az 1. <§>-ban a minister ur számára felhatalmazás adassék, hogy ha szükség lenne rá, ugy ennek a törvénynek hatálya egyéb 64