Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.
Ülésnapok - 1927-89
Az országgyűlés képviselőházának 89. ülése 1927 november 16-án, szerdán. 375 szorulnak nagyobb kiadásokra, amelyek kisebb keretek között vagy talán a régi terv alapján már tervbe ^voltak véve. Ilyen az árstatisztika. Én ezt feltétlenül kiszélesbitendőnek tartanám és különösen az elsőrendű élelmicikkekre és legfontosabb nyersterményeinkre az ország minden városából gyűjtene m az adatokat. Fontosnak tartanám a kisipari termelési statisztika megindítását. Egykor ez tervbe volt véve. ma kétszeresen fontos, mert a kisipar — mondhatjuk — a társadalom főpillére. (Ugy van! Ugy van! a .jobboldalon.) A jelzálog tartozások statisztikája a konjunkturális statisztika szempontjából fontos s ennek keretében különválasztva dolgoztatnám fel a házakra s másrészt a földekre vonatkozó jelzálog tartozásokat. Nem térhetek ki az adóstatisztika megemlítése elől. Adózási rendszerünk kiépítése, egyenletessé tétele, esetleg a fennálló igazságtalanságok kiküszöbölése múlhatatlanul szükségessé teszi megbízható adóstatisztika készítését, mert az 1924. évi felvétel a mai viszonyokra már egyáltalán nem alkalmazható és abból következtetéseket levonni nem lehet. Ősik József képviselőtársam épen tegnap emiitette, a munkanélküliség statisztikáját. Engedelmet kérek, magam is azon az állásponton vagyok, hogy ennek a statisztikának összeállítása: feltétlenül az állam kötelessége. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Lehetetlenségnek tartom, hogy az állam az adatokat készen kapja a keresztényszociális szervezettől és a szakszervezeti tanácstól (Ugy van! a jobboldalon.) s tisztán csak arra szorítkozzék, hogy ezeket az adatokat leközölje. A statisztikának ez az ága mára munkásság érdekében is az állam által intézményesen szervezendő meg. Itt van azután az állami üzemekben alkalmazott munkások szociális és gazdasági viszonyainak feldolgozása. Ez könnyen eszközölhető, a gyűjtések nehézségekbe nem ütköznek, s a munkáskérdés megvilágítását nagy mértékben vihetik előre. A kispolgári és munkáscsaládok háztartási statisztikájára vonatkozólag már a múltban végeztek nagyszabású felvételeket különösen Ausztriában és Németországban. Ez alig okoz költséget. Egykor tervbe is volt véve; most a legsürgősebben megvalósitandónak tartanám, mert bevilágít a háztartások belső életébe és számos oly probléma megoldását teszi lehetővé, amelyre vonatkozólag mi közvetlen adatokkal nem rendelkezünk. T. Képviselőház! A iStatisztikai Hivatalnak egyik fő kötelessége a gyorsaság. Tudom, itt is vannak nehézségek, de egyre rá kell mutatnom. A statisztikai havi füzetek, amelyek a múltban havonta jelentek meg, s most negyedévenként tétetnek közzé, feltétlenül visszaállitandók a régi keretekbe és havonként adandók ki. (Jánossy Gábor: Nem igen olvassák, az a baj.) Ezzel áttérhetnék a Statisztikai ' Hivatal 1927/28 évi munkatervére. A munkaterv az előzőkhöz képest nem hoz uj adatgyűjtéseket, talán csak egyet, a közegészségügy terén, épen azért, mert a költségvetés keretei ezt meg nem engedik. A Statisztikai Hivatal harminckilenc statisztikai ággal foglalkozik és az uj munkaterv csak a következőkben tesz változásokat: A mezőgazdasági statisztikában az 1927/28. évre a trágyázási viszonyokra és w takarmánymagvak és cukorrépa magvak termelésére vonatkozólag rendel el uj adatgyűjtést. A közegészségügyi statisztika terén ujabb adatgyűjtést rendel el. a venereás megbetegedések statisztikáját, (Helyeslés a jobboldalon.) amely tényleg fontos az országra. Meg van őrizve minden tekintetben a titoktartás, még a nevet sem emiitik, de ezenkívül az orvosi titoktartás kötelezettsége mellett orvosok nyújtják be az adatokat. A bányászati statisztika terén tisztán csak egyszerűsítésből egyesíti a központi statisztikai hivatalnak és a pénzügy m inisteriumnak külön-külön felvett két különböző adatgyűjtését. A gyáripari statisztika kiterjeszkedik az energiatermelésre, bővült azonkivül a gyárvállalatok tulajdonosainak, bérlőinek, tisztviselőinek, művezetőinek és előmunkásainak fő demográfiai és szociális statisztikai adataival. A társadalmi biztosítási statisztika a munkásbiztositóból vétetett át. A különbség csak az, hogy ezentúl nem minden év január 1-én, hanem minden hónapban adatnak be az adatok. A lakóház építkezési statisztika vidékre is kiterjesztetett. Ez a lakástermelés szempontjából fontos. A hitelintézeti statisztika a valorizáció szempontjából egypár kérdéssel bővül, amelyekre választ az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezetek adnak. Az óvatolt váltók statisztikáját a közjegyzők köteleztetnek ezentúl benyújtani. A fizetésképtelenségi statisztikára vonatkozóan az Országos Hitelvédő Egylet és a Pénzintézeti Központ adja az adatokat. A gabona- és lisztkészlet statisztikára nézve eddig a nyilvános áruraktárak gabona- és lisztkészleteiről gyűjtettek adatok, ezentúl bevonatnak azok a kereskedelmi malmok és a -vámmal mok közül azok. amelyeknek napi örlőképessége legalább 50 métermázsa, a nyilvános áruraktárak, a termelők kivételével gabonát vagv lisztet tovább feldolgozó vállalatok, vagy tovább elárusítók részére árusítanak, szintén adatgyűjtésre köteleztetnek. A vasúti statisztikából kihagyattak azok a kérdőpontok, amelvek Ausztriával fennállott szoros kapcsolatunk megszűnése révén feleslegessé váltak. Három részben történik adatgyűjtés, az első a pályának és énitményeknek, valamint forgalmi eszközöknek leírására szolgál a második a forgalmi és kereskedelmi tejesitményekre vonatkozik, a harmadik pedig a pénzüeyi eredményeket tartalmazza. Végül itt van a mozgóképüzemi statisztika, amely kultur statisztikai adatgyűjtést tartalmaz és a moziengedélyesek által nyújtandó^ be. Ezekben voltam bátor a Magyar királyi Központi Statisztikai Hivatalnak 1927/28. évi adatgyűjtésre vonatkozó évi munkatervét beterjeszteni. Kérem a t. Házat, hogy a kereskedelemügyi minister urnák ez irányban beadott jelentését e 1 fogadni és tudomásul venni mél : tóztassék. (Élénk helyeslés.) Flnökt Szólásra következik 1 ? Fitz Arthur legvző: Farkas István! Farkas István: T. K^nviselőh^z! Szociális problémákat tárgyalt a Ház, azokkal foglakozott nanokon keresztül és engedték meg. hogy én ennél, a statisztikai anvagnál is épen ezeket a szociális szempontokat domborítsam ki. Nagy örömmel hallottam az előadó úrtól, hogy egv pár szempontot, amelyet a bizottságban felemiitettem, szintén magáévá, tett. Ezt azért hallom örömmel, mert azok a szociális vonatkozású megjegyzések, amelyeket az előadó ur erre a statisztikára tett. már^ belevágnak az én felszólalásomban. Azokról beszéltem a bizottsági tárgyal ásón is. Ha most mégis felszólalok, teszem ezt azért,
