Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-89

ZAz országgyűlés 'képviselőházának 89. ülése 1927 november 16-án, szerdán. Griger Miklós jegyző (olvassa Gál Jenő határozati javaslatát). Elnök: Kérem a jegyző urat, szíveskedjék most az előadó ur által benyújtott indítványt felolvasni. Griffer Miklós jegyző (olvassa az előadó indítványát). Elnök: A felolvasott javaslatokat akként fogom szavazás alá bocsátani, hogy a bizottság javaslatával szembe állitom mindkét másik javaslatot, nevezetesen ugy Gál Jenő képviselő ur határozati javaslatát, mint az előadó ur indítványát. Amennyiben a bizottság javaslata nem fogadtatik el, a másik két javaslatot fogom egymással szembeállítani. Méltóztatnak a kérdésnek ilyen feltevéséhez hozzájárulni? (Igen!) Felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e a bizottság javaslatát elfogadni, szemben az előadó ur indítványával és Gál Jenő ur határozati javaslatával, igen vagy nem? (Nem!) A bizottság javaslata nem fogadtatott el. Most már szembeállítom egymással az előadó ur indítványát és Gál Jenő képviselő ur határozati javaslatát és kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az előadó ur által beterjesztett indítványt elfosradni, szemben Gál Jenő képviselő ur javaslatával, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az előadó ur indítványát elfogadják, szíveskedjék felállani. (

Meatörténik.) Többség. A Ház 'az előadó ur indítványát fogadta el. ennélfogva Gál Jenő ur határozati javaslata elvette+ett. Következik az általános vita során Györki Imre képviselő ur által beterjesztett kétrendbeli határozati javaslat felett való szavazás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék Györki Imre képviselő ur I. számú határozati javaslatát felolvasni. Geiger Miklós ieírvző (olvassa Györki Imre I. számú határozati javaslatát) Flnök: Kérdem a t. "Hazat méltóz+atnak-e el fosra dni Gvö^ki Imre képviselő urnák imént fel o

1 va « ott határozati javaslatát, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a kéuvisolő u^nkat. akik ezt a batárn^fiti jav°ffiatot elfogadják;, szíveskedjenek felállani. (Mratört^nik) Kisebbség. A Ház a határozati javaslatot elvetette. fPeMl Gvtilaí Ennvire sem jutottunk? — Rothenstein Mór? Ez már botrány! — Zaj.) Kérem a jegyző urat szíveskedjék Gvörk'i Imre kén vi se'ő urn^k II. számú határozati javaslatát felolvasni. GrWr Miklós jesrvző (olvassa Györki Imre T7. számú határozati javaslatát). , Elnök: A kereskedelemügyi minister ur óbai* nyilatkozni. Herrmann Miksa kereskedelemüa:yi minister: leren t. Kénviselőház! Az előbbi határozati javaslatnál nem szólaltam fel. mert nem vettem észre, hogy most lett volna annak ideié. Megokoltam volna azt. amit usry is el méltóztattak találni, hogv miért kivánom a határozati javaslat elvetését. Ezzel a javaslattal szemben is ugy vagyunk, hogy ilyen messzemenő, mélyen benyúló intézkedéseket igv incidentals er megoldani nem lehet. Az utasitás az ajánlásban mee-van erre a kérdésre is. Én meg is tettem nyilatkozatomat, nem fogadhatom el azonban azt az utasítást, hogy most már ilyen törvényjavaslatot nyújtsak be. Ezért anélkül, hogy magát az eszmét^ elvetném, mégis kérném, méltóztassék a határozati javaslatot visszautasítani. Elnök: Kérdem a t Házat, méltóztatik-e a felolvasott határozati javaslatot elfogadni, igen vaery nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfog-adjáik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház nem fogadta cl a határozati javaslatot. Ezzel a jelentést letárgyaltuk; azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz tesszük át. a Napirend szerint következik a Magy. kir. Központi Statisztikai Hivatal 3927/28. évi munkatervéről szóló kereskedelemügyi ministeri jelentés (írom. 261, 290) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Temple Rezső előadó: T. Képviselőház! (Éljenzés a jobboldalon.) A Magy. kir. Statisztikai Hivatalról szóló 1897 : XXXV. te. imperative előirja, hogy a kereskedelemügyi minister ur köteles a Statisztikai Hivatal munkatervét a Ház elé terjeszteni. Az országgyűlés által elfogadott eme munkaterv alapján szabad csak a Statisztikai Hivatalnak az adatgyűjtést elrendelni. E törvényszabta kötelességének felel mes: a minister ur, amidőn a jelentéssel az 1927/28. évre szóló munkatervet a t. Ház elé terjeszti. Az 1923. évi munkatervből, amely csak 1924/25-ben fogadtatott el, kitűnik, hogy az 1923-as munkaterv előtt az utolsó munkaterv, melyet a képviselőház letárgyalt, az 1915. évi volt. Az 1916. évi csak tervezet, az 1917. évi benyujtatott ugyan, de a háborús viszonyok miatt letársryalható nem volt. Nagyon kívánatosnak tartanám, ha jövőben a régi rend viszszatérne és a munkaterv minden évben a t. Ház elé terjesztetnék. Mielőtt ennek az 1927/28. évi munkatervnek ismertetésére áttérnék, engedtessék meg nekem, hoïv nagyon röviden foglalkozzam magának a Statisztikai Hivatalnak működésével. Teszem ezt azért, mert épen az egyesitett pénzügyi és közgazdasági bizottságban láttuk, hosry t. képviselőtársaim meleg érdeklődéssel kisérik figyelemmel a Statisztikai Hivatal működését. A Statisztikai Hivatal egész személyzetével helvén van, szívvel-lélekkel dolgozik; ők statisztikusok. Magamnak volt módomban tapasztalni az interparlamentáris 'kereskedelmi konferencián Rio de Janeiróban. hogy az északi delegátusok egyike odajött hozzám és tulajdonképen az ő szavaiból vettem tudomást arról, hogy a mi Statisztikai Hivatalunk működése kifelé igazán kiváló. Ami a belső munkálkodását illeti, itt én inkább talán egy kis korrektivumot, hogy ne mondjam, talán kis revíziót szeretnék magában a munkatervben. Azok a kitaposott mesgyék, amelyek jók voltak a háború előtt, egy hivatalnál sem jók a háború után. Háború és forradalmak nagy evolúciót idéztek elő a gazdasági és szociális élet terén. Nekünk törvényhozóknak ezekkel a gazdasági és szociális élet terén levő nagy kérdésekkel foglalkoznunk kell (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) s ha ezzel komolyan foglalkozunk azt csak a statisztika szemüvegén keresztül tehetjük. A Statisztikai Hivatalnak kötelességre, hoery ezeket a dolgokat idehozza, hogy belássunk a mélyébe aaoknak a kérdéseknek, ahol segíteni kell ugy a gazdasági, mintha szociális élet terén. Tudom és mesr vagyok győződve róla, hoery ez az ui széleebitett ad^torviíjtés pénzbe kerül, (Jánossy Gábor: Megéri!) de azt hiszem, hogy az a pénzügymin ister, aki a Statisztikai Hivatal minden csiniát-binját ismeri, nem zárkózhatik el az elől. hogy a költségvetés kereteit tágítsa. De talán még olyan adatgyűjtéseket is felsorolhatnék, amelyek nem