Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.
Ülésnapok - 1927-73
r Âz országgyűlés képviselőházának • Elnök: Miután a napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájában az interpellációkra kell áttérnünk, a vitát megszakitom és előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk ideiére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön, folyó évi június hó 23-án délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki a mai napon letárgyalt törvényjavaslatok harmadszori olvasása, továbbá a mai napirendünk 5—7. pontjaiként szereplő törvényjavaslatok tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Most pedig áttérünk az interpellációkra. Az első interpelláló Szabó Imre képviselő ur. A* képviselő ur nincs jelen; interpellációja töröltetik. A második interpelláló Lukács György képviselő ur. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Fitz Arthur jegyző (olvassa): »Interpelláció a ministerelnök úrhoz. Tekintettel arra, hogy Románia a trianoni békeszerződés 239. cikkében kötelezően megállapított vegyes döntőbírósági eljárást meghiúsítani igyekszik azzal, hogy a biróság román tagját a magyar állampolgárok által indított agrár perek tárgyalásában való részvételtől eltiltotta; tekintettel arra, hogy Románia ezen eljárását tudomásulvétel végett a Nemzetek Szövetsége tanácsának is bejelentette; tekintettel arra, hogy a magyar kormány képviselője Románia bejelentése fölött napirendre térést javasolt, egyszersmind pedig kérést terjesztett elő az iránt, hogy a tanács a békeszerződésben körülirt kötelességének megfelelőleg pótbirákat hozzon javaslatba, akiknek sorából a román biró visszavonulása folytán támadt hézag pótolható legyen és igy a vegyes döntőbíróság további működése lehetővé váljék; tekintettel arra, hogy a Nemzetek Szövetségének tanácsa, amely már tavaszi ülésszakában is kerülte a döntést, most újólag tett semmi értelemmel ' nem biró elodázó intékedést; tekintettel arra, hogy a Nemzetek Szövetsége tanácsának ez a halogató eljárása a jelen esetben a felelősség alól való kibújásnál súlyosabb jelentőséggel bir, mert egyfelől a békeszerződésben a tanácsra ruházott kötelesség teljesítésének megtagadásával egyértelmű, másfelől pedig súlyosan kompromittálja a nemzetközi biráskodás intézményét; tekintettel arra, hogy ezek szerint a Nemzetek Szövetségének tanácsa rendületlenül kitart végzetes egyoldalúságában, amennyiben nemcsak a nemzeti kisebbségek védelme iránt fennálló nemzetközi jogi kötelességeit hanyagolja el teljesen, nemcsak a lefegyverzés kérdésében a volt győzők és a volt legyőzöttek között fennálló egyenlőtlenséget tartja fenn tudatosan és mesterségesen, hanem immár a kötelező nemzetközi bíráskodás intézményeinek sem tud vagy nem akar érvényt szerezni az azt megtámadó egyik volt győzővel szemben: kérdezem a kormányt, hogy ezzel a dermesztő közönnyel szemben indokoltnak tartja-e, hogy Magyarország a Nemzetek Szövetségében továbbra is kitartson 1 ?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Halljuk! Halljuk!) Lukács György: T. Ház! Tekintettel arra, hogy interpellációmat kissé hosszasabban szánig, ülése 1927 jumus, 22-én, szerdán. ía dékozom indokolni, tisztelettel kérem a Házat, hogy az interpellációkra megállapított időt maximális háromnegyed órával meghosszabbítani méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e hozzájárulni ehhez a kéréshez? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Lukács György: T. Képviselőház! Valóban nem kellemes feladatot teljesítek akkor, amikor a nemzet képviselőházában szót emelek a magyar-román birtokperek kérdésében legutóbb Genfben történtek alkalmából. Nem szívesen teszem ezt azért, mert én mindenkor azok közé tartoztam, akik igazán és őszintén lelkesednek azokért a nagy eszmékért, amelyek a Nemzetek Szövetségének zászlajára vannak irva. Nem is tudok elképzelni magasztosabb emberi ideálokat, mint amelyeket a Nemzetek Szövetsége paktumának szövege szerint maga elé kitűzött. Ezek közé a magasztos célok közé tartozik a nemzetek közt való megértés fokobékének állandó biztosítása, a háborúnak kiirtása az emberi intézmények sorából ós ennek helyébe a nemzetközi bíráskodásnak az államok és a nemzetek között felmerülő konfliktusok mind nagyobb körére való kitérj esz tése; ezek közé a nemes eszmék közé tartozik a jog és az igazság diadalra juttatása nemzetközi viszonylatokban és végül a szerződéses kötelességek lelkiismeretes betartásának biztosítása. Mindannyi nagy és magasztos cél, de mély sajnálattal kell konstatálnom, hogy alig van nemes emberi intézmény, amely első megszervezettségében gyarlóbban lett volna az életbe átvive, mint épen a Nemzetek Szövetségének intézménye (Ugy van! Ugy van!) és mély sajnálattal kell konstatálnom, nem először, — mert már számtalanszor konstatáltuk ezt — hogy a Nemzetek Szövetségének intézménye még ma sem az, aminek lennie kellene: nem a szabad népek szabad egyesülése, hanem, fájdalom, még ma is a világháborúban győztes nemzetek és államok egyoldalú érdekszövetsége, (Ugy van! Ugy van!) amely azokat a nagy eszméket, amelyeket zászlajára tűzött, nem az egyetemes emberiség érdekében óhajtja megvalósítani, hanem csak annyiban tartja kötelességének azoknak érvényt szerezni, amennyiben az a háború győztesei érdekeinek megfelel. (Ugy van! Ugy van!) Amennyiben ezeknek az érdekeknek nem felelnek meg ezek a nagy eszmék, akkor azok a Nemzetek Szövetségének intézménye előtt, sajnos, nem léteznek. Egyszer már mérlegeit csináltunk. Mérleget csináltunk akkor, amikor bevonultunk a Nemzetek Szövetségébe. Alapos, mélyreható meggondolás után tettük meg ezt a lépést. Én most elérkezettnek látom az id Őt arra, hogy az időközben szerzett tapasztalatok alapján 1 másodszor is mérleget csináljunk és miegállapitsuk, hogy vájjon indokolt-e még továbria is kitartani a Nemetek Szövetségében? Kerülni akarom a szenvedély hangját, (Jánossy Gábor: Pedig nehéz!) noha konstatálnom kelL hogy egyeteanes és általános a felháborodás Magyarországon (Ugy vam! Ugy van!) amiatt iái méltánytalan eljárás miatt, amelyben ezt a nagy magyar nemzeti ügyet, de ezenkívül az emberiség ügyét is, a nemzetközi biráskodás szent ügyét a Nemléteik Sövetségének Tanácsa kezeli. (Ugy van! Ugy van! — Jánossy Gábor: Minden tisztességes nemzet fel van háborodva e felett!) Mindazonáltal kerülni akarom ai szenvedély hangját, épen azért a tényállást.egészen i szárazon igyekszem előadni, ha a t. Ház kegyes 3*