Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-86

Z&z országgyűlés képviselőházának 36. hogy a képviselő ur vagy nem ismeri a keresz­tényszocialistákat, (Propuer Sándor: Nagyon ismerem!) vagy pedig tudatosan állit és akkor ez még súlyosabb eset. A keresztényszocialista munkásság X-szer bebizonyította, hogyha ar­ról van szó, hogy békés eszközökkel nem képes a munkásság érdekeit megvédeni, ugy nagyon sokszor a sztrájk fegyveréhez nyúlt és igen sokszor a szociáldemokratákkal együtt vivtuk meg a sztrájkok harcait; akárhány példát tu­dok mondani arra, hogy épen a nagyüzemek­kel szemben a szociáldemokratákkal együtt vivtuk meg a harcot. Nem áll tehát az, amit a képviselő ur mondott, hogy a keresztényszo­cialista munkásság ellensége a sztrájknak, mert igenis végső esetben szükségesnek tartja, hogy a sztrájkhoz hozzányúljon, hogy ezáltal is na­gyobb darab kenyérhez jusson és magának jobb megélhetést biztosítson. Amit tehát a képviselő ur mond, az egyszerűen nem igazi Másik része az ő felszólalásának az, hogy őket a keresztényszocialisták bántják. Erről nem tudok, de ha megtörténnék, elitélem. De ha a t. képviselő urnák az a szándéka, hogy a szociáldemokrata munkásságnak a munka szabadságát megvédje, akkor nincs semmi aka­dálya annak, hogy velem együtt követelje itt a Házban a munkaszabadság törvénybeiktatá­sát. Miért veszi a szociáldemokrata párt azt magára... Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy túlhaladja azt a keretet, amelynek címén szót kért. Méltóztassék csak annál maradni, hogy félreértett szavait megmagyarázza! Frühwirth Mátyás: Köszönettel tudomásul veszem az elnök ur figyelmeztetését. — Csak azt állitom, hogy ha a szociáldemokrata párt­nak szüksége van arra, hogy saját munkássá­gának munkaszabadságát megvédje a keresz­tényszocialistákkal szemben, akkor velem együtt követelje azt, illetőleg szavazza meg azt az inditványomat, hogy a munkaszabad­ság törvénybe iktattassák; akkor teljesen egyek vagyunk (Ugy van! a bal- és a jobb­oldalon. Zaj a szélsőbaloldalon.) és akkor a szociáldemokrata párt is megkapja azt, amit vár. a törvényhozástól, hogy tudniillik a mun­kást magát meg kell védeni. Én pedig nem állítottam mást, mint azt, hogy a szociálde­mokrata paît a keresztényszocialistákat akár­hányszor lehetetlenné teszi a kenyérkeresetben. Viszont ha az ellenkezője is előfordulna a szo­ciáldemokraták szerint, akkor nincs semmi ( akadálya annak, hogy a munkaszabadság tör­* vénybeiktatását követeljük. Visszautasítom a képviselő urnák minden állítását, mert amit állitott, az nem igaz. A ke­resztényszocialista munkásság a sztrájkjog alapján áll és a munka szabadságát meg akar­juk védeni még a szociáldemokratákkal szem­ben is, akik a munkaszabadságot akárhány­szor megtámadják. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Györki Imre!" (Esztergályos János: Propper akar felszólalni félreértett szavainak helyreigazítása címén!) Elnök: Györki képviselő urat már felszólí­tottuk. Propper képviselő urnák majd alkalma lesz később szavait megmagyarázni. Györki Imre: T. Képviselőház! Frühwirth Mátyás képviselőtársamennek a törvényjavas­latnak kancsán szükségesnek tartotta, liogy a keresztényszocialista párt taktikájáról és poli­tikájáról nyilatkozzék, és a párt politikájáról való nyilatkozata közepette 'most ismételten kifejezést adott annak a véleménynek, hogy' szükségesnek találja a murikaszabadság i'àx­llése 1927 november 10-én, csütörtökön. 30.3 vénybeiktatását, és ebben a tekintetben csatla­kozásra hivta fel a szociáldemokrata pártot. Magának annak a ténynek, hogy a munka­szabadság törvénybe iktatása megtörténjék, természetszerűleg mi is szószólói vagyunk és mi is ezen az állásponton vagyunk. A különb­ség csak a kivitel módozataiban van. (Halljuk! jobbfelől.) Ha én tudom és tisztában vagyok azzal, hogy ennek az országnak olyan kor­mánya van, amely a jobb- és baloldallal szem­ben teljesen elfogulatlanul fog törvényalkotá­sokat hozni, nem pedig egyoldalúan, akár a gazdasági erőviszonyokra, akár az érzelmi, akár a politikai viszonyokra való tekintettel, — akkor készséggel alávetjük magunkat an­nak, hogy a munkaszabadság törvénybe iktat­tassák. Amikor azonban látjuk a törvényhozás minden alkotásából, hogy egymásután olyan javaslatok kerülnek ide a törvényhozás elé, amelyek az egyik oldalnak, a kapitalistáknak, a bankérdekeltségnek a legteljesebb védelmet nyújtják, a másik oldalon pedig a kizsákmá­nyolásnak a tág lehetőségét teremtik meg, (Éri Márton: Ezt maga sem hiszi el!) akkor azon az állásponton vagyunk, hogy a kormánytól nem várhatjuk, hogy a munka szabadsága olyan módon szabályoztassék, hogy az a munkásság érdekeinek megfeleljen. A másik pedig az érzelmi kérdés. Etekiii­tetben is az a felfogásunk, hogyha megtörtén­hetik, hogy Magyarország kereskedelemügyi mi­nistere itt a parlamentben, az ország szine előtt hangot ad annak, hogy a szive odahuz a keresz­cialistákhoz, akkor, ugy-e, bizalommal nem le­hetünk olyan törvényalkotásokkal szemben, ame­lyek ilyen minister kezéből kerülnek ki, mert. akkor kétségkívül az a pártosság, amely a szív­ben és az érzelemben megnyilvánul, meg fog nyilvánulni a törvényalkotásokban is. De igen t. Frühwirth Mátyás és többi ke­resztényszocialistapárti képviselőtársam, akik mindenkor el vannak telve a munkaszabadság kérdésének vitatásával, felhívom a szíves figyel­müket arra, hogy a szabadság kérdésének meg­vitatása nemcsak egyoldalú lehet, nemcsak ak­kor kell erre hivatkozni, ha valamely oldalon, valamely vonatkozásban az illető Ur, az illető párt—mondjuk alárendeltebb helyzetben, kisebb­ségben van. hanem méltóztassék ezt a pártat­lanságot az egész vonalon, az élet minden körül­mény eiben és vonatkozásaiban érvényre jut­tatni. Méltóztassék, igen t. Frühwirth képvi­selőtársam, figyelmeztetni saját pártját és azt a sajtót, amely önhöz egészen közel áll, hogy ne csak a munkaszabadságot reklamálja ebben az országban, hanem a tanulás szabadságát is és '.méltóztassék lehetővé tenni és olyan állapotot .teremteni ebben az országban, hogy azok a zsidó egyetemi ifjak, akik beiratkoztak és tandíjat fizettek, szabadon látogathassák az egyetemi : előadásokat. (Rothenstein Mór: A pénzt elfo­gadlak! — Zaj.) Ha már a szabadságot rekla­málja, megint csak utalok az önhöz nagyon kö­zelálló sajtóra, az Uj Nemzedék és a Nemzeti ,Újság hasábjaira. Ezek az újságok heteken ke­resztül féktelen izgatást vittek véghez azért, hogy az embereket egy másik, egészen primitiv szabadságjogukban korlátozzák, szinházlátoga­tási szabadságjogukban. Ha tehát szabadságjo­gok reklamálásáról van szó, akkor vannak más szabadságjogok, amelyeknek respektálása ugyancsak kötelessége mindenkinek, önöknek ; épugy, mint nekünk, s akkor, amikor tiszta helyzetet akarunk teremteni ebben a dologban — S mi e tiszta helyzet megteremtése mellett ;j vagyunk — ennek megteremtése abban áll, hogy >> becsületes, tisztességes demokrácia, legyen úrrá

Next

/
Thumbnails
Contents