Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-86

Z&z országgyűlés képviselőházának 36. hogy a képviselő ur vagy nem ismeri a keresztényszocialistákat, (Propuer Sándor: Nagyon ismerem!) vagy pedig tudatosan állit és akkor ez még súlyosabb eset. A keresztényszocialista munkásság X-szer bebizonyította, hogyha arról van szó, hogy békés eszközökkel nem képes a munkásság érdekeit megvédeni, ugy nagyon sokszor a sztrájk fegyveréhez nyúlt és igen sokszor a szociáldemokratákkal együtt vivtuk meg a sztrájkok harcait; akárhány példát tudok mondani arra, hogy épen a nagyüzemekkel szemben a szociáldemokratákkal együtt vivtuk meg a harcot. Nem áll tehát az, amit a képviselő ur mondott, hogy a keresztényszocialista munkásság ellensége a sztrájknak, mert igenis végső esetben szükségesnek tartja, hogy a sztrájkhoz hozzányúljon, hogy ezáltal is nagyobb darab kenyérhez jusson és magának jobb megélhetést biztosítson. Amit tehát a képviselő ur mond, az egyszerűen nem igazi Másik része az ő felszólalásának az, hogy őket a keresztényszocialisták bántják. Erről nem tudok, de ha megtörténnék, elitélem. De ha a t. képviselő urnák az a szándéka, hogy a szociáldemokrata munkásságnak a munka szabadságát megvédje, akkor nincs semmi akadálya annak, hogy velem együtt követelje itt a Házban a munkaszabadság törvénybeiktatását. Miért veszi a szociáldemokrata párt azt magára... Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy túlhaladja azt a keretet, amelynek címén szót kért. Méltóztassék csak annál maradni, hogy félreértett szavait megmagyarázza! Frühwirth Mátyás: Köszönettel tudomásul veszem az elnök ur figyelmeztetését. — Csak azt állitom, hogy ha a szociáldemokrata pártnak szüksége van arra, hogy saját munkásságának munkaszabadságát megvédje a keresztényszocialistákkal szemben, akkor velem együtt követelje azt, illetőleg szavazza meg azt az inditványomat, hogy a munkaszabadság törvénybe iktattassák; akkor teljesen egyek vagyunk (Ugy van! a bal- és a jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon.) és akkor a szociáldemokrata párt is megkapja azt, amit vár. a törvényhozástól, hogy tudniillik a munkást magát meg kell védeni. Én pedig nem állítottam mást, mint azt, hogy a szociáldemokrata paît a keresztényszocialistákat akárhányszor lehetetlenné teszi a kenyérkeresetben. Viszont ha az ellenkezője is előfordulna a szociáldemokraták szerint, akkor nincs semmi ( akadálya annak, hogy a munkaszabadság tör* vénybeiktatását követeljük. Visszautasítom a képviselő urnák minden állítását, mert amit állitott, az nem igaz. A keresztényszocialista munkásság a sztrájkjog alapján áll és a munka szabadságát meg akarjuk védeni még a szociáldemokratákkal szemben is, akik a munkaszabadságot akárhányszor megtámadják. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Györki Imre!" (Esztergályos János: Propper akar felszólalni félreértett szavainak helyreigazítása címén!) Elnök: Györki képviselő urat már felszólítottuk. Propper képviselő urnák majd alkalma lesz később szavait megmagyarázni. Györki Imre: T. Képviselőház! Frühwirth Mátyás képviselőtársamennek a törvényjavaslatnak kancsán szükségesnek tartotta, liogy a keresztényszocialista párt taktikájáról és politikájáról nyilatkozzék, és a párt politikájáról való nyilatkozata közepette 'most ismételten kifejezést adott annak a véleménynek, hogy' szükségesnek találja a murikaszabadság i'àxllése 1927 november 10-én, csütörtökön. 30.3 vénybeiktatását, és ebben a tekintetben csatlakozásra hivta fel a szociáldemokrata pártot. Magának annak a ténynek, hogy a munkaszabadság törvénybe iktatása megtörténjék, természetszerűleg mi is szószólói vagyunk és mi is ezen az állásponton vagyunk. A különbség csak a kivitel módozataiban van. (Halljuk! jobbfelől.) Ha én tudom és tisztában vagyok azzal, hogy ennek az országnak olyan kormánya van, amely a jobb- és baloldallal szemben teljesen elfogulatlanul fog törvényalkotásokat hozni, nem pedig egyoldalúan, akár a gazdasági erőviszonyokra, akár az érzelmi, akár a politikai viszonyokra való tekintettel, — akkor készséggel alávetjük magunkat annak, hogy a munkaszabadság törvénybe iktattassák. Amikor azonban látjuk a törvényhozás minden alkotásából, hogy egymásután olyan javaslatok kerülnek ide a törvényhozás elé, amelyek az egyik oldalnak, a kapitalistáknak, a bankérdekeltségnek a legteljesebb védelmet nyújtják, a másik oldalon pedig a kizsákmányolásnak a tág lehetőségét teremtik meg, (Éri Márton: Ezt maga sem hiszi el!) akkor azon az állásponton vagyunk, hogy a kormánytól nem várhatjuk, hogy a munka szabadsága olyan módon szabályoztassék, hogy az a munkásság érdekeinek megfeleljen. A másik pedig az érzelmi kérdés. Etekiiitetben is az a felfogásunk, hogyha megtörténhetik, hogy Magyarország kereskedelemügyi ministere itt a parlamentben, az ország szine előtt hangot ad annak, hogy a szive odahuz a kereszcialistákhoz, akkor, ugy-e, bizalommal nem lehetünk olyan törvényalkotásokkal szemben, amelyek ilyen minister kezéből kerülnek ki, mert. akkor kétségkívül az a pártosság, amely a szívben és az érzelemben megnyilvánul, meg fog nyilvánulni a törvényalkotásokban is. De igen t. Frühwirth Mátyás és többi keresztényszocialistapárti képviselőtársam, akik mindenkor el vannak telve a munkaszabadság kérdésének vitatásával, felhívom a szíves figyelmüket arra, hogy a szabadság kérdésének megvitatása nemcsak egyoldalú lehet, nemcsak akkor kell erre hivatkozni, ha valamely oldalon, valamely vonatkozásban az illető Ur, az illető párt—mondjuk alárendeltebb helyzetben, kisebbségben van. hanem méltóztassék ezt a pártatlanságot az egész vonalon, az élet minden körülmény eiben és vonatkozásaiban érvényre juttatni. Méltóztassék, igen t. Frühwirth képviselőtársam, figyelmeztetni saját pártját és azt a sajtót, amely önhöz egészen közel áll, hogy ne csak a munkaszabadságot reklamálja ebben az országban, hanem a tanulás szabadságát is és '.méltóztassék lehetővé tenni és olyan állapotot .teremteni ebben az országban, hogy azok a zsidó egyetemi ifjak, akik beiratkoztak és tandíjat fizettek, szabadon látogathassák az egyetemi : előadásokat. (Rothenstein Mór: A pénzt elfogadlak! — Zaj.) Ha már a szabadságot reklamálja, megint csak utalok az önhöz nagyon közelálló sajtóra, az Uj Nemzedék és a Nemzeti ,Újság hasábjaira. Ezek az újságok heteken keresztül féktelen izgatást vittek véghez azért, hogy az embereket egy másik, egészen primitiv szabadságjogukban korlátozzák, szinházlátogatási szabadságjogukban. Ha tehát szabadságjogok reklamálásáról van szó, akkor vannak más szabadságjogok, amelyeknek respektálása ugyancsak kötelessége mindenkinek, önöknek ; épugy, mint nekünk, s akkor, amikor tiszta helyzetet akarunk teremteni ebben a dologban — S mi e tiszta helyzet megteremtése mellett ;j vagyunk — ennek megteremtése abban áll, hogy >> becsületes, tisztességes demokrácia, legyen úrrá