Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.
Ülésnapok - 1927-85
Az országgyűlés képviselőházának az elhatározásra birt és azon az elhatározáson tart meg, hogy a törvénynek ezeket a rendelkezéseit tartsuk be. Annak, hogy ez a részlet-biztositéki jelzálcgadóslevél instituáltatott, az indoka az, hogy, én nem tudom, egy nagyobb kölcsön felvételénél lehessen ezt a kölcsönt felosztani apróbb részletekre, lehessen ezt ugy a piacra vinni, hogy abban a kölcsönben több pénzes ember, sok pénzes ember, esetleg kisember, aki a pénzét takarékossági szempontból értékesíteni akarja, részt vehessen. Ez az én meggyőződésem szerint egyrészt egy olyan pénzügyi műveletnek nyújtja a lehetőségét, (Ugy van jobbfelől!) amelyre már az ország pénzügyi szempontjából azért is szükség van, mert talán tudom ezt a hitelt belső pénzzel fedezni és nem vagyok kénytelen ezt külső pénzzel fedezni, mert az itteni kisemberek részt fognak ebben venni és ilyen módon megszabadulnak attól a tehertől, amelyet mindenesetre kereskedelmi mérleg szempontjából egy külföldi kölcsön felvétele jelent. A nagy cél ebből a szempontból ez volt. Az elháritó eszközt pedig abban látom, amit már tegnap is emiitettem, hogy a főadós1 évéinek, vagy az adósságnak a képviseletére a 67. § második bekezdése képviselőt rendel, aki azután képviseli a hitelezőket az adóssal szemben és — amint már tegnap is kifejtettem — ettől a képviseleti rendszertől azt az előnyt várom, hogy az a törvény által létesitett vagy törvényes alapszabállyal biró intézet több belátással, több kimélettel és több segíteni akarással lösz azzal az illető adóssal szemben és azokat a veszélyeket, amelyek ebből a részletbiztositéki jelzálogadóslevélből előállottak, ilyen módon talán elimináljuk. Mármost Neubauer Ferenc t. képviselőtársunk fejtegetésére vonatkozólag, amikor ő a saját jelzálogadóslevél bevezetését kéri, már nem vagyok azon a véleményen, amelyen az igen t. képviselő ur. Mert mit jelent ez a saját jelzálogadóslevél? Ez azt^ jelenti, hogy én elmegyek a telekkönyvbe és ott a saját ingatlanomra bekebeleztetek egy jelzálogjogot vagy ranghelyet biztositok, ezt a papirt zsebembe teszem, elviszem a piacra, árulom és eladom. Igen t. Képviselőház! Tegyük a szivünkre a kezünket, valljuk be őszintén, hogy mi magyarok könnyelműek vagyunk. (Ugy van! Ugy van! 'Jobbfelől' — Graeffl Jenő: De mennyire!) Hogy én ennek a könnyelműségnek alapján — akkor, amikor, nem tudom, ilyen vagy olyan gazdasági körülmények folytán az illetőnek pénzre van szüksége — megteremtsem annak a lehetőségét, hogy ő darab papirosokra átváltoztatván a földet, elvigye a piacra és eladja darabonként: én ennek az intézkedésnek a behozatalát sem helyesnek, sem célszerűnek, sem gazdaságosnak, sem nemzetfentartónak nem látom. (Ugy van! jobbfelől.) Ezek voltak azok a szempontok, amelyek ennél a két intézménynél az igazságügyi kormányzatot vezették (Helyeslés jobbfelől.) és ezekre is figyelemmel tisztelettel kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni. (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Az előadó ur szólni nem kivan. Szólás joga többé senkinek nem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen 85. ülése 1927 november 9-én, szerdán. 273 vagy nem 1 ? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Fitz Arthur jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—4. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa az 5. §-t.) Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Kálnoky-Bedő Sándor előadó: T. Képviselőház! Ehhez a szakaszhoz egy nagyon rövid módosítást vagyok bátor javasolni. Nevezetesen az 5. | második bekezdése helyébe a következő szöveg felvételét inditványozom: »Az ilyen jelzálogjogra az ingatlant terhelő jelzálogjog szabályait kell alkalmazni, amennyiben abból, hogy a jelzálogjog tárgya jelzálogos követelés, vagy ingatlant terhelő dologi jog, más nem következik.« Ennek a szövegnek a felvétele azért volt szükséges, mert itt precizirozni akartuk azt az esetet, amikor a jelzálog tárgya egy telekkönyvezett, tehát ingatlan jog vagy telki teher; ennek az elzálogositási szabályai ebben — épen mert az intézmény jogi természete más — más konzekvenciákat vonnak le a törvényt alkalmazó biró részére. Elnök: Kérdem, kiván-e valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Az 5. § első és harmadik bekezdései meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak je1 lentem ki. A második bekezdéssel szembenáll az előadó urnák imént felolvasott inditványa. A két inditványt szembeállítva, kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a második bekezdést eredeti szövegében szemben az előadó ur indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el, ennélfogva az előadó ur által javasolt módosítást jelentem ki elfogadottnak. Következik a 6. §. Fitz Arthur jegyző (olvassa a törvényjavaslat 6—11. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 12. §-t.) Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Kálnoky-Bedő Sándor előadó: T. Képviselőház! A 12. §-hoz szintén egy nagyon rövid módosítást, illetőleg beszúrást hozok javaslatba. Nevezetesen a 12. § első sorában »megszűnik« szó után a következő szöveg felvételét inditványozom: »ha a jelzálogot végrehajtási árverésen eladják és a tulajdonjognak az árverési vevő javára szóló bekebelezésekor az érdekeltek a jelzálogjogot fenn nem tartják, vagy« A jelzálogjog megszűnéséről szólván ez a sz az előbbi eset a fogalmazásnál kimaradt, tehát a szövegnek világosabbá tétele érdekében szükséges ennek a beszúrásnak a felvétele. Elnök: Kérdem, kiván-e valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befeiezettnek nyilvánitom. Követikezik a határozathozatal. A 12. § eredeti szövege meg nem támadtatj ván, azt elfogadottnak jelentem ki. Az előadó ur a szakaszhoz kiegészítést indítványozott. Kérdem, méltóztatik-e a javasolt kiegészítést elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor a szakasz az előadó ur kiegészítésével fogad tátik el Következik a 13 §, Fitz Arthur jegyző (olvassa a 13—36. §-okat. amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 37. §4),
