Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-85

274 Az országgyűlés képviselőházának Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Kálnoky-Bedő Sándor előadó: T. Képviselő­ház! A 37. §-hoz megint egy kis pótló, illetőleg helyesbítő módosítást ajánlok. A 37. § máso­dik bekezdésének 13. és 14. sorában »meg­felelő határidő« szavak helyébe »tizenöt nap« szavak felvételét indítványozom. Ugyanis a meghatározott határidő ebben a szakaszban meglehetősen elasztikus és szükséges, hogy az fixirózott határnapra igazittassék ki. Elnök: Kérdem, kiván-e valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát be­zárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a határozathozatal. Az első bekezdés meg* nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A második bekezdés eredeti szövegévet szembehelyezem az előadó ur módosító indít­ványát és kérdem a t. Házat méltózta tik-e a második bekezdést eredeti szövegezésében el­fogadni, szemben az előadó ur módosító indít­ványával, igen, vagy nem? (Nem!) Ennélfogva a második bekezdés az előadó ur módosításá­val fogadtatik el. Következik a 38. §. Fitz Arthur jegyző (olvassa a törvényjavas­lat 38—41. §-ait, amelyek észrevétel nélkül el­fogadtatnak. Olvassa a 42. §-i). Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Kálnoky-Bedő Sándor előadó: T. Képvi­selőház! Itt is egy nagyon kis módosítás fel­vételét hozom javaslatba a szövegnek világo­sabbá tétele és a rendezni kívánt jogviszony­nak tökéletesebb szabályozása érdekében. Ne­vezetesen a 42. § végére ugyancsak a mondat­nak folytatásaként a következő szavak felvé­telét indítványozom: »és hogy a hitelezőt ki­elégítheti«. Elnök: Kiván-e valaki szólani? (Nem!) Ha senki, szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kö­vetkezik a határozathozatal. A 42. § eredeti szövege meg nem támadtat­ván, azt elfogadottnak jelentem ki. A szakasz végére az előadó ur kiegészítést, illetőleg mó­dosítást javasolt. Kérdem a t. Házat, mélfóz­tatik-e az előadó ur által javasolt kiegészítést elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, a 42. %-t az előadó ur által javasolt kiegészítéssel jelentem ki elfogadottnak. Következik a 43. §. Fitz Arthur jegyző (olvassa a törvénjf­javaslat 43—86. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 87. §-t). Eiiiök: Az előadó ur kivan szólni. Kálnoky-Bedő Sándor: T. Képviselőház! Itt is egy rövid módosítás elfogadását aján­lom. Nevezetesen a 87 § 2. bekezdése ugyanazo­kat a szabályokat akarja kiterjeszteni a telek­adóslevélre is, mint a jelzálogadóslevélre. Itt azon nótlásnak felvételét javaslom, hogy a te­lekadóslevél és a jelzálogadóslevél között fo­galmilag különbség lévén, ezt a különbséget a kiterjesztésnél is jutassuk érvényre. Épen azért azt indítványozom, hogy a 87. § 2. bekezdése egészen maradjon el és ennek he­lyébe a következő 2. bekezdés vétessék fel (ol­vassa): »A telekadóslevélre — ha csak a tör­vény eltérően nem rendelkezik — a jelzálog­adóslevélre vonatkozó alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni, amennyiben abból, hogy a te­lekadósságnak személyes követelés nem elő­feltétele, más nem következik«. Ez a dolognak világossá tétele. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a 85. ülése 1927 november 9-én, szerdán. tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a határozathozatal. A 87. § 1. bekezdése meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A 2. bekezdést szembeállítom az előadó ur által indítványozott módosítással. Kérdem te­hát a t. Házat, méltóztatik-e a 2. bekezdést ere­deti szövegezésében elfogadni, szemben az elő­adó ur módosító indítványával, igen vagjr nem? (Nem!) Ha nem, akkor kimondom határozat­képen, hogy a 2. bekezdés az előadó ur szöve­gezésében fogadtatott el. Következik a 88. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Fitz Arthur jegyző (olvassa a törvényja­vaslat 88—117. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. (Felkiáltások jobb­felől: Éljen a minister!) Annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak elő­terjesztést tenni. Következik az 1921. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a heti pihenő időnek az ipari üzemekben való érvényesítése tárgyában tervezet alakjá­ban elfogadott nemzetközi egyezmény beeik­klyezésérol szóló törvényjavaslat (írom. 21, 283.) tárgyalása. Pesthy Pál igazságügyminister: Kérek 5 perc szünetet! Elnök: Mielőtt a törvényjavaslat tárgya­lására áttérnénk, az ülést 5 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Bejelentem a t. Háznak, hogy a most tár­gyalásra következő törvényjavaslat, valamint á napirendünk 5. és 7. pontja alatt szereplő törvényjavaslatok tárgyalásának tartamára a kereskedelemügyi minister ur ministen meg­bízottként Jezsovics János helyettes államtit­kár urat, a napirendünk 6. pontja alatt sze­replő törvényjavaslat tárgyalásának tarta­mára pedig Kovács Alajos urat, az Országos Statisztikai Hivatal igazgatóját küldte ki. Áttérve a napirendre, következik az 1921. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a heti pihenő idő­nek az ipari üzemekben való érvényesítése tárgyában tervezett alakjában elfogadott nem­zetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló tör­vényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Erődi-Harrach Béla előadó: T. Ház A Nem­zetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet Genf­ben, az 1921. évben a heti pihenő időnek az ipari üzemekben való érvényesítése tárgyában egyezményt hozott. Ezt az egyezményt^ a m, kir. kormány elfogadta és ennek törvénybe­iktatása érdekében terjesztette elő javaslatát, amelyet a közgazdasági és munkásügyi bizott­ság együttesen tárgyalt le. Az együttes bizott­ság jelentését van szerencsém főbb pontjaiban a következőkben előterjeszteni: A heti pihenőnap elfogadása mellett nem­csak azért foglalt állást a kormány, mert ennek szükségességét maga is látja, elismeri, hanem mert ennek törvényhozási szabályozása nem jelent tulaj donképen ujat törvényhozásunk­ban, minthogy egy korábbi törvény, az 1891. évi XIII. te. ezt már szabályozta, sőt gondos­kodott már arról is, hogy azokban az üzemek­ben, amelyekben a munka zavartalansága ér­dekében a vasárnap nem tehető meg pihenő­napnak, pótpihenőn&p biztosittassék. Tulajdon­képen a pótpihenő kérdése az, amely a leglé-

Next

/
Thumbnails
Contents