Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-85

274 Az országgyűlés képviselőházának Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Kálnoky-Bedő Sándor előadó: T. Képviselőház! A 37. §-hoz megint egy kis pótló, illetőleg helyesbítő módosítást ajánlok. A 37. § második bekezdésének 13. és 14. sorában »megfelelő határidő« szavak helyébe »tizenöt nap« szavak felvételét indítványozom. Ugyanis a meghatározott határidő ebben a szakaszban meglehetősen elasztikus és szükséges, hogy az fixirózott határnapra igazittassék ki. Elnök: Kérdem, kiván-e valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az első bekezdés meg* nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A második bekezdés eredeti szövegévet szembehelyezem az előadó ur módosító indítványát és kérdem a t. Házat méltózta tik-e a második bekezdést eredeti szövegezésében elfogadni, szemben az előadó ur módosító indítványával, igen, vagy nem? (Nem!) Ennélfogva a második bekezdés az előadó ur módosításával fogadtatik el. Következik a 38. §. Fitz Arthur jegyző (olvassa a törvényjavaslat 38—41. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 42. §-i). Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Kálnoky-Bedő Sándor előadó: T. Képviselőház! Itt is egy nagyon kis módosítás felvételét hozom javaslatba a szövegnek világosabbá tétele és a rendezni kívánt jogviszonynak tökéletesebb szabályozása érdekében. Nevezetesen a 42. § végére ugyancsak a mondatnak folytatásaként a következő szavak felvételét indítványozom: »és hogy a hitelezőt kielégítheti«. Elnök: Kiván-e valaki szólani? (Nem!) Ha senki, szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 42. § eredeti szövege meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A szakasz végére az előadó ur kiegészítést, illetőleg módosítást javasolt. Kérdem a t. Házat, mélfóztatik-e az előadó ur által javasolt kiegészítést elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, a 42. %-t az előadó ur által javasolt kiegészítéssel jelentem ki elfogadottnak. Következik a 43. §. Fitz Arthur jegyző (olvassa a törvénjfjavaslat 43—86. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 87. §-t). Eiiiök: Az előadó ur kivan szólni. Kálnoky-Bedő Sándor: T. Képviselőház! Itt is egy rövid módosítás elfogadását ajánlom. Nevezetesen a 87 § 2. bekezdése ugyanazokat a szabályokat akarja kiterjeszteni a telekadóslevélre is, mint a jelzálogadóslevélre. Itt azon nótlásnak felvételét javaslom, hogy a telekadóslevél és a jelzálogadóslevél között fogalmilag különbség lévén, ezt a különbséget a kiterjesztésnél is jutassuk érvényre. Épen azért azt indítványozom, hogy a 87. § 2. bekezdése egészen maradjon el és ennek helyébe a következő 2. bekezdés vétessék fel (olvassa): »A telekadóslevélre — ha csak a törvény eltérően nem rendelkezik — a jelzálogadóslevélre vonatkozó alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni, amennyiben abból, hogy a telekadósságnak személyes követelés nem előfeltétele, más nem következik«. Ez a dolognak világossá tétele. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a 85. ülése 1927 november 9-én, szerdán. tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 87. § 1. bekezdése meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A 2. bekezdést szembeállítom az előadó ur által indítványozott módosítással. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatik-e a 2. bekezdést eredeti szövegezésében elfogadni, szemben az előadó ur módosító indítványával, igen vagjr nem? (Nem!) Ha nem, akkor kimondom határozatképen, hogy a 2. bekezdés az előadó ur szövegezésében fogadtatott el. Következik a 88. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Fitz Arthur jegyző (olvassa a törvényjavaslat 88—117. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. (Felkiáltások jobbfelől: Éljen a minister!) Annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Következik az 1921. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a heti pihenő időnek az ipari üzemekben való érvényesítése tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény beeikklyezésérol szóló törvényjavaslat (írom. 21, 283.) tárgyalása. Pesthy Pál igazságügyminister: Kérek 5 perc szünetet! Elnök: Mielőtt a törvényjavaslat tárgyalására áttérnénk, az ülést 5 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Bejelentem a t. Háznak, hogy a most tárgyalásra következő törvényjavaslat, valamint á napirendünk 5. és 7. pontja alatt szereplő törvényjavaslatok tárgyalásának tartamára a kereskedelemügyi minister ur ministen megbízottként Jezsovics János helyettes államtitkár urat, a napirendünk 6. pontja alatt szereplő törvényjavaslat tárgyalásának tartamára pedig Kovács Alajos urat, az Országos Statisztikai Hivatal igazgatóját küldte ki. Áttérve a napirendre, következik az 1921. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a heti pihenő időnek az ipari üzemekben való érvényesítése tárgyában tervezett alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Erődi-Harrach Béla előadó: T. Ház A Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet Genfben, az 1921. évben a heti pihenő időnek az ipari üzemekben való érvényesítése tárgyában egyezményt hozott. Ezt az egyezményt^ a m, kir. kormány elfogadta és ennek törvénybeiktatása érdekében terjesztette elő javaslatát, amelyet a közgazdasági és munkásügyi bizottság együttesen tárgyalt le. Az együttes bizottság jelentését van szerencsém főbb pontjaiban a következőkben előterjeszteni: A heti pihenőnap elfogadása mellett nemcsak azért foglalt állást a kormány, mert ennek szükségességét maga is látja, elismeri, hanem mert ennek törvényhozási szabályozása nem jelent tulaj donképen ujat törvényhozásunkban, minthogy egy korábbi törvény, az 1891. évi XIII. te. ezt már szabályozta, sőt gondoskodott már arról is, hogy azokban az üzemekben, amelyekben a munka zavartalansága érdekében a vasárnap nem tehető meg pihenőnapnak, pótpihenőn&p biztosittassék. Tulajdonképen a pótpihenő kérdése az, amely a leglé-