Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-84

'Az országgyűlés képviselőházának 84. ülése 1927 november 8-án, kedden. maga a jelzálogos biztosíték azonban nem szállott át. Ennek azután meg voltak a maga káros következményei a közgazdasági élet szempontjából, de megvoltak a következménvei a hitelt keresők érdekeinek szempontjából is. A közgazdasági élet szempontjából meg volt az a nehézség, hogy ez a hitelezési ügylet a maga nehéz mozgásával nem volt kénes a hitelszükségleteket kellő mértékben kielégíteni, de meg volt káros hatása a hiteltigénybevevő, az adós szempontjából is, amennyiben a hitelező, ha váltóval biztositott követelését nem tudta továbbadni és nem tudta tovább forgatni, ha pénzre volt szüksége, nem tehetett egyebet, mint hogy elment az adóshoz és követelte váltójának beváltását. Már pedig valamennyien tudjuk — agrárállamban élünk — hogy a mezőgazdasággal foglalkozók. az ingatlanon gazdálkodó érdekei szempontjából a rövid lejáratú és prompt fizetést igénylő követelések és bitelezések veszélyt reitenek magukban, mert az ingatlanokra vonatkozó adósságnak formája csakis a bosszú lejáratú adósság. Ezt a célt kell ezzel a javaslattal elérnünk oly módon, hogy ez a követelés átruházható legyen, hogy biztosítsuk a további, a későbbi hitelezőnek érdekeit is oly módon, hogv ez ne legyen kénytelen a maga hitelbe adott összegét az adóstól bármelv pillanatban visszakövetelni, hanem az átalakulhasson hosszúlejáratú kölcsönné. Ezek a szempontok azok. amelyek szükségessé tették azt. hogy a ielzálosrnak mobillá tételéről íroridoskodJunk. Ez az intenciója ennek a törvényjavaslatnak és ennek az intenciónak megvalósítása érdekében bizonyos uj intézmények, bizonyos uj rendelkezések, bizonyos uj formák vannak ebben a törvényjavaslatban amely ui formák, azt hiszem, meg fogják védeni a hitelezők érdekeit, de meg fogják védeni az adósok érdekeit is és emellett szolgálatára lesznek magának a mezőgazdaságnak, szolgálatára lesznek az egész közgazda sáe*nak, de — amint később majd rá fop-ok mutatni — szolgálatára lesznek az egész pénzügyi gazdálkodásnak is. Ezek azok a belső indokok, ezek azok a belső szükségességek, amelyek ennek a törvényjavaslatnak megalkotását szükségessé teszik. De hogy kódexszerűen oldjuk meg ezt a kérdést, nevezetesen hogy a telekkönyvi szabályokat, a telekkönyvi rendelkezéseket, és a telekkönyvi intézményeket mind kodex-szerüleg egy törvénybe foglaljuk, annak külön indoka van: tudniillik az, hogy a mi telekkönyvi jogunk ma teljesen szétszórt állapotban leledzik. Nevezetesen kiindul az egész az osztrák polgári törvénykönyvből: rendelkezéseket tartalmaz a végrehajtási törvény, rendelkezéseket tartalmaznak a záloglevelekről szóló törvények, de telekkönyvi jogunknak igen nagy része birói t gyakorlaton alapszik, amely mégsem olyan éles, mégsem olyan határozott, mégsem olyan konkrét, hogy egy és más esetben kevés bbé jártas embernek figyelmét el ne kerülhetné. Ezek azok <a gyakorlati és törvényhozási szempontok, amelyek szükségessé tették azt, hogy ezt a kódexet megalkossuk. A kódex megalkotásánál nem kívánok az ne mkivánok pedig azért, mert hiszen a részletes tárgyalás alkalmával ezeket a reszletket lesz módunkban megismerni. Röviden csak azokra az uj intézkedésekre kívánok rámutatni, amelyek az általam előbb emiitett célok szolgálatába állitatak be etnnek a törvényjavaslatnak a keretében. Nevezetesen mi kiindultunk abból, hogy ez az ország agrárország lévén, mi a telekkönyvi rendelkezéseket, a telekkönyvi törvényeknek összes részletekkel foglalkozni; nem kívánok pedig azért, mert hiszem a részletes tárgyalás alkalmával ezeket a részleteket lyesen csak ugy tudjuk megcsinálni és keresztülvinni^ ha amellett, hogy mobillá tesszük a a hitelt és mobillá tesszük a jelzálogot, gondos kódunk f arról, hogy ennek a jelzálognak ez a mobillsága ne rejtse magában, ne hozza azt a veszélyt, hogy ez az adósok rovására, az adósok sérelmére valósittassék meg. Ennek a mobillságnak vannak bizonyos szélső határai, ment utóvégre, ha a német Briefhipotékát veszem, ez a legszélső határ, ami a jelzálog mobillá tételét jelenti. De mi nem mentünk el eddig a határig, mi belül maradtunk ezen a határon és leszek bátor felemlíteni azokat a rendelkezéseket, amelyekkel azt a célt, amelyet jelezrévén azután a jelzálogos követeléssel együtt Ennek a törvényjavaslatnak nevezetesen három olyan rendelkezése van, amely e tekintetben lényegesnek mondható: a telekadósság intézménye, a jelzálogadóslevél, illetőleg a telekadóslevél bevezetése. A telekadósság intézménye tartalmilag s jogilag azt fejezi ki. hogy az adósság létesíthető az ingatlanra, a telekre az eddigi jogunktól eltérőleg anélkül, hogy az adósságot felvevő adós magát személyileg is kötelezné. Nevezetesen a személyi kötelezettség külön válik a dologi kötelezettségtől és csak az a telek, az ingatlan felel azért az adósságért. Amikor ezt az eliminálást a törvénybe beiktatjuk és a gazdasági életbe bevisszük, akkor megteremtettük azt az alapot, amelynek révén azuán a jelzálogos követeléssel együtt maga a jelzálog is átruháztatik. A jelzálogjog átruházására pedig szolgál a jelzálogadóslevél és a telekadóslevél. A jelzálog-adóslevél — amelyet a telekkönyvi hatóság állit ki — olyan közforgalmú papir lesz, amelylyel az a hitelező, aki az adósnak a közvetlen hitelt nyújtotta, amennyiben pénzre van szűk sége, vagy tovább akarja ruházni követelését, ennek a jelzálogadóslevélnek továbbadásával a mae-a értékét megkaphatja, pénzhez jut és nem áll elő annak a szükségessége, ami a biztosítéki jelzálog, a váltóval biztositott követelés esetén beállott, hogy a hielezőnek nem volt más útja, mint az adóshoz menni fizetésért. Most a jelzálogos hitelező mehet további hitelezőt keresni és az adós meg fog kiméltetni. A jelzálogadóslevéllel kapcsolatban azonban van a törvényben olyan rendelkezés is, amely meggyőződésem szerint még takarékossági szempontból, pénzügyi szempontból is értékes kihatással lesz. Nevezetesen van intézkedés a törvényjavaslatban a részlet-jelzálogadóslevélről is, ami azt jelenti, hogy ugyanarra a jelzálogos követelésre, vagy ugyanarra a jelzálogjogra adott tartozás tekintetében részletadósleveleket is lehet kibocsátani. Ennek következménye pedig az elkövetkezendő közgazdasági életben az lehet, hogy aki jobban akarja biztositva látni követelését, illetőleg pénzét, az nem teszi ide vagy oda kamatra, hanem elmegy a piacra, vesz jelzálogadóslevelet és ezzel közvetlen jogot nyer a jelzálog tárgyául szolgáló ingatlanra. Szóval ugy gondolom és ugy látom, hogy ez az intézkedés alkalmas arra, hogy bizonyos tőkegyüjtési processzust inditson meg és bizonyos tőkegyüjtési processzusnak legyen az alapja.