Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-84

2öO Az országgyűlés 'képviselőházának Klein Antal: T. Képviselőház! Tekintettel arra, hogy a képviselőház többsége az 1. §-nál módositó indítványomat nem fogadta el, ennél a szakasznál indítványomat nem nyújtom be. Elnök: Kivan valaki szólni a 2. §-hoz? Urbanics Kálmán jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Ha senki sem kivan szólni, a vitát befejezettnek nyilvánítom. A minister ur kivan nyilatkozni? Vass József munkaügyi és népjóléti minister: Nem! Elnök: A szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a 3. §-t, amely észrevétel nélkül elfogadtatik; olvassa a í. §-t). — Az előadó ur kivan szólni! Barla-Szabó József előadó: T. Ház! Félreértések és téves magyarázatok elkerülése céljából indítványozom, hogy a 4. § a következő uj harmadik bekezdéssel egészíttessék ki. »Az első bekezdésben foglalt rendelkezés az állami italmérési jövedékről szóló 1921 : IV. te. 17. §-a első bekezdésének 4. pontja helyébe, a második bekezdésben foglalt rendelkezés pedig az emli- ; tett törvényszakasz második bekezdésének g) pontja helyébe lép. Elnök: Kiván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Vass József munkaügyi és népjóléti minister: T. Ház! Itt semmi másról nincs szó, mint csak arról, hogy ami tulajdonképen a törvényjavaslatnak végére van szövegezve, azt helyesebben és logikusan idehozzuk. Tehát az érintett és eddig érvényben lévő törvényeknek megfelelő szakaszai helyébe iktattatik be világosan az, amit most itt törvényerőre méltóztatnak emelni. Elnök: Következik a határozathozatal. A 4. §-nak a bizottság által javasolt szövege meg nem támadtatott, azt elfogadottnak jelentem ki. Az előadó ur inditványozta, hogy a 4. § végére egy pótlást iktasson be a törvényhozás. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az előadó ur által proponált pótló indítványt elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az előadó ur által proponált pótló szöveget elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a pótló indítványt elfogadta. Következik az 5. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa az 5. §-t): — Az előadó ur kivan szólni. Barla-Szabó József: T. Ház! Az 5. §-ban foglalt rendelkezés hathatós végrehajtásának biztosítása érdekében indítványozom, hogy az 5. §-ban a magyar királyi népjóléti és munkaügyi minister részére javasolt felhatalmazás a magyar királyi belügyministerre ruháztassék; viszont a rendelet megállapításánál érdekelt ministerek közé a magyar királyi népjóléti és munkaügyi minister első helyen, a továbbiak közé pedig a magyar királyi pénzügy minister is vonassék be. így az 5. § szövege a következőképen hangzik: »A magyar királyi belügyminister felhatalmazást kap, hogy a magyar királyi népjóléti és munkaügyi ministerrel, a magyar királyi igazságügyministerrel, a magyar királyi vallásos közoktatásügyi ministerrel és a magyar királyi pénzügyministerrel egyetértve rendelet84. ülése. Í927-november 8-án, kedden. tel... stb.« A szöveg tovább változatlanul marad. Kérem módositó indítványomnak elfogadását. Elnök: Kiván-e valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Vass József munkaügyi és népjóléti minister: T. Ház! Az általános vita befejezésekor már voltam bátor néhány mondattal kitérni erre a javaslatra. Ennek veleje az, hogy az 5. <§>-ban a kormány bizonyos felhatalmazást kivan adni az eredeti javaslat szerint a népjóléti ministernek arra, hogy az ifjúság védelméről szóló törvény intenciói szerint terjessze ki intézkedéseit bizonyos olyan szórakozóhelyekre, amelyeken az ifjúság ha megjelenik, bizonyos korhatáron belül szintén veszedelembe juthat. Eredetileg a népjóléti minister részére kértük ezt a felhatalmazást. Én azonban magam is helyesebbnek találom, hogy az erkölcsrendészettel ministeriumának célja szerint foglalkozó magyar királyi belügyminister ur kapja meg azt a felhatalmazást, aki egyébként a szükséges végrehajtó közegekkel is közvetlenül tud rendelkezni. Én tehát tisztelettel kérem a t. Házat, méltóztassék az előadó ur javaslata szerint módosítva elfogadni az 5. §-t. Elnök: Következik a határozathozatal. A törvényjavaslat 5. §-ának a bizottság által javasolt szövegével szemben elleninditványt tett az előadó ur. Amennyiben nem méltóztatnak elfogadni a bizottsági szöveget, az előadó ur által javasolt szövegben jelentem ki elfogadottnak a szakaszt. Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. A t. Ház a bizottság szövegezésével szemben az előadó ur szövegét fogadta el. Következik a 6. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): a 6. és 7. |-t, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a szakaszt mint meg nem támadottat elfogadottnak jelentem ki. Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta és annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a telekkönyvi tulajdon és a tényleges birtoklás között előállott eltérések megszüntetését célzó egyes intézkedésekről szóló törvényjavaslat (írom. 280, 294) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Csák Károly előadó: T. Ház! Az igazságügyminister ur a telekkönyvi tulajdon és a tényleges birtoklás között előállott eltérések megszüntetését célzó egyes intézkedésekről törvényjavaslatot terjesztett elő, amelyet az igazságügyi bizottság letárgyalt és a képviselőház elé terjesztett. A telekkönyvi intézmény behozatala és a telekkönyvi helyszínelés befejezése után a tényleges birtoklás és a telekkönyvek között nagy eltérések mutatkoztak. Már a közhit szempontjából is, közérdekből is módot kelllene keresni arra, hogy a tényleges birtoklási viszonyok a telekkönyvekkel összhangba hozassanak. Ezért már az 1886 : XXIX. te. elrendelte, hogy a telekkönyvi rendeletek értelmében vezetett telekjegyzőkönyvekből telekkönyvi betétek szerkesztessenek. Ai betétszerkesztés célja a telekkönyveknek a kataszterrel való összhangba-