Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.
Ülésnapok - 1927-82
Az országgyűlés képviselőházának 82. Á házszabályok 204. §-ának 2. bekezdése értelmében bejelentem a t. Háznak, hogy az igazságügyminister ur a telekkönyvi tulajdon és a tényleges birtoklás között előállott eltérések megszüntetését célzó egyes intézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára, ministeri megbízottként dr. Gabona Lajos kur ; ai birót, a jelzálogról szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára pedig dr. Szászy Béla államtitkár urat küldi ki. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Miután ' a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom és előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és a napirendjére nézve. Javasalom, hogy legközelebbi ülésünket folyó évi november hó 7-én, hétfőn délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki március 15-ének nemzeti ünneppé nyilvánításáról, valamint Kossuth Lajos örök érdemeinek és emlékének tör vény beiktatásáról szóló törvényjavaslatok tárgyalása. Ezen kiváló jelentőségű javaslatok tárgyalásának méltó ünnepélyességét biztosítandó, további ügyek tárgyalása iránt a Háznak javaslatot nem teszek. (Élénk helyeslés a jobbotdalon és a középen.) Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni ? Urbanics Kálmán jegyző í Fel van iratkozva Farkas István ! Farkas István : T. Ház! (Halljuk ! Halljuk !) Az elnök ur napirendi javaslatával Szemben javasolom, hogy a képviselőház folyó hó 29-én, délelőtt 10 órakor tartson ülést és annak napirendjére tűzze ki Propper Sándor és Farkas István képviselőknek az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925. évi XXXVI. t.-c. módosítására vonatkozó indítványa, Farkas István és Propper Sándor képviselőknek a politikai amnesztiáról szóló törvényjavaslat benyújtásáról szóló indítványa, Várnai Dániel és társainak az ipari és mezőgazdasági munkások életviszonyainak megvizsgálására kiküldendő bizottságról szóló indítványa, valamint Kéthly Anna és társainak a magánalkalmazottak gazdasági viszonyainak megvizsgálására kiküldendő bizottságról szóló indítványa megindokolását. T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy ezzel az ujabb hosszú szünettel szemben megtegyem ezt azt inditvánvt azért, mert olyan kérdésekről van itt szó, amelyeknek tárgyalását már ismételten szorgalmaztuk s amely problémáknak tárgyalása feltétlenül szükséges. Nem kell a t. Ház előtt indokolnom és magyaráznom azt, hogy a választójognak különösen nyilt szavazási rendszere milyen nagy bajoKat idéz elő és mennyire nem áll kapcsolatban épen a/zal a gondolattal, amelyet a kormány itt ünnepélyesen meg akar örökíteni. De nem áll összhangban a^zal a szellemmel sem, amelyet itt törvénybe akarunk iktatni március 15-ikének megünneplésével kaocsolatosan és nem áll összhangban azzal, hogy Kossuth Lajos érdemeit is törvénybe akarjuk iktatni. A választójo« kérdése olyan probléma, amelyre nézve hiába jelenti ki a t. ministerelnök ur azt, hogy egyelőre erről szó sem lehet. Addig, am ig a nyilt szavazási rendszer megvan, ez a követelés állandóan itt lesz, hiszen ez természetes követelménye a demokráciának, amelyhez ragaszkodnunk kell. Épen abban a korszakban, amikor itt az 1848-as hagyományok emlékét törvénybe iktatják s ezt ünnepélyessé akarják tenni, épen ennek a jognak gyakorlását ugy kell biztosítani, hogy az összhangban-álljon a márciusi események nagy gondolatával. '.'...:.. : ' •- '; j :...:'.,. ülése 1927 október 28-án, pénteken. 219 Ebbe kapcsolódik bêle a másik indítvány is, az amnesztia gondolata, azé az amnesztiáé, amely immár éveken át kérdése a magyarországi szociáldemokrata pártnak és amelyet csak a gyűlölet ellenezhet, hogy t- i. a forradalmi események után annyi idővel mint ma vagyunk, még mindig nem jutott el a kormányzat oda, hogy likvidálja a háború következményíképen létrejött forradalmakból született emigrációs problémát. Itt van a harmadik kérdés, a munkaviszonyok, rendezésének kérdése. Ezzel a kérdéssel ugy ál-: lünk, hogy mi javaslatokat tettünk a mezőgazdasági, ipari és magánalkalmazottak munkabér-: viszonyainak megvizsgálására. Javaslatunk és indítványunk azt célozza, hogy a Ház küldjön ki egy bizottságot, amely vizsgálja meg a munkahérvis^onyokat. • :-! i Sokat beszéltünk az elmúlt napokban egészségügyi és nemzetközi egyezmények kapcsán, a; népjóléti minister ur javaslatai során, szociális problémákról. Talán semmi nincs annyira indokolva, mint az, hogy megvizsgáltassanak a munkásosztály kereseti és szociális vis-onyai és feL tárassék az a szomorú helyzet, amelyben a dolgozó néposztály Magyarországon van. Sajnos, itt a helyzet az, hogy sehol erre vonatkozó statisztikai anyagot nem gyűjtenek. Hogy mennyire igy van, hogy mennyire nem ismeri maga a kormányzat sem a szociális és a kereseti viszonyokat, azokat a körülményeket, amelyek között a munkásosztály él, errenézve elég hivatkoznom arra, hogy a népjóléti minister ur, amikor a nagy vas- és fémipari sztrájk alkalmával tárgyalt abban a kérdésben, hogy békét teremtsen a két fél között, maga állapitotta meg, hogy nem hitte volna, hogy ilyen rettenetes viszonyok vannak, mint amilyeneket e tárgyalás kapcsán észlelt. Ha maga a népjólét ministere, akinek legelsősorban tudnia és ismernie kell a szociális viszonyokat, egy sztrájk kapcsán megdöbben azon, hogy milyen állapotok vannak itt, akkor valóban nem volna szabad a t. Háznak elzárkózni az elöl, hogy kiküldjÖn egy bizottságot a különböző pártokból, s ez vizsgálja meg alaposan á munkabérviszonyokat és, állapítsa meg, hogy milyenek az állapotok. Én nem tudok elképzelni másképeredményes törvényalkotási munkál,minthogy épen ezeket a viszonyokat kell elsősorban a törvényhozónak tisztán látnia, mert akkor lesz abban a helyzetben, hogy tudja, hogyan lehet a bajokon segíteni, hogyan lehet azokat orvosolni. Nem akarom az időt húzni, nem akarok sokat beszélni erről a kérdésről, csak arra kérem önöket, járuljanak hozzá, hogy most, amikor van egy heti időnk, megindokoljuk és megbeszéljük ezeket a kérdéseket. Meg vagyok győződve arról, hogyha a t. Ház hozzájárul ezeknek az indítványoknak megtárgyalásához, ebből meg fog születni az a gondolat, amely közös óhaja kell hogy legyen mindazoknak, akik javitani akarnak a szociális viszonyokon. Kérem javaslatom elfogadását. Elnök: Szólásra ki következik? •••• Urbanics Kálmán jegyz : Pakots József ! Pakots József : T. Képviselőház ! Mielőtt I szünetre mennénk, kénytelen vagyok foglalkozni azokkal az eseményekkel, amelyek ma is. a Ház elé kerültek s amelyek, ugy látszik, bár a parlament szünetre megy és így a közéletben bizonyos megnyugvás mutatkozik, kint a nagy nyilvánosságban nem csillapodtak le. : Azalatt, amig a t. kultuszminister ur az egyetemi eseményekről beszélt, s azokról a rendszabályokról szólt, amelyeket ő alkalmazni kíván, az egyetemen vigan tovább folytak a szomorú jelenségek, amelyek itten, azt hiszem, a Ház osztatlan közvéleményében, komoly aggodalmat kel-
