Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-81

f Az országgyűlés képviselőházának 81. statisztikai adatgyűjtésnek csak valamikor szeptember második felében láttuk a végét és azóta foglalkoznak szakemberek a matemati­kai feldolgozással. T. Képviselőházi! íme tehát a három nagy nehézség, (Propper Sándor: A mezőgazdasági munkások szociális biztosítása!) amelyet mél­tóztatott felemlíteni és az ipari munkásság betegségi biztosításával kapcsolatban méltóz­tatott posztulálni ennek kiterjesztését a mező­gazdasági munkásságra is. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbáloldalon.) Erre most nem ter­jeszkedem ki, és pedig azért, mert ebben a Házban is, valamint az országgyűlés felsőhá­zában is a magam nézetét erre vonatkozólag már voltam bátor kifejteni. Ezt most ismé­telni bátorkodom abban az értelemben, hogy én nem is mint szociálpolitikával foglalkozó minister, hanem mint népegészségügyi minis­ter, nem gondolom, hogy vállalhatom a felelős­séget eladdig népünk egészségügyi állapotáért, amig az agrár néprétegek egészségügyi bizto­sitása megalkotva nincs. (Helyeslés és taps jobb felől és a középen.) Ennek következtében az én tennivalóm tulajdonképen a kérdés sürgetésében merül ki, ebben azonban majdnem fáradhatatlan va­gyok. Azt az értesülést kaptam a földmive­lésügyi ministérium részéről, hogy a törvény­javaslat meglehetősen a befejezés stádiumá­ban van, és a földmivelésügyi ministérium bizonyos idő múlva mindenesetre abban a helyzetben lesz, hogy erről a kérdésről érde­mileg tudja tájékoztatni a t. Házat. (Helyeslés jobbfelől és a középen.) Nem kívánok ezekkel a kérdésekkel töb­bet foglalkozni. A különböző határozmányok ratifikálása nem egyszerű formalitás. Na.<ryon sajnálnám, ha Genf felé, a szépen működő Munkaügyi Hivatal felé a magyar parlament­ből elhangzanék az a megállapítás, hogy egy­szerűen csak papirosformákkal, geometriai figurákkal játszunk itt és nincsen komoly aka­ratunk végrehajtani azt, amit konvenció for­májában elénk terjeszt a genfi Munkaügyi Hivatal, és amit ratifikálunk, beiktatunk a ma­gyar törvénykönyvbe. Ez a felfogás teljesen téves. Ha valamit mi nem tartunk helyesnek, vaory nem tartunk megvalósíthatónak — bár elméletben helyesnek tatrjuk — a genfi Mun­kaügyi Hivatal ajánlásai vagy konvenciói kö­zül, akkor azt mi világosan és érthetően meg­mondjuk. Ha azonban arra kérnük a t. Házat, hogy egy ajánlásra méltóztassék az igent ki­mondani s azt elfogadni és ratifikálni, ez annyit jelent, hogy mi azt becsületes akarattal valóban át is akarjuk vinni a valóságba, az életbe, tehát a megfelelő intézkedéseket is meg akarjuk tenni. (Helyeslés jobb- és a bal­oldalon.) Ebben a szellemben kérnem a t. Házat, hogy a tárgyalás során a Ház elé terjesztett konvenciókat ratifikálni s általánosságban és részleteikben elfogadni méltóztassék, (Helyes­lés és tans a .jobb- és a baloldalon.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek sincs. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kö­vetkezik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a napi­rend első pontjaként felvett törvényjavaslatot a munkásügyi bizottság szövegezésében általá­nosságban a részletes tárgyalás alánjául el­fogadni, igen vagy nem? (Igen!) Kérem azo­kat a képviselő urakat, akik elfogadják, szí­veskedjenek fel állani. (Megtörténik.) A Ház a törvényjavaslatot a munkásügyi bizottság szö­ülése 1927 október 27-èft, csütörtökön. .'löö vegezésében általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául egyhangúlag elfogadja. KÖvetezik a napirend második pontja­ként szereplő törvényjavaslat felett való hatá­rozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e ezt a törvényjavaslatot a munkásügyi bizottság szö­vegezésében '• általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot a munkás­ügyi bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául egyhangúlag el­fogadja. Következik a napirend 3. pontjaként sze­replő törvényjavaslat felett való határozat­hozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e ezt a tör­vényjavaslatot a munkásügyi bizottság szöve­gezésében általánosságban a részletes tárgya­lás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot a munkásügyi bi­zottság szövegezésében általánosságban a rész­letes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a napirend 4. pontjaként fel­vet törvényjavaslat felett való határozathoza­tal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e ezt a tör­vényjavaslatot a munkásügyi bizottság szöve­gezésében általánosságban a részletes tárgya­lás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot a munkásügyi bi­zottság szövegezésében általánosságban a rész­letes tárgyalás alapjául elfogadja. Mielőtt a részletes tárgyalásra áttérnénk, meg kell említenem a t. Háznak, hogy az együttes általános vita során Peyer Károly képviselő ur határozati javaslatot adott be, amelyben annak kimondását kéri, hogy a mező­gazdasági munkások kötelező betegség- és bal­eset elleni biztosításáról a kormány törvény­javaslatot terjesszen a Ház elé és azt sürgősen tárgyaltassa le. Minthogy azonban a t. Ház folyó évi június hó 18-án tartott ülésében a Propper Sándor képviselő ur által, valamint a' munkásügyi, igazságügyi ós pénzügyi bizott­ság által együttesen beterjesztett ugyanilyen tárgyú határozati javaslatokat elvetetté, r en­nélfogva a házszabályok 222. $-a értelmében Peyer Károly képviselő ur határozati javasla­tát szavazás alá nem bocsáthatom, (Zaj a szél­sőbaloldalon. — Rothenstein Mór: Milyen sze­rencséjük van a kisgazdáknak! — Egy hang jßbbfelöl: Miért? Mi bajuk van? — Kabók La­jos: Nem kell megszavazniuk a határozati ja­vaslatot! — Peyer Károly: Meglátjuk, mit szól az Omge hozzá, ha beterjesztik a törvény­javaslatot! — Farkas István: Be sem engedi terjeszteni!) Elnök: Csendet kérek! Kubinek István képviselő ur, mint a köz­jogi és közigazgatási együttes bizottság elő­adója kivan jelentést tenni. Rubinek István előadó: T. Ház! Van sze­rencsém beterjeszteni a közjogi és közigazga­tási együttes bizottságok jelentését a március 15-ének nemzeti ünneppé nyilvánításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. (Élénk éljenzés a jobb- és baloldalon.) Tisztelettel kérném méltóztassék a jelen­tést kinyomatni, szétosztatni és a sürgősség kimondása mellett napirendre tűzni. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyo­matja és szétosztatja; napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Egyben kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a bizottság által javasolt sürgősséget kimon­dani, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a tör­30*

Next

/
Thumbnails
Contents