Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-81

186 Az országgyűlés képviselőházának 81. vényjavaslat tárgyalására a sürgősségeit ki­mondja. Rubinek István képviselő ur, mint a köz­jogi és közigazgatási együttes bizottság elő­adója kivan újból' jelentést tenni. Rubinek István előadó: T. Ház! Van sze­rencsém beterjeszteni a közjogi és közigazga­tási együttes bizottság jelentését a Kossuth Lajos (Élénk taps a jobboldalon.) érdemeinek és emlékének törvénybe iktatásáról szóló tör­vényjavaslat tárgyában. Tisztelettel kérem, méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétosztatni és a sürgősség kimon­dása mellett napirendre tűzetni. Elnök: A most beadott jelentést a Ház ki­nyomatja és szétosztatja; napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. (Zaj.) Kérem a képviselő urakat, mél­tóztassanak csendben maradni. Egyben kérdem a t. Házat, méltó ztatik-e a törvényjavaslat tárgyalására a sürgősséget kimondani, igen vagy nemi (Igen!) A Ház a törvényjavaslat tárgyalására a sürgősséget kimondja. Szabó Géza képviselő ur, mint a közigaz­gatási bizottság előadója kivan jelentést tenni. F. Szabó Géza előadó: T. Ház! Van sze­rencsém beterjeszteni a közigazgatási bizott­ság üléséről szóló jegyzőkönyvet az egyes vár­megyei törvényhatóságok területének változá­sairól szóló törvényjavaslat tárgyában. Ami­dőn ezt további elj benyújtom, tisztelet­tel kérem a t. Házat, hogy a törvényjavaslat tárgyalására a sürgősséget kimondani méltóz­tassék. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyo­matja és • szétosztatja; napirendre tűzésére nézve később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Egyben^ kérdem' a t. Házat, méltóztatik-e a bizottság által javasolt sürgősséget kimon­dani, igen vagy nem? (Igen.) A Ház a sürgős­séget kimondja. Most pedig áttérünk a részletes tárgyalásra. Következik a nauirend 1. pontjaként sze­renlő törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegvző urat, szíveskedjék a törvény­javaslat címét felolvasni. Urbánus Kálmán jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat címét és 1—4 §-ait, amelyek ész­revétel nélkül elfogadtatnak.) F.lnök: Ezz^l a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak javas­latod tenni. Következik a napirend 2. pontjaként sze­replő törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék a törvény­javaslat címét felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat címét és 1—4 §-ait, amelyek ész­revétel wéTkvl elf oa ad tatnak.) Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak javas­latot tenni. Következik a napirend 3. pontjaként sze­replő törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvény­javaslat címét felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat címét és 1—4 §-ait, amelyek ész­revételek nélkül elfogadtatnak.) Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Anak harmadszori !. ülése 1927 október 27-én, csütörtökön. olvasása iránt később fogok a t. Háznak javas­latot tenni. Következik a napirend 4. pontjaként sze­replő törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvény­javaslat címét felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat címét és 1—4. §-ait, amelyek ész­revétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak javas latot tenni. Következik most a napirend 5. pontjaként szereplő ministeri jelentés (írom. 274, 288) tár­gyalása. Az előadó urat illeti a szó. Fitz Arthur előadó: T. Képviselőház! A m. kir. népjóléti és munkaügyi minister ur jelentését tárgyalja a napirendünk szerint kö­vetkező 274. számú jelentés, amelyben az 1925. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által az üzemi balesetek kártalanítása kérdésében elfogadott négyrend­beli ajánlásról van szó. Az első ajánlás szoros összefügésben van az egyidejűleg becikkelyezésre ajánlott, illető­leg immár általánosságban és részleteiben is letárgyalt, a foglalkozási betegségek kérdései­ről szóló törvényjavaslattal. A foglalkozási betegségek kártalanitására vonatkozó törvény­javaslat tulajdonképen ugyanazt célozza, amit ez az ajánlás, amelynek t. i. az a kritériuma, hogy a foglalkozási betegségek lajstroma ne legyen mereven megállapítható, hanem ez a lajstrom az élet szükségleteinek megfelelően időnkint esetleg bővíthető, illetőleg kiegészít­hető legyen. Ennek az ajánlásnak az 1927. évi XXI. te, amely a foglalkozási betegségek lajstromának megállapítását a jogalkotásnak egy mozgékonyabb tényezője, a kormányra bízza, máris érvényt szerzett; a gazdasági bal­eseti biztosítások kötelékében pedig a földmi­velésügyi kormányzatnak az 1910 : XVI. te. értelmében máris módja van arra, hogy ebben az irányban rendeletileg intézkedjék. Az aján­lat elfogadását tehát mi sem akadályozza. Ezek alapján a munkásügyi bizottság tisz­telettel kéri a t. Képviselőházat, méltóztas­sék a kormányt utasítani, hogy a most emii­tett ajánlásnak érvényesitése céljából szüksé­ges rendelkezéseket megtegye. A 2., 3. és 4. számú ajánlást a munkaügyi bizottságnak nem áll módjában elfogadásra ajánlani. A 2. számú ajánlás az üzemi balese­tek kártalanításának legkisebb összegének mértékét az 1927: XXI. tcikknél és az abban szabályozott balesetbiztosítási kereten jelenté­kenyen túlmenő módon szabályozza. A máso­dik ajánlás 1. pontja értelmében a baleseti kártalanítás alapja az évi teljes munkabér kétharmada lehet, noha a törvénynek idevo­natkozó szakasza szerint a kétharmad kárta­lanítás esak az esetben jár, ha az évi munka­bér alapösszege 3600 pengőnél nem nagyobb. A második ajánlás 2. pontja a más személy állandó támogatására szoruló baleseti sérültek részére adott kártalanítási pótlékot szabá­lyozza és ezt az állandó, teljes keresőképtelen­ség esetében járó járadék feleösszegében kí­vánja megállapítani, mig a mi törvényünk megfelelő rendelkezései szerint a baleseti biz­tosítás körében az úgynevezett tehetetlenség fokához képest a járadéktöbblet összege ennél a mértéknél, tehát az emiitett járadék felénél kisebb is lehet. A 2. ajánlás 3. pontja a halált okozó üzemi

Next

/
Thumbnails
Contents