Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-80

KO :.Az országgyűlés képviselőházának 80. ülése 1927 október 26-án, szerdán. A Ház a választ tudomásul veszi. Következik Petrovácz Gyula képviselő ur interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Urban k-s Kálmán jegyző (olvassa) : Interpel­láció a m. kir. Belügyminister Úrhoz a Nemzeti Színház környékén az esti forgalomnak az állam­rendőrség részéről való ismételt megbénitása tárgyában. 1. Helyesli-e a Belügyminister Ur, hogy az államrendőrség a székesfőváros legforgalmasabb útkereszteződésén egy négyszögkilométernyi kör­zetet formálisan evakuál, valahányszor a Nemzeti Szinház egy Szomori­Weiss darabot ad (Fel­kiáltások a szélsőbaloloalon : Milyet ?) — egy Szomóri­Weiss darabot (Rothenstein Mór : Azt hittem, hogy Schwarz ! — Derültség balt elöl — Elnök csenget) — ugy, hogy ezen nagy terület­nek gyalogjáróin közlekedni, úttestein és villamos vonalain pedig a járműveknek megállani tilos? 2. Helyesli-e, hogy a szűk és sötét mellék­utcákra terelik a legforgalmasabb időben a leg­népesebb főútvonalak közönségét, mely ott ter­mészetszerűleg megtorlódik és méltatlankodik, amiért rendőri brutalitásokat, lovasattakot és kardlapot kap ráadásul ? (Peyer Károly ; Ezért nem kell forgalmi adót fizetni ! — (Derültség a szélsőbaloldalon.) 3. Helyesli e, hogy ezen kiürített főútvonala­kon lakókat csak hosszas igazolás és rendőrkisé­ret mellett engedik lakásukba menni vagy onnét távozni, és hogy az üzletek forgalma is szünetel a rendőri megszállás négyórai időtartama alatt, miáltal ezek horribilis kárt szenvednek ? 4. Ki fizeti meg ezeknek a kárát, valamint a rendőri készültség nagy költségeit ? Ki vállalja ezekért a felelősséget és mi az a fontos érdek, mely ezeket a költségeket indokolttá teszi ? 5. Helyesli-e, hogy ma egy színdarabot e?ak a közérdek és jogos magánérdekek teljes felbon­tásával és csak rendőri felügyelet alktt lehet elő­adni, ehhez a magánérdekű vállalkozáshoz a köz­pénzen fentartott államsendőrség nyújtson segéd­kezet ? 6. Ha pedig mindezeket nem helyesli, haj­landó-e intézkedni, hogy a forgalomnak egy világ­város szivében való példátlan megbénitása többé meg ne ismétlődhessék — Petrovácz Gyula s. k.« Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Petrovácz Gyula : Mélyen t. Képviselőház ! Az én kérdéseimnek legnagyobb része az azóta bekövetkezett események folytán tárgytalanná vált. Azóta t. i. a rendőri felügyelet alatt álló »Nagyasszony« (Derültség.) előadásai megszűntek, az igazgató visszavonult és levette műsorról ezt a darabot. (Zaj.) Igaz, hogy nem valami férfiasan, hanem asszony szoknyája mögé bújva vonult vissza, (Ugy van ! Ugy van ! a középen.) és hogy egy művésznő könnyen kormányozható idegrend­szerét vette visszavonulási fedezékül igénybe, (Zaj.) de mindenesetre eredménye az akciónak az, hogy maga a darab lekerült a műsorról. Ez azonban csak félsiker, és a keresztény közvé­lemény várja a siker második felét is : az igaz­gatónak az igazgatástól való elmozdítását. (Kassay Károly : Meg van rá az utód ? — Peyer Károly : Majd oda teszik Frühwirth Matyit ! — Derültség.) Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el. Én tudomásul vettem a kultuszminister urnák azt az állitását, hogy az igazgatónak kell annyi szem mértékkel birnia, mellyel meg tudja Ítélni, hogy egy darabot mikor és hogyan lehet előadni. Ebből a szemmértékből az igazgató ur teljesen levizsgázott, és ennek következtében bekövetkezett az az időpont, amikor a kuituszminister urnák módjában van bizonyos konzekvenciákat levonni. (Fábián Béla: Mi lesz akkor, ha a kultuszminis­ter urnák volt rossz a szemmértéke 1) Ez a kérdés tehát ebben a részében teljesen elintézett (Zaj a szélsőbaloldalon.) és marad a kérdésnek második része, a felelősségnek a kérdése. És mindazokat, amiket a ministerelnök ur tegnap a rendőrséggel kapcsolatosan mondott, az utolsó beiüig aláirom ; helyesnek tartom azt a megállapítást, hogy a közrend fentartását a rendőr­ségnek kell elvégeznie, és azt is vallom, hogy igenis destrukcióra vezetne az, ha a rendőrséget kötött marsrutával küldenék ki a zavargások el­intézésére. Ez teljesen igaz, és én mégis azt állítom, hogy a rendőrségnek ez ecetben ilyen mértékben való igénybevétele és a rendőrségnek a rend t'en­tartása érdekében történt intézkedéseinek ekkora mértéke és a rendfentartáson túl elkövetett cse­lekedetei indokolva semmivel sincsenek. Mert ha éo hitelesnek fogadom el a liberális lapoknak azt a megállapítását, hogy mindössze 150-200 fiatal­emberről volt szó, akik ott tüntettek, miért kellett akkor 1500 rendőrt kivezényelni egyrészt táblás háznak létesítésére a szinház belsejében, (Derültség a középen) másrészt pedig egy teljes négyszög­kilométer terület kiürítésére a szinház környékén 1 Én nem tudom, mi adott okot arra, hogy egy ilyen hallatlan mennyiségű rendőrt vezényeltek ki két napon keresztül négy teljes óra hosszat szolgálattételre, ha csak a tüntetőknek ilyen csekély számáról volt szó, és ezek is megelégedtek azzal, hogy egy-két abzugot engedtek ki az ő túlfűtött lelkűkből és helyenként a rendőrség intézkedé­seivel szemben zugásban vagy fütyülésben törtek ki anélkül, hogy a rendőrséget bármi tekintetben sértegették vagy bán'almazták volna. Én azt is kérdezem, vájjon helyes volt-e az, ami a második estén történt, — mert az első estén még az nem volt — hogy lezárták teljesen az utcai forgalmat azokban az órákban, amikor Budapesten a forgalom a legnagyobb, amikor a z üzletekből és munkájukból hat óra után ezrével mennek haza az emberek, hogy akkor elzárták a városnak határozottan legfőbb utkeresztezési pont­ját és a publikumot beszorították a szűk és sötét mellékutcába, ami önmagában elégséges arra, hogy ott tumultusok keletkezzenek. (Zaj a bal- és á szélsőbaloldalon. — Peyer Károly : Az üzletek­ből csak zsidók mennek haza, minek védi azokat 1 — Haller István : De a munkából keresztények mennek haza ! — Zaj.) Mi szükség volt arra, hogy ezekben a szűk mellékutcákban összetorlódott kö­zönséget még lovasrendőrökkel is kijjebb szorítani iparkodjanak és minden keresztüljárást, minden összeköttetést eltiltsanak azzal a városrésszel, ahol mégis emberek ezrei laknak, ahol emberek százai­nak van üzlete s hogy ezekben még a legigazol­tabb esetekben sem engedték meg a közlekedést? Én csak saját magam esetét mondom most el. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Ott volt ?) Ott voltam mindkét napon, mert az ilyen dol­gokat saját szemeimmel akarom látni. Én meg­próbáltam a kordonon keresztülmenni, három különböző ürüggyel — ürüggyel, nem okkal. Az egyik helyen azt mondottam, hogy itt lakik egy rokonom - tényleg lakik — s azt akarom meg­látogatni. Erre azt mondották, hogy: nem lehet ma meglátogatni, tessék máskor odamenni. Egy másik helyen azt mondottam, hogy én abba a szemközti Keszey-vendéglőbe akarok menni, ott szoktam vacsorázni, amire azt mondották, most oda nem lehet menni, tessék máshova menni. Harmadszor azt mondottam, hogy a Rákóczi-uti patikába akarok menni, mert ott van egy recep­tem elkészítés alatt, azt akarom elvinni, amire

Next

/
Thumbnails
Contents