Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-80

Az országgyűlés képviselőházának Elnök": Peyer Károly képviselő urat rendre­utasitom. (Peyer Károly: A spirituszkartell ne orditson!) Propper Sándor: Meskó Zoltán képviselőtár­sam vegye tudomásul, hogy senkitől a világon nem félek. Én szocalista mint internacionalista ugy irnám ki, hogy amerikai szövetség vagy Szent Imre Szövetség. (Haller István: Mi az, hogy Amerika ? Az az Imrének a latin neve és nem Amerikáról van szó!) Magyarul irnám ki. (Haller István: Én nem vagyok amerikánus szövetség, hanem Szent Imre Szövetség! Én ugy irnám ki!) Elnök: Héjj Imre képviselő urat felkérem, hogy . .. (Nagy zaj a Ház minden oldalán, ~~ Haller István: Cenzúrázni fogja a plakátokat! Propper ezután uj oldaláról mutatkozik be !) Haller István képviselő urat kérem, maradjon csendben. Propper Sándor: Én azt akartam kimutatni, hogy a fajmagyarság csak szólam. (Haller István: Van olyan a magyarságom, mint a magáé! — Peyer Károly: Vagyunk olyan magyarok, mint Frühwirth Mátyás és a többi magyarok ! — Haller István: Mint Peyer! — Peyer Károly: Igen! Igen! Én nem is hencegek vele! — Haller István: Én sem szoktam soha hencegni semmi formában!) Elnök : Haller István képviselő urat másod­szor figyelmeztetem, hogy maradjon csendben. Propper képviselő urat pedig figyelmeztetem, hogy beszédideje lejárt és szíveskedjék beszédét befejezni. Propper Sándor : Méltóztassék megengedni, elvették az időmet. (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Számadatokkal hozakodott elő a minis­ter ur és kimutatta, 1833 bejelentett gyűlés közül 132-t nem engedélyeztek csupán, a többit engedé­lyezték. Kijelentem, hogy ezek az apró-cseprő kis belső, választmányi, vezetőségi, intéző-bizottsági ülések, mühelyértekezletek, nem ezeket reklamál­juk, mi a nagy összejöveteleket és nagy gyűlések lehetőségeit akarjuk megteremteni. Azt mondotta a minister ur, hogy felebbez­zünk. Ez felesleges munka és technikailag keresz­tülvihetetlen. Egy szombat délben érkező végzést másnap vasárnap délig, feltéve, hogy betartják a 24 órát, már nem lehet két fórumon végighajszolni és a gyűlést lehetővé tenni. Technikailag tehát elhibázott és felesleges dolog ez és ha a minister ur a legjobb akarattal kezeli a felebbezést, akkor sem tudná lehetővé tenni technikailag és fizikai­lag a gyűlés megtartását. (Scitovszky Béla belügy­minister : A jövőre nézve !) Azt mondja a minister ur, hogy találós kér­dés a tatlersali népgyűlés betiltása. Nem találós kérdés, itt van róla az okmány, és ha találós kér­dés, akkor azt az ország első városának első köz­igazgatási hatósága, és annak feje a budapesti főkapitány ur adta fel, nem pedig én. Nem adott a minister ur választ arra, hogy valóban... Elnök : A képviselő urat újból figyelmeztetem, hogy beszédét fejezze be, mert kénytelen leszek a szót megvonni. (Felkiáltások a jobboldalon : Üljön le! — Györki Imre : Csak a mondatát fejezze be!) Propper Sándor : Nem tudom elismerni és belátni, melyek azok a közrendészeti okok, melyek a közigazgatási hatóságokat állandóan a mun­kások gyűlései ellen hangolják. A munkásgy ülések az utóbbi esztendőkben egytől-egyig kivétel nélkül a legnagyobb csendben folytak le és értek véget, itt tehát ezen a téren semmi veszély és semmi támaszték arra nincs, hogy itt közrendészeti okok forognak fenn. Még egy kérdést, egyetlen egyet, mert a vasu­tasokra nézve nem kaptam kielégitő választ. Szabad-e Magyarországon szociáldemokratának vasutasnak lenni, vagy vasutasnak szociáldemok­KÉPVISELÖHÁZI NAPLÖ. VI. 80. ülése 1927 október 26-án, szerdán. 167 rátának ? Ez bennünket érdekel és erre nézve határozott választ kérek. (Scitovszky Béla belügy­miníster : Igen!) Elnök : A. belügyminister ur óhajt válaszolni ? Scitovszky Béla belügyminister : T. Képvi­selőház ! Én csak egészen röviden kivánok fel­szólalni, az interpellációra válaszomat már meg­adtam. Amennyiben határozatokat hoznak a ható­ságok, amint mondottam volt, amelyeknek^in do­kolásával a képviselő urak nincsenek megelégedve, méltóztassék azokat megfelebbezni és a felebbezési hatóság a maga véleményét az indokolásokkal szemben nyilvánítani fogja. Épen azért az itt feltett nem tudom hány kérdésre a képviselő urnák nem állhatok rendelkezésre, mert hiszen más utón és módon megtudhatják a felsőbb ható­ság erre vonatkozó felfogását. A képviselő ur azonban megemlékezett' volt ifjúságunknak egy egyesületéről, egyik legelő­kelőbb egyesületéről, (Ügy van! a jobboldalon.) olyan hangon, amelyet én a magam részéről a leghatározottabban visszautasítok. (Helyeslés és taps a jobboldalon, középen és balközépen.) Hogy a képviselő ur hogyan olvas, én nem tudom, de hogy rosszul értelmez, azt látom. Ha a képviselő ur az ifjúság iránt csak valami kis szeretettel viseltetik, akkor ilyen kifejezést velük szemben semmi körülmények között nem fog használni, még akkor sem, ha egészen más világnézeti szempontok választják el egymástól. Erre pedig csak amiatt tértem rá, mert hogy ezek kaptak-e^ engedélyt, vagy nem kaptak a maguk gyűlésére, ezt a képviselő ur nem tudja, mégis azt állítja, hogyan lehetséges az, hogy ezek gyűlést tartanák anélkül, hogy engedélyt kaptak volna? Méltóztassék az eseményeket bevárni. Ha engedély nélkül tartanak gyűlést, akkor méltóz­tassanak feljelentési jogukkal, állampolgári jo­gukkal élni (Élénk ellentmondások a szélsőbal­oldalon.), ha pedig megkapták, akkor önmaguk­nak fogják megtalálni a magyarázatot az állítá­sokkal szemben, amelyekkel nem akarom a t. Házat fárasztani, hanem méltóztassék tudomásul venni, hogy én jobbra épugy, mint balra teljesen objektiv álláspontot foglalok el és ettől az állás­pontomtól sem a jobboldal, sem a baloldal ked­véért el nem térek (Zaj.), mert épen azért vagyok itt, hogy objektiv álláspontot képviseljek. Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Propper Sándor: T. Ház! Nem akartam senkit megbántani. (Zaj a Ház minden oldalán). Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak. A házszabályok biztosítják az interpelláló képviselő urnák a másodszori felszólalás jogát. Propper Sándor : T. Képviselőház ! Először is kijelentem, nem akartam az emiitett ifjúsági egyesületet megbántani, csak azt akartam mon­dani, hogy egy magyar egyesület magyarul is elnevezhetné magát. En nem akartam sérelmezni, hogy az ifjúság gyűléseket tart. Tartson amennyit akar, nekem soha a más joga nem sok, hanem az enyém kevés. Méltóztassék a legszélesebb kör­ben tartani az egyesülési, gyülekezési és sajtó­szabadságot. Soha ez ellen kifogást nem emelünk és csak olyan vonatkozásban eshet szó ezekről a kérdésekről, ha a magunkéval párhuzamba vonjuk és a túlsó oldalon megnyilatkozó szabadságot a magunk elny omatásával állítjuk szembe, Ezt kon­statálnunk kell, de hangsúlyozom, hogy nem sokallom a másnak a jogát, hanem keveslem az enyémet és azt kérem, hogy egyenlő legyen az elbánás. Tessék nekünk munkásoknak is megadni mindazokat a lehetőségeket,, amelyeket megadtak más társadalmi osztályoknak. (Helyeslés a szélső­baloldalon.) 28

Next

/
Thumbnails
Contents