Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-80

166 Az országgyűlés képviselőházának egy!) Beszámoló gyűlés és népgyűlés között különb­ség yan. így a két képviselő ur elesett a nép­gyűlésen való felszólalástól és a beszámoló gyűlé­sen sem szólalhattak volna fel. Mi adott esetek­ben meg szoktuk engedni, hogy a beszámoló gyűléseken az egy párthoz tartozó, vagy hasonló elvi alapon álló pártokhoz tartozó képviselők fel­szólaljanak. Ezt a múltban is megengedtük, én is megengedtem nem egy esetben, (Propper Sán­dor: Lehet ezt meg nem engedni?) A megkülön­böztetés a kérvényben történt, s a politikai ható­ságok ezt az ügyet igy birálták el. Nincs azonban akadálya annak, hogy ebben korrekció történjék. Méltóztassék az elsőfokú rendőrhatóság határoza­tát másodfokon megfelebbezni és azt hiszem, a rendőrhatóság ebben az esetben a képviselő urnák meg fogja adni az engedélyt, hogy beszámolóján két képviselőtársa, Propper Sándor és Kabók Lajos felszólalhasson. (Györki Imre: Mikor? — Rassay Károly: Az a kérdés, szabad lesz-e a népnek elmennie a beszámolóra, mert akkor nép­gyűlés lesz — Derültség a szélsőbaloldalon.) Ne játsszunk a szavakkal,!(Félkiáltások a szélsőbal­oldalon: A minister ur játszik a szavakkal.) Nem én játszom; igy kérték s a rendőrhatóság igy engedélyezte. Ha tehát az urak maguk tesznek ilyen különbséget, a rendőrhatóság is megtette a megkülönböztetést. Bár különbség van beszámoló és népgyűlés között, mert hiszen annak a tárgy­sorozata is más és a felszólalók is mások. A be­számoló gyűlésen többnyire képviselő urak szoktak felszólalni, népgyűlésen pedig mások is felszólal­nak és határozati javaslatok is hozhatók, amelye­ket beszámoló alkalmával nem szoktak a jelen­levőknek ajánlani. (Zaj.) Ezekben voltam bátor a képviselő urnák a választ megadni és ha napirendelőtti felszólalás helyett a határozatot meg méltóztatott volna fellebbezni, vagy az ügyet nekem csak egy szóval is említeni, akkor is el lehetett volna intézni, mert mégsem tartom helyesnek, hogy az urak a parla­ment eié hoznak olyan ügyeket, amelyek kizáró­lag adminisztrativ természetűek s amelyeket adminisztratív utón is teljes megnyugvásra és megelégedésre el lehet intézni. Kérem, méltóz­tassanak válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a viszonválasz joga. Propper Sándor : T- Képviselőház ! Ha ez a kérdés nem volna oly végtelenül szomorú, lesújtó és nyomasztó azokra, akiket illet, azt mondhat­nám, mosolyogni, nevetni lehet ezen a válaszon. A minister ur fedi az ő hatóságainak tevékeny­ségét. Azt mondotta legutóbb, hogy azért nem engedélyezték a vasárnapi tattersali népgyűlést, mert a meghivóban a »szociálpolitikai szemfény­vesztés« meghatározás foglalt helyet. Minister ur, én azt kérdem öntől : ha ez igaz, ha ezért a szóért tízezreket büntettek és súj­tottak, ha öt képviselőt megfosztottak attól, hogy alkotmányos kötelességüket teljesítsék, ha rést ütöttek a gyülekezési szabadságon valakinek hibája miatt, — hol marad a jogrend ? Interpellációm­ban azt mondtam, hogy hol van a jogrend akkor, ha közigazgatási hatóságok krimeneket állapíta­nak ínég, Ítéleteket hoznak és rögtön kihirdetik az Ítéletet. Ez két eset, két ügy. Valaki felel­het azért, mert azt mondotta, hogy a kormány szociálpolitikája szemfényvesztés. Más kérdés azonban a gyűlés, amelyet jogállamban engedé­lyezni kell és lehetővé kell tenni, hogy a kép­viselők választóikkal érintkezzenek. Azt mondja a minister ur, hogy az én kije­lentéseim minden jogalapot nélkülöznek. Én ak­tákkal jöttem ide, minister ur, ön pedig statisz­80. ülése 1927 október 26-án, szerdán. tikával felelt. Az én aktáim iktatott közigazgatási ügy darabok, az ön statisztikája talán (Farkas István : Hasból készült!) a közigazgatási hatósá­gok információján alapszik. Azt mondotta többek között a minister ur — csak ezt az egyet hozom fel a minister ur állításainak megcáfolására — hogy Diósgyőrben egyetlenegy gyűlést sem til­tottak be. Minister ur, itt van az 1771/1927. számú betiltó végzés ebből az esztendőből, amely azt mondja, hogy »A múltban is hasonló bejelentések elutasítása alkalmával kifejtetem,« — tehát már utal arra, hogy a múltban is betiltotta a gyűlé­seket — »hogy az Andrássy-ut 13. számú ház udvara nagyobb tömeg gyülekezésére nem alkal­mas, mert a legforgalmasabb útvonalon, a villa­mos vágányoktól mintegy három lépésre fekszik, bár a gyűlés helyéül bejelentett udvar az utcától kerítéssel van elválasztva, ezenfelül a nagy gya­logjáró-forgalom következtében ott olyan tömeg gyűlhet egybe, hogy a hallgatóság az utcára kiszorulva, a gyalogjáró és villamosforgalmat megakadályozza és a saját testi épségét is veszé­lyezteti. Ezek a körülmények indokolttá teszik, hogy a népgyűlésnek a bejelentett helyen való megtartását betiltsam.« A minister ur információ ián alapuló kijelen­téssel tehát szemben áll egy iktatott akta, egy hivatalos okmány, amely azt bizonyítja, hogy Diósgyőrben igenis betiltottak gyűlést és gyű­léseket. Azt mondja a minister ur : egyforma elbánás. Most én kérem önt, hogy ne játsszunk a szavak­kal. Ez a szavakkal való játék. Nincs egyforma elbánás a közszabadságok kezelése tárgyában. Ezt számtalanszor igazoltuk. Volt szerencsém néhány olyan gyűlésen résztvenni, amelyet nem mun­kások és nem szociáldemokraták hivtak egybe. Soha, sehol nem történt meg a bejelentés, sehol egyenruhás rendőr nem volt jelen, soha egyen­ruhás rendőr nem szólt bele a gyűlés menetébe és ma is a szociáldemokrata párton, a munkás­ságon kivül minden társadalmi osztály és minden alakulat kedve szerint tarthat népgyüléseket. (Gömbös Gyula : Tévedés ! - Rassay Károly : Persze, csak a baloldal nem !) Ug.v van, csak a baloldal nem, ellenben a baloldallal szembenálló minden társadalmi osztály, réteg, alakulat és egyesület szabadon, minden rendőri bejelentés és asszisztencia nélkül tarthatja meg gyűléseit. Méltóztassék elolvasni azt a plakátot, amely, ma jelent meg »Amerikanászok« aláírással. (Zaj a jobboldalon és a középen. — Felkiáltások : Ki­csodák ?) Igen, igy jelent meg : »Emerikanászok« aláírással. Nem tudom miféle szerzet, (Petrovácz Gyula : Nagyon szellemes ! Micsoda szellemes­kedés í Kanászoknak nevezi őket ! — Nagy zaj a jobboldalon és a középen. — Petrovácz Gyula : Az ifjúság iránti gyűlölet tobzódik benne ! -— Héjj Imre : Nem igy volt aláirva, hanem ön mondja rosszul ! — Vass József népjóléti és munkaügyi minister : Hol volt ez igy kiirva ? — Nagy zaj.) Plakáton az utcán. (Héjj Imre : Nem ugy van kiirva ! Nagyon olcsó és silány vicc ! — Haller István : Sajtóhiba is mindig lehet ! — Héjj Imre : Hitvány gyűlölködés az ifjusággal szem ben ! — Peyer Károly : És nem szabad viccet csinálni ? — Nagy zaj. — Elnök csenget. — Meskó Zoltán : Szegyei ie magát ! . — Peyer Károly: Miért? — Állandó folytonos nagy zaj. — Petrovácz Gyula : Igy gyűlölik az ifjúságot ! — Haller István : Jel­lemző reájuk ! — Petrovácz Gyula : Kanászoknak nevezik az ifjúságát ! — Peyer Károly : Igy uszítják az ifjúságot ! — Meskó Zoltán : Biztatni lehet ! — Peyer Károly : Szegy el je magát ! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Pfuj ! Pfuj ! — Peyer Károly : Miért nem biztatják gyilkosságra ? — Állandó nagy zaj a Ház minden oldalán.)

Next

/
Thumbnails
Contents