Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-79

Az országgyűlés képviselőházának tött a budapesti kir. ügyészség 116.042/1926. k. ü. számú indítványára, az 1921:111. te. 8. §-ába ütköző, a magyar állam megbecsülése ellen irányuló vétség miatt, mert nevezett képviselő Budapesten 1926 február 7-én, a magyarországi szociáldemokrata párt által rendezett népgyűlésen tartott beszédében a magyar állam eilen a következő meggyalázó kifejezést használta: »és ekkor megteremtik a dolgozók Magyarországát, a frankhamisitók Magyarországa helyett«. Miután a kir. ügyészség a vád képviseletét vállalta, a budapesti kir. büntetőtörvényszék az eljárást meginditotta. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, mivel azonban a bizottság zaklatás esetét látja fennforogni, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Propper Sándor országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólani? Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadja, Propper Sándor képviselő ur mentelmi joga tehát nem függesztetik fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése Szabó Imre képviselő ur mentelmi ügyében. Kálmán Jenő előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 2735/1927. f. ü. szám alatt Szabó Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. IV. 422610— 1926. számú megkeresése szerint dr. Eckhardt Tibor főmagánvádló feljelentésére eljárást indított a »Népszava« című politikai napilap 1925. évi december 29-iki számában »Játék a tűzzel« cím alatt megjelent cikk tartalma, de különösen annak következő kitétele miatt: »Alig néhány napja, hogy a kisded, de annál vakmerőbb fokosbrigád vezére nyíltan és leplezetlenül a diktatúra álláspontjára helyezkedett. Természetesen itt jobboldali fasiszta diktatúrát kell érteni, bizonyára olyan szellemű diktatúrát, mint a Mussolinié: vérrel, erőszakkal, gazságok sorozatával... a véres ellenforradalom gonosztevői nyiltan hirdetik az erőszakot, büntetlenül propagálhatják a diktatúrát, akadály nélkül készülődhetnek a ha-, talom erőszakos átvételére«. Miután a kir. ügyészség a vád képviseletét megtagadta, a budapesti kir. büntetőtörvényszék azért, mert a cikk ismertetett tartalma az 1914. évi XLI. te. 1. §-ába ütköző, 'Ô. §-a szerint minősülő sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségének ismérveit látszik feltüntetni, az eljárást meginditotta. , A cikk névtelenül jelent meg, Szabó Imre, a lap felelős szerkesztője a cikk szerzőjét felhívásra nem nevezte meg, a kéziratot nem szolgáltatta be és igy a sajtójogi felelősség Őt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény; és nevezett képviselő személye között nem kétséges, mivel azonban a bizottság zaklatás esetét látja fenforogni, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Szabó Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag ne függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólani? Ha senki y

9. ülése 1927 október 25-én, kedden. 123 sem kivan szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadja, ennélfogva Szabó Imre képviselő ur mentelmi joga nem függesztetik fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése szintén Szabó Imre képviselő ur mentelmi ügyében. I

Kálmán Jenő előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 3572/1927. f. ü. szám alatt Szabó Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, azért, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. 13552/17—1926. számú megkeresése szerint Zadravecz István főmagánvádló feljelentésére eljárást indított A Népszava című politikai napilap 1926 május 23-iki számában »Három cirkusz« cim alatt megjelent cikk tartalma, de különösen annak következő kitétele miatt: »... a frankhamisitás mellett tanúságot szónokló Zadravecz Istvánnak .. ,«s Miután a kir. ügyészség a vád képviseletét megtagadta, a budapesti kir. büntetőtörvényszék, azért, mert a cikk ismertetett tartalma az 1914. évi XLI. te. 1. §-ába ütköző, 3. §-a szerint minősülő sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségének ismérveit látszik feltüntetni, az eljárást meginditotta. A cikk névtelenül jelent meg, Szabó Imre, a lap felelős szerkesztője a cikk szerzőjét felhívásra nem nevezte meg, a kéziratot nem szolgáltatta be és igy a sajtójogi felelősség őt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, mivel azonban a bizottság zaklatás esetét látja fenforogni, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Szabó Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólani? Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a, határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadja, ennélfogva Szabó Imre képviselő ur mentelmi joga nem függesztetik fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése ugyancsak Szabó Imre képviselő ur mentelmi ügyében. Kálmán Jenő előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 3570/1927. f. ü. szám alatt Szabó Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, azért, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. 7756/7/1926. számú megkeresése szerint Zadravecz István főmagánvádló feljelentésére eljárást indított a »Népszava« című politikai napilap 1926. évi március hó 12-iki számában »A szent magántulajdon őrei« cím alatt megjelent cikk tartalma, de különösen annak következő kitétele miatt: »A táncot látni nem kell nagyon várni, már több mint két hónapja látjuk Zsilinszkyék barátj

ait, Nádosyt, Windischgraetzet, Zadravecz püspököt, MarS'ovszkyt, Jankó vies Arisztidet és a többi magyar keresztény fajvédő nemest — táncot járni a frankhamisitás bűnügye kö'rül. Micsoda pompás fajvédő tánc. Ez aztán a perdülés! És milyen következik még ezután, amelyhez szin-