Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-79

114 Az országgyűlés képviselőházának Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a men­telmi bizottság- azon javaslatát, hogy az imént tárgyalt ügyből kifolyólag- Szabó Imre kép­viselő ur mentelmi joga ne függeszt essék fel, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház Szabó Imre képviselő ur mentelmi jogát az előadott ügyből kifolyólag nem füg­gesztette fel. Következik a mentelmi bizottság 181. számú jelentése sajtó utján elkövetett rágalmazás vétséjgével vádolt Szabó Imre képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rubinok István előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyész a budapesti kir. büntetőtörvényszék elnökének megkeresése alapján Szabó Imre ország-gyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri a követ­kező tényállás alapján (olvassa): »A Népszava című lap 1926. évi jan. 31-iki szálmában »Csak hódolat« felirat alatt közlemény jelent meg, amelynek tartalmát a Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Párt magára nézve sérelmesnek találván, a cikk szerzője ellen az 1914. évi XLI. te. 1. §-ába ütköző, az ugyanezen törvénycikk 3. § 1. pontja szerint minősülő sajtó utján el­követett rágalmazás vétsége címén bűnvádi feljelentést tett. A közlemény inkriminált kité­telei a következők: »Mi megértjük a fajvédők álláspontját. A siófoki nádasok, az orgoványi buckák, a deveeseri erdők, a megszámlálhatat­lan helyek rémregény szerű eseményei, a Duna mélységeinek szörnyű titka, a megcsonkított és kifosztott hullák, a szadista vérengzések, idegen gyilkosok vendégszerető rejtegetése, speciálisan kiképzett bajor terroristák import­kísérlete, bombavetők glorifikálása és egyebek megtanítottak bennünket arra, hogy a fajvé­dőkkel kapcsolatban semmin ne csodálkoz­zunk«. A közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője Htedig a cikk szerzőjét fel­hívás dacára megnevezni hajlandó nem volt, miért is a sajtótörvény értelmében a sajtójogi felelősség a lap felelős szerkesztőjét, Szabó Imrét terheli. Ezen indokok alapján a buda­pesti kir. főügyész nevezett országgyűlési kép* viselő mentelmi jogának a felfüggesztését kéri. A mentelmi bizottság az ügyet tárgyalás alá véve megállapította, hogy az inkriminált kitételek büntetendő cselekmény tényálladékát magukban nem foglalják, hogy jelen esetben politikai zaklatás esetének ismérvei látszanak fenforogni, miért is javasolja a t. Képviselő­háznak, hogy Szabó Imre képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag ne függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólni 1 (Nem!) Ha senki szólni nem kivárni, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság imént ismertetett javaslatát elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) Elfogadtatik. Ennélfogva a Ház Szabó Imre képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 182. számú jelentésének tárgyalása, sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségével vádolt Szabó Imre or­szággyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó: T-Kép viselőház! A Népszava című lap 1926. évi február 14-iki szá­mában »Titokzatos kezek kisérlete a frankügy politikai vonatkozásainak elleplezésére« fel­irat alatt közlemény jelent meg, melynek egyes kitételéit Gömbös Gyula budapesti lakos ma­gára nézve sérelmesnek találván, annak alap­79. ülése 1927 október 25-én, kedden. ján az 1914. évi XLI. te. 1. §-ába ütköző és ugyanezen törvénycikk 3. § 1. pontja szerint minősülő, sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége címén a közlemény szerzője ellen bűn­vádi feljelentést tett. Az inkriminált kitételek a következők (ol­vassa): »Azok az események, amelyek a leg­utóbbi napokban a parlamenti frankbizottság munkájával kapcsolatosan rávilágítanak a frankhamísitó bűnszövetkezet mögött rejlő tit­kos erőkre, politikai körökben általános feltű­nést keltenek. Csak kronologikus sorrendben kell felsorakoztatni ezeket az eseményeket, hogy a frankhamisítás legutóbbi fejleményei­nek logikus láncolata nyomán képet lehessen kapni arról, vájjon hol keresendők azok a tit­kos kezek, melyek a frankhamisítás politikai vonatkozásainak hátterét még ma is elleplezni igyekszenek és azon dolgoznak, hogy a parla­menti vizsgálóbizottság munkáját lehetetlenné tegyék. Etekintetbem utalnunk kell Gömbös Gyulának, a fajvédők vezérének csütörtök esti beszédére, amelyben azt a kívánságát hangoz­tatta, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság most már haladéktalanul szüntesse be a vizsgálat munkáját, vessen véget a letartóztatott vádlot­tak, a gyanúsítottak és a tanuk kihallgatásá­nak. Gömbös ezzel a kívánságával akkor állott elő, amikor hire terjedt, hogy a parlamenti bi­zottság az eddig megejtett kihallgatások nyo­maim szükségesnek tartja az ő kihallgatását is és a fajvédők vezére azzal az ürüggyel szerette volna felfújni a parlamenti bizottság további vizsgálatát, hogy a bécsi »Abend« című lapban közlések jelentek meg, a parlamenti bizottság tanácskozásairól. És csodálatoskénen nyomban aztán, hogy Gömbös az »Abend« közlésére való hivatkozással próbálja az útját állani a frank­bizottság további munkájának, a bécsi »Abemd« ismét pontos és részletes tudósítást közölt Rába Dezsőnek a parlamenti bizottság csütörtök esti^ ülésén történt kihallgatásáról. Ezek után valóban kíváncsian várja a közvélemény, hogy vájjon milyen eredménnyel tesz eleget a nem­zetgyűlés mentelmi bizottsága annak a meg­bízásnak, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság tanácskozásairól, az ott történt kihallgatások­ról szóló külföldi jelentések eredetét, forrását fölkutassa«. A közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét feí­hivás dacára megnevezni hajlandó nem volt, miért, is a sajtótörvény értelmében a sajtójogi felelősség a lap ' felelős szerkesztődét, Szabó Imrét terheli. Ezen indokok alapján kéri a kir. főügyész nevezett országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A mentelmi bizottság az ügyet tárgyalás alá véve megél­lapitja, hogy az inkriminált kitételek bünte­tendő cselekmény tényálladékát magukban nem foglalják, bogy jelen esetben nolU^Vai zaklatás esetének ismérvei látszanak fenfo­rogni, miért is javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Szabó Imre országgyűlési képviselő men­telmi jogát ez ügyből kifolyólag ne füg­gessze fel. Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, á vitát bezárom. Kö­vetkezik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a men­telmi bizottság imént ismertetett javaslatát elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) Elfogadta­tik. Ennélfogva a Ház Szabói Imre képviselő mentelmi jogát az előadott ügyből kifolyólag nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 192. szamu

Next

/
Thumbnails
Contents