Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.
Ülésnapok - 1927-59
r Az országgyűlés képviselőházának 59. ülése 1927 június 1-en, szerdán. 81 gok választásánál szokott lenni —, akkor mindenki meggyőződése szerint fog szavazhatni". Abban a feliratban pedig, amelyet a kisgazdapárt akkor a királyhoz intézett, és amelyet szintén nagyatádi Szabó István terjesztett elő, ez áll (olvassa): „Felséged kormánya az imént lezajlott választások alkalmával a vesztegetés és presszió legféktelenebb módjait fejtette ki, hogy mindenre képes, alázatos többséget hozhasson össze a maga számára. Elengedhetetlenül szüksége van tehát a nemzetnek arra, hogy egy olyan választási törvény birtokába jusson, amely szabad meggyőződését, a választások tisztoságát, becsületességét biztositja, s amely mindenkinek, aki arra érdemes, jogot adjon, hogy beleszólhasson képviselője választásába". Ezután a titkosságról beszél, majd igy folytatja (tovább olvassa): „Csak az igy kiterjesztett választójog alapján remélhetjük, hogy végre népparlament lehessen". Az idézeteket nem folytatom tovább. Azt akartani bebizonyítani, hogy azok, akik a régi munkapártban vezetőszerepet vittek, azok is, akik mint nagyatádi Szabó István, —• aki az országos függetlenségi és 48-as kisgazdapártnak vezére volt — amikor ezelőtt tizenhét esztendővel általános, titkos választójog mellett foglaltak • állást, szintén jó magyar emberek s nemhogy veszedelmet láttak volna nemzeti szempontból a titkos választójog behozatalában, hanem ellenkezőleg, akarták, hogy a nagy népegyetemesség akarata és nézetnyilvánitása szabadon nyilatkozhassak meg a választásokon. Ezáltal gondolták elérhetőnek a belső lelki konszolidáció megteremtését és azt, aminek egy alkotmányosan kormányzott és a szabadságjogok teljességének birtokában lévő államban meg kell lenni polgár és polgár közt, a lakosság széles rétegeit is figyelembe véve, hogy senki sém mondhassa, hogy jogfosztott, senki sem. mondhassa, hogy meggyőződése szerint nem tud szavazni, mert meggyőződésének nyilvánitásától el Van ütve, mert hiszen, hogy meggyőződést nem lehet gyakorolni nyílt szavazás és az ajánlási ivek kényszerének törvénybe iktatása mellett, arról vitatkozni is felesleges. Mindenesetre tény, hogy ma azi országban bizonyos letargia, bizonyos lenyomott néphangulat van. Nagyon sokan érzik és tudják, hogy elégedetlenek, de nem tudnak hanigot adni annak, hogy miként is gondolnák az adók leszállításán kivül helyzetük jobbítását. Ugy látom, hogy mindaddig, amíg titkos választás nem lesz ebben az országban, amig a bajok gyökeréig nem nyulunk, amig lehetőséget nemi adunk arra, hogy alkotmányos, legelemibb jogát, hogy t. i. kiki arra szavazhasson, akire akar, mindenki ugy gyakorolhassa, amint az szivelelke szándékának megfelel, addig ebben az országban igazi nyugalom, a társadalom különböző rétegei között igazi harmónia nem lesz. Addig nem lehet azt az összekötő kapcsot sem megtalálnunk, amelynek keresésére mindnyájunknak igyekeznünk kell, hogy necsak azok, aki'k az egységespárton a kormány oldalán ülnek, necsak azok, akik a kormánytól többet-kevesebbet várnak, necsak azok, akik kisebb vagy nagyobb mértékben támogatják a kormányt, találják meg egymást, hanem a közös polgári célok érdekében azok is, akik a kormánnyal szemben becsületesen és férfiasan, nyílt színvallással ülnek az ellenzéki padokon, találják meg egymást a közös polgári célok kivívása érdekében'; és a munkásság tagjai is — tartozzanak mint munkásképviselők vagy munkások akár a keresztényszocialista, akár a szociáldemokrata párthoz — tudják és érezzék azt. ami kötelességük is, hogy egy és ugyanazon nemzeti társadalomnak tagjai, ahhoz tartoznak elválhatalanul, onnian letépni magukat nem szabad, de nem is kell. Erre vonatkozólag lelki harmónia teremtése, a jószándék keresztülvitelének eszközlése csak ugy lehetséges, ha egyenlő jogot biztosítunk mindenki részére, amint Kossuth Lajos megmondotta, — amint arra délelőtt is rámutattam — hogy: egyenlő jog, egyenlő szabadság, egyenlő kötelesség a haza minden polgára számára! Ehhez pedig más ut nem vezet, csakis a titkos választójog útja. Nagyon sajnálatos, hogy azokkal szemben, amiket elmondottam, hogy bizonyos letargia van és bizonyos beletörődés a mai állapotokba. Ha nem tudnónk azt, ho;gy a mostani letargiával és a mostani szomorú állapotokkal szeim)ben, amelyek a közszabadságok és a népjogok megnyirbálása folytán megvannak, még fog a magyar nép hamisítatlan igaz akarata érvényesülni ebben az országban, s az lesz a legfőbb alkotmányos tényező, ha nem tudnók azt, hogy a jelenlegi kormányzó hatalomnak soksok jogfoísztó ténykedése csupán csak átmeneti állapot: akkor csakugyan kételyeink lehetné neka jobb magyar jövő irányában, mert puhánygondolkodásra — és ez a mai korszaknak, sajnos, egyik jellemző ^tünete — egy nemzet jövőjének erősségét alapítani nem lehet. Az tagadhatatlan, hogy mía romlott közszellem vari» az tagadhatatlan, hogy ez részben a háborúnak, részben a forradalmi időknek, részben a nagy uyomoruságniak és pénzhiánynak következménye, részben annak, miért nagyon sokan többet akarnak mutatni, mint amennyire anyagi helyzetük engedi őket. (U.ay van! a baloldalon.) Ennek következményei azután az, hogy romlott közszellem van. Emiatt van a sok panama» a sok csalás, bűnözés, sikkasztás, emiatt van a sóik öngyilkosság. És ha az államhatalom részéről hallünk is ígéreteket a kellő szigorra nézve, de ha a gyógyítás és orvoslás módjairól egyúttal nem gondoskodtunk előrelátóan preventiv intézkedésekkel is, akkor az eredményt, hogy a közéletet megtisztítsuk, nem fogjuk tudni elérni, a kormányrak minden jóravaló szándéka és az ellenzéki képviselők minden felszólalása ellenére. Ehhez azonban még az is kell» hogy a; kormány necsak hangoztassa a jó szándékot, hanem mutassa is meg a kellő szigort mindenütt, ellenzéki felszólalások nélkül is, ahol ezt a szigorúságot a közélet purifikáció ja érdekében megmutatni kell. Annakidején, amikor a kiviteli panamák történtek, nagyon sokan voltunk ebben az országban olyanok, nártkülönbség nélkül, akik a kormány intézkedéseit nem tartottuk kellően erélyeseiknek, de nagyon sokan gondoltuk és láttuk, hogy ha nem is volt eltussolási, eltakakiiárást gvakoroltak legyen, vagy azzal csak a kormányhatalom résziéről, de a kormány nem követett el mindent abban a tekintetben, hogy a bűnt idejében kiderítse, megtorolja és a többi kijárásoknak útját szegje. Ezt igenis visszamenőleg is állithatom. Lehetetlenség, nem fér össze a kormány által sokat hangoztatott keresztény t demokráciával sem, hogy azok, akiknek az állami élethez, az állami élet intéző köreihez, vagy a kormányhatalomhoz vagy a kéoviselőházhoz, szó- : val a közéletben való szerepléshez bárminemű 12*
