Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-59

Az országgyűlés képviselőházának 59. ülése 1927 június 1-én, szerdán. 55 könnyelműség a szavakkal való játszás terén, kell-e nagyobb megfontolatlanság, mint az, hogy épen az, ország tudományos testületeinek vezérkarát képező egyetemi tanárok öszszejövetele alkalmával ilyen díszelőadást rendeztek, amellyel Mészöly Gedeon t. egyetemi tanár bedobta a kútba a követ, amelyet legyen elég okos a magyar kormány és a kultuszminister ur vagy pedig maga az országgyűlés onnan kihúzni? Előttem az a sajnálatos, hogy Berezeg Ferenc, az illusztris nagy magyar iró segítőtársául szegődött oda Mészöly Gedeonak. Ó-tiszapárti mindkettő, Herczeg Ferenc is, Mészöly Gedeon is. Herczeg Ferenc, mint említeni, illusztris nagy magyar iró, akinek gyönyörű darabjai előadása alkalmával gyönyörködést szerzett magának, azt hiszem, ennek a Képviselőháznak igen sok tagja, mint én magam is a színházban. Ha azonban igaz az, hogy a szépirodalmat nem szabad behurcolni a politikába, akkor az is igaz, hogy a politikai elfogult nézetet sem szabad behurcolni a szépirodalmi művek alkotásának köpenyege alá. Igaz az, hogy ma már — és ezt mindenki tudja, még azok is, akik Tisza István egyéniségéhez, szelleméhez, tanításához igazán hivek — nem lehet ott folytatni, ahol gróf Tisza István volt ministerelnök ur és volt képviselőházi elnök ur elhagyta. Nem szabad ma az a nélkül is, ha nem is százfelé, de sokfelé elaprózódó érdekek szerint minősülő és tagozódó magyar közéletet még jobban részeire bontani ilyen darab előadatásával, mint amilyen a »Tótágas« volt, amely csakugyan tótágast állitása nemcsak az igazságnak, nemcsak a kisgazdatársadalomról helyesen alkotott véleménynek, hanem tótágast állitása a magyar nemzeti becsület kérdésének is, annak, amivel tartozunk mindannyian a magyar kisgazda- és földmivestársadalom iránt. S ilyen körülmények között történik az, hogy egy egyetemi tanár, aki az ifjúságot neveli, (Ugy van! Ugy van! a jobbóldalon.) aki tartoznék az ellentéteket kiküszöbölni, aki tartoznék érintkezési pontokat keresni és kerestetni egymással szemben álló más véleményüek között is, ez az egyetemi tanár áll oda és bedobja a tüzesóvát oda. ahova nem, kellene: az egyetemes magyar nemzeti társadalom közéletébe. Semmi kifogásom nincs az ellen, ha tisztelik gróf Tisza Istvánt azok, akik a múltban tisztelték. Az ő martiromsásra által megnövekedett nagy alakját részesítsék kellő körülraiongásban de abban mindegyikünknek egyet kell értenünk, hogy ezt az országot tovább a múltban annyi sok kifogást magában hordó annyi kifogást jogosan felébresztő Tisza-rendszerrel kormányozni nem lehet. Kérdezem most, t. Ház, mi volt az ó-tlSzapárti mentalitás

1

? Vájjon sajátságos tulajdonsága-e a t, kultuszminister urnák is, aki legutóbb Cegléden Kossuth Lajosra hivatkozott, mint legfrissebben beérkezett katonája? Kérdezem, hogy miért nem volt egyetlen egy^ ember is az ó-tiszapártiak közül ebben a -képviselőházban vagy pedig a képviselőházon kivül, aki tiltakozott volna az ellen, hogy Mészöly Gedeonnak az ó-tiszapártiság mezébe és köpenyegébe öltöztetett kiruccanását magukévá teszik azok, akik szintén Tisza István szellemi nagyságának a jelen időkben is hirdetői? (Farkasfalvi Farkas Géza: Mi köze ehhez Tiszának, igazán nem tudom?) Azért vetettem fel ezt a kérdést, mert tartozom kinyilvánítani, hogyha a mai kisgazdapárti rendszernek lejáratását, kompromittáláKßPVISELÖHÄZI NAPLÓ. V. sát a széles néprétegek előtt nem is tartom még keresztülvihetőnek, de hogy erre vonatkozóan bizonyos akcióknak letagadhatatlan jelével találkozunk, ezt nem lehet elhallgatni. (Mándy Sámuel: Tévedés!) Bocsánatot kérek, ezt bizonyítja az egyetemi tanárok összejövetele alkalmából rendezett díszelőadás is (Zaj.) amelyen az ismertetett módon állították be a kistermelők pártját, tehát az Országos Kisgazda, Földmives és Polgári Pártot, mert hiszen az egységespártot ma is mindenki kisgazdapártnak hivja és vidéken az egységespárti képviselő urak ugy szerepelnek, mint a régi kisgazdapárti Programm követői. (Mándy Sámuel: Tévedés! — Farkasfalvi Farkas Géza: Kérem, ez Mészöly óriási hibája, de senki más nem tehet róla! Elitélendő, rossz dolog, de senki más nem tehet róla! — Zaj. — Propper Sándor: Mi az? Közbeszónoklás?) Az egyéni meggyőződést tiszteletben tartom, az én meggyőződésem azonban az, hogy akarva vagy nem akarva, elérkezettnek látta az időt a tanár ur és látták mások is arra, hogy azt a kisgazdapártot, amelynek nagy önfeláldozással teljesitett munkája révén és után eljutott a Bethlen-kormány ahhoz a többséghez, amely itt van, — nem számitva azokat a módszeres eszközöket, amelyeket igénybevett a választásoknál — ugy kompromittálják, — mert hiszen a darab kompromittálja a •kistermelők pártját — mint amely képtelen az erszág ügyeinek vitelére és a vezetésre. Ennek a játéknak, amely veszedelmes játék és amely még a régi ó-Tisza-pártiak által is elitélendő játék, végét kell szakítani. (Zaj a jobboldalon.) Bocsánatkérésekikel nincs vége szakítva, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) mert ha ma az lenne az álláspont!, hogy tovább lehet vezetni az országot ott vagy onnan kiindulólag, ahol Tisza István elhagyta, nem szólnék egy szót sem, de maga. gróf Bethlen István ministerelnök ur is kijelentette régebben, hogy nem lehet folytatni ott, — minden nagy személyi tisztelet és az államférfiúi nagyság ama elismerése mellett sem, amellyel Tisza Istvánnak tartozik — ahol Tisza István elhagyta, (Egy ham g a középen: Igazán senki sem becsülte le a kisgazdatársadalmat!) Rámutattam arra, hogy amit Tisza István naigyatádi Szabó Istvánról mondott 1918-ban Wekerle Sándorral szemben ez ékes bizonyítéka annak, hogy Tisza István becsülte a kisgazdatársadalmat. (Felkiáltások a jobboldalon: És szerette!) Az országgyűlésen minden felszólalását nagyatádi Szabó Istvánnak pro és kontra figyelemmel hallgatták és ha a munkapárt oldaláról élénk, erős kifogások hangzottak is el beszédével szemben, s ha nemi is tettszett minden, amit mondott, — t. képviselőtársaim emlékezhetnek rá — mégis súlyt_ tulajdonított annak, amit mondott. Bátérek ezzel kapcsolatosan Herczeg Ferencnek Mészöly Gedeon tanár ur darabját dicsérő levelére és ismétlem, hogy elérkezettnek látják az időt sokan

1 — vagy ha nem is sokan, de mindenesetre a magyar politikai közélet számottevő tényezői — arra, hogy a régi Tiszarendszert reaktiválják Mert amit Herczeg Ferenc, az illusztris magyar író »A hid« című darabjában' irt, minden irodalmi értéke mellett és annak konstatálása mellett is. hosry ( Herczeg ismeri a színpadi helyzeteket és kitűnően tudja minden egyes darabjában a hatást előidézni, az tagadhatatlan, —. a régi függetlenségi és 48-as pártállásu t. képviselőtársaim, akik nmst az egységespártban vannak, maguk is mondták nekem és tudják — hoírv Herczeg Ferenc ebben a darabban annak a Kossuth Lajosnak nagy9