Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-71

Az országgyűlés hépviselŐházánah 71. ülése 1927 június 20-án, hétfőn. 445 Már el is fogadtunk!) Egyet már elfogadtak, de már a 37. §-nál vagyunk. A percentszám tehát igen alacsony és a szociálpolitikai statisztika meg fogja állapítani egykor, hogy igen kicsiny az a percentszám, amelyet ezen a téren elértünk. Talán javítani lehel ezt a percentszámot azzal, ha ezt a praktikus rendelkezést a minister ur magáévá teszi. Elnök; Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni netrn kivan, a vitát bezárom. A minister ur kivátn nyilatkozni! Vass József munkaügyi és népjóléti minister: T. Ház! Valóban nem abból a szempontból bírálja el a t. Ház a benyújtott! javaslatokat, hogy kitől ered a javaslat, hanem kizárólag abból az objektiv szempontból hogy vájjon a javaslat Összhangba ho,zlható-e magának az egész tervezetnek alapgondolataival, s azonkivül szolgálja-e a célt, amelyet szolgálni mindenesetre hivatott. Itt miről van szó? Arról van szó, hogy akinek megvan egyélb forrásból a kereset után járó javadalma betegség esetére, hogy az ne kapjon táppjénzt. Nagyon könnyü mesterség azt mondani, hogy kétrem ez igazságtalanság. mert pénzen vett jognak ilyen értelemben való elvonásáról van szó. De méltóztassanak arra a magasabb szempontra felemelkedni, hogy mi következik be akkor, ha a munkás esetleg a munkaadójától betegsége esetére megkapja a javadalmazását és azonkivül táppénzt is jogszerűen igényelhet a biztosító intézettől. Mindeneseire az következik be, — amennyire én az emberi természetet ismerem — hogy az emberek rendkívül szívesen lesznek betegek. Ez feltétlenül bekövetkezik. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. — propper Sándor: Kettős biztosíték van: a munkaadó és a főorvos!) Ettől meg kell védeni magát a?/ intézményt, mert! az intézmény tömegekkel állván szemben, az öszszes lelki tömegbajokkal is kénvtelen szemközt állani és kénytelen velük megküzdeni. Ami Györki Imre t. képviselőtársam felszólalását illeti, erre vonatkozólag a 19. § intézkedik, hogy tudniillik a kettős biztosítás se mint teher, se mint előny ugyanannál az intézménynél ne jelentkezzék. A terhet tehát csökkenteni fogja az autonómia abban az esetben, ha a kettős biztosítás előnyét ez a szakasz elvonja. Ez a nehézség tehát ki van egyenlitve. Rothenstein Mór t. képviselőtársam arról panaszolkodott, hogy nem tudja megérteni ennek a szakasznak kegyetlen intencióit. Nagyon sajnálom, hogy nem méltóztatik tudni megérteni. (Rothenstein Mór: Azért, mert viszszaélők vannak, nem lehet ártatlanokat sújtani!) Köszönöm szépen! Nagyon sajnálom tehát, hogy nem méltóztatik megérteni ezt a magasabb szempontot, amellyel kénytelen számolni maga a törvényjavaslat alkotója, tervezője, de kénytelen számolni maga a törvényhozó testület is. Amire azonban méltóztatott hivatkozni, ez teljesen téves. Ahhoz, hogy valaki máshol biztosítja magát, ennek a törvénytervezetnek és biztosítóintézetnek semmi köze; tehát, hogy más magánintézménynél biztosítva van, ahhoz ennek a törvénytervezetnek semmi köze. Az alapelv itt az, hogy se előny, se hátrány dupla biztosításból ugyanennél az intézménynél ne származhass ék. Hangsúlyozom, hogy ennél az intézménynél, mert lehet tiz más helyen is hiztositva. Kérem a bizottsági szöveg elfogadását. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 37. § első és második bekezdését < meg nem támadták, azokat elfogadottaknak jelentem ki. A harmadik bekezdéssel szemben van Kéthly Anna képviselőtársunk törlési indítványa. Kérdem, méltóztatnak-e a^ harmadik bekezdést a bizottság szövegezésében elfogadni, szemben Kéthly Anna képviselőtársunk törlési indítvánnyal, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a bizottsági szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Többség. A Ház a bizottsági szöveget fogadta el és a törlési indítványt elvetette. Kérdem mármost, méltóztatnak-e a Györki Imre képviselő ur által indítványozott uj bekezdést elfogadni, igen vagy nem? (Igen, Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Kisebbség! A Ház az uj bekezdést mellőzte. (Propper Sándor: Igen alaposan összekeverik a munkásbiztositást, minister ur!) Következik a 38: §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni! Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 38. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. — Olvassa a 39. §-t.) — Györki Imre! Györki Imre: T. Képviselőház! A 39. $ intézkedik arról, hogy abban az esetben, ha az intézet nem tudja az orvosi kezelést és gyógyszersegélyt nyújtani a biztositott tagnak, akkor a másmódon igénybevett ingyenes orvosi kezelés és gyógyszerszolgáltatás helyett miképen téríti meg a pénztár a felmerült kiadásokat és olyan rendelkezést- tartalmaz ez a szakasz, hogy az intézet a segélyek helyett a biztositott táppénzével egyenlő kézpénzsegélyt ad. A gyakorlati életből tudom, hogy ez a készpénzsegély, amely megváltásig összeg akar lenni az ingyenes orvosi kezelés és gyógyszerszolgáltatás helyett a magasabb napibér osztályba sorozott tagoknál megfelel, ellenben épen azoknál a legszerencsétlenebbeknél, akiknek keresete is olyan alacsony, hogy abból nem tudják kiadásaikat fedezni és a táppénzszolgáltatás sem elegendő életük fentartására, állandóan hiány mutatkozik és emlékszem, hogy annakidején a pénztárban is "állandóan súlyos bonyodalmak származtak abból, hogy az első, második és harmadik napibérosztályba sorozott tagok békeidőben kaptak 50—75 fillér táppénzt, illetőleg ilyen összegű orvosig és gyógyszermegtéritést. Ebből az alacsony öszszegből ezeket a költségeket fedezni természetesen nem tudták. Minthogy a törvényjavaslat 39. §-ának 2. bekezdése megmondja, hogy abban az esetben, ha a pénztár többet fizetne ki, akkor az; orvosi költség és gyógyszer terén felmerült kiadásoknál a felesleg amúgy sem illeti meg a tagot, tehát a magasabb napibérosztályba sorozottaknál sem, azt az indítványt terjesztem elő, hogy legalább az alacsonyabb napibérosztályba sorozott tagoknál, ahol nyilvánvaló, hogy nem megfelelő az az összeg, amelyet adunk, ne a táppénzzel egyenlő összeget adjon a pénztár készpénzsegély címén az orvosi és gyógyszerköltségek helyett, hanem a táppénz kétszeres összege erejéig terjedő segélyt. Elnök: Szólásra következik? (Senki!) Kérdem, kiván-e valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. A minister ur kíván nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister: T. Ház! Abban a meggyőződésben va-