Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-71

446 Az országgyűlés képviselőházának gyök, hogy Györki t. képviselőtársam nem méltóztatott tökéletesen belelátni ennek a sza­kasznak tulaj donképeni intenciójába. ííém akarok most ebbe belebocsátkozni, csak a kö­vetkezőket vagyok bátor megjegyezni. Tényleg ugy látszik, mintha valami nehéz­ség volna a szakasz szerint abban az értelem­ben, hogy a nagyon alacsony napibér-osztály után biztosítottnak alacsony lévén a táppénze is, betegség esetén, ha nem ingyen, tehát nem intézeti orvosi és patikárius gyógykezelésben részesül, nem téríttetik meg az, amibe neki az orvos és a gyógyszer kerül. Mondom, ez lát­szólag igy van. Tényleg azonban nem igy van. Miért? Azért, mert hiszen az intézmény nem a maga szerződtetett orvosával és nem a maga szerződtetett gyógyszerészével áll szemben ezekben a kivételes esetekben. Mármost a nem szerződött orvos és a nem szerződéses gyógy­szerész természetesen követelni fogja az intéz­ménytől . saját munkájának ellenértékét. Hiába van tehát a törvényben, hogy a táppénz mér­tékéig kell megtéríteni az orvosi és gyógyszer­költséget, az intézmény kénytelen lesz azt a tényleg indokolt kiadást megtéríteni, amelyet a nem. szerződéses orvos és a nem szerződéses gyógyszerész számlák alakjában neki bemutat. Épen ezért nem látom itt semmi veszedelmét annak a körülménynek, amelyet Györki t. kép­viselőtársam felemiit, kérem tehát a szakasz­nak a bizottsági szövegezésben való elfoga­dását. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. A 39. § 1. bekezdésével szemben áll Györki Imre képviselőtársunk módositása. Kérdem, méltóztatnak-e a 39. § 1. bekezdését a bizottság szövegezésében elfogadni, szemben Györki Imre képviselő ur módosításával, igen vagy nem? (Igent) A Ház a bizottsági szövegezést fogadta el, tehát Györki Imre képviselő ur mó­dosítását elvetette. Ugyanennek a szakasznak 2. és 3. bekez­dését meg nem támadták, azokat tehát elfoga­dottaknak jelentem ki. Következik a 40. §. Szabó Zoltán jegyző (olvossa a 10. §~t.) Györki Imre! Györki Imre: Elállók a szótól! Elnök: Szólásra következik Kéthly Anna képviselőtársunk. Kéthly Anna: T. Ház! Ennél a szakasznál, először kommentár nélkül benyújtom azt a mó­dosítást, melyet a minister ur egy előbbi sza­kasznál mint elfogadhatót jelölt meg. A 40 § második bekezdésében a harmadik mondat után uj mondatként beszúrandó: »Ebben az esetben a feleség, mint családtag az említett segélyekre akkor is igényjogosult, h il M férj a szülés időpontjában már nem él.« A szakasz többi részére nézve pedig az 1. bekezdés törlését javaslom és helyébe a követ­kező uj szöveget: »A szülészeti támogatásra igényjogosultaknak szülésznő igénybevételébői származott költségét az alapszabályokban meg­határozott mértékig az intézet megtéríti.« ( Engedjenek meg nekem az orvos urak, aki teljesen a szabad orvosválasztás alapján állok, még a szabad orvosválasztásnál is sokkal fon­tosabbnak tartom a szabad szülésznő válasz­tást, mert ha valahol, akkor itt a bizalom a leg­fontosabb. Ezenfelül nem szabad azt sem el­felejteni, hogy a pénztárnak oly kis számban vannak szerződtetett szülésznői, hogy ezeknek igénybevétele a szülésznők túlterheltségéből, túlságos elfoglaltságából kifolyólag legtöbb­ször igen nagy nehézségbe ütközik. Kérem te­71. ülése 1927 június 20-án, hétfőn. hát, méltóztassék ezt a bekezdést oly módón mó­dosítani, hogy a terhesasszony bármilyen szü­lésznőt választhasson, akihez őt a bizalma el­vezeti. A pénztárra ebből amúgy sem származik különleges anyagi kár. Ez a módositás csak azt jelöli meg, hogy a költségek megtérítése csak az alapszabályszerü mértékben vehető igénybe. Másik módosításom az volna, hogy a terhes­ségi stb. segélyeknél a 2. bekezdés 6. sorában a hat hónap helyett 'három hónap, a 13. sorában pedig a hat hónap helyett szintén három hónap beiktatását kérem. Ezt is méltánylandónak tartom oly esetben, amikor a biztos it ott nő a legnehezebb idejében van. A § 9. és 10. bekezdését illetőleg magam is teljesen helyénvalónak tartom, hogy biztosított nő rendszeres orvosi vizsgálatnak „vesse ma­gát alá, ahol pedig anya- és csecsemővédő állo­más működik, ott ezeknek az intézményeknek igénybevétele és igazolása kiköthető legyen. Itt nem is terjesztek elő módositást, csak arra kérem a népjóléti minister urat, vegye figye­lembe azt, hogy ezek a biztositett nők munká­ban állanak, ezek számára nagyon nehéz azt a megfelelő szabad időt biztosítani, amely alatt az orvosi vizsgálatot igénybe kell, hogy ve­gyék. Kérem tehát, hogy e célból számukra megfelelő módon lehetővé tétessék a szabad idő biztosítása. Elnök: Kíván valaki még szólani? (Nem!) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi minis­ter: T. Képviselőház! Valamelyik megelőző szakasz tárgyalásánál épen azért nem ajánlot­tam Kéthly Anna képviselőtársunk módosítá­sát, amely ugy szólt, hogy »addig is, míg az anyaság védelméről szóló törvény elkészítte­tik«, mert hiszeai tulajdonképen ez a törvény­javaslat meglehetősen messzemenő módon védi az anyaságot az ide tartozó munkásságnál. Ez tulajdonképen maga az anyaság védelme. Bi­zonyos elégtétellel vagyok bátor megállapítani, hogy egyetlenegy állam megfelelő törvényho­zásában sem találtunk ennél messzebb terjedő anyaságvédelmet, mint amit itt kontemplál­tunk. Épen azért, mert oly nagyon messze ter­jedő módon megszövegeztük és a gyakorlatba már át is vittük az anyaság védelmét, sajnos, nem vagyok abban a helyzetben, hogy a külön­böző módositásokhoz hozzá tudjak járulni, A bábaválasztás kérdését a pénztár mindenesetre meg fogja könnyiteni oly értelemben, hogy sok­kal több bábát szerződtet a munkásság részére, hogy bizonyos választási lehetőség legyen. Ami azután a különböző várakozási idő megrövidítését illeti, bátor vagyok utalni arra, hogyha kizárólag csak az ipari munkásság feszt tömegéről, — hogy ezt a szót használjam — tehát a könnyen megállapítható, körülírható tömegéről volna szó, abban az esetben köny­nyebben lehetne evvel a kérdéssel foglalkozni. Rendkívül nagyra tehető azonban azok száma, akik időközönkint beszivárognak az ipari mun­kásság kereteibe. Mármost nem indokolt, hogy azok részére, akiket életfentartásuk és munká­juk természete nagyobb részben más munka­területre, agrár munkaterületre köt, megköny­nyittessék a pénztár szolgálmánya egészen rö­vid várakozási idő után. Tisztelettel kérem tehát a t. Házat, méltóz­tassék Kéthly Anna t. képviselőtársunknak egy indítványát elfogadni, nevezetasen azt, amely a 40. % 2. bekezdésének második mondat­csoportja után kíván beiktatni egy mondatot.

Next

/
Thumbnails
Contents