Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.
Ülésnapok - 1927-71
Az országgyűlés képviselőházának 71. ülése 1927 június 20-án, hétfőn. 443 irányok, amelyek a kozmetikával határosok, a másikhoz pedig azok, amelyek különösen a gyógyfürdők révén üdüléssel, nyaralással, tehát az életnek egy bizonyos időre kellemessé tételével határosak. Mind a két esetben nagy óvatossággal kell lennünk a juttatások megszabásánál, mert hiszen ha a juttatások jogszerűen átcsapódhatnak akár a kozmetika, akár pedig a másik irány területére, akkor szinte nincs megállás ezen a téren és a pénztár pénzügyi stabilitása kétségkivül veszedelembe jut. Mármost miről van itt ennél a szakasznál szó? Arról van szó, hogy jogszerűen jár a fogak konzerválása, valamint a műtéti beavatkozás. Ezen felül azután jár a műfogak adása, mint felemelt segély és kizárólag csak a biztosított tag részére adják meg. Mármost itt akarok rámutatni, t. Ház, arra, hogy a műfogaknak jogszerűen való követelhetése már erősen határos a kozmetikával, — értem alatta a fogkozmetikát -» mert hiszen abban a pillanatban, amikor a munkásság részére jogszerűen megszabjuk, hogy műfogakat követelhet, nemcsak a maga, hanem a biztosítottal egy háztartásban élők részére is, akkor már vagy taxativf fel kellene sorolnunk az úgynevezett pótfogak különböző minőségét vagy pedig tág kaput Kellene engedni arra, hogy a munkásság követelődzzék, hogy a por cellánfogtól fel egészen az aranyfogig milyent helyezzenek a szájába* Én tehát ennek a kötelező óvatosságnak alapján kérném, méltóztassék a bizottsági szöveget elfogadni, kivéve a véleményem alól Strausz István t. képviselőtársam inditványát, amelyet én is helyesnek találok, mert nemcsak a rágóképesség helyreállitása az a jegy, amely mint szükségességi segitőfogalom felvehető, hanem a keresőképesség helyreállitása is, mert hiszen tényleg vannak olyan iparágak, amelyeknél a fogak rendezetlensége következtében az illető azt a speciális kereseti ágat nem tudja folytatni. Ilyen például — mondjuk — a borbély vagy általában a kozmetikus kereseti ágyai foglalkozó. (Strausz István: A fuvózenész!) Ha annak a lehelete kellemetlen azok részére, akikkel foglalkozik, természetesen nem fogják munkába állítani. összefoglalva mármost szerény véleményemet, kérném a t. Házat, méltóztassék a bizottsági sző veget megpótolva Strausz képviselő ur egyszavas pótlásával elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A S6. § 1. bekezdését < meg nem támadták, azt tehát elfogadottnak jelentem ki. A 2. bekezdéssel szemben áll Györki Imre Vépviselőtársunk szövegezése. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 2. bekezdést a bizottság szövegezésében elfogadni, szemben Györki Imre képviselőtársunk szövegezésével, igen /agy nem 1 ! ((Iöen.) A Ház a bizottság szövegét fogadta el, Györki Imre képviselőtársunk inditványát pedig mellőzte! Kérdem mármost, méltóztatnak-e a második bekezdéshez elfogadni azt a pótlást, amelyet Strausz István képviselőtársunk indítványozott, igen vagy nem 1 ? (Igen.) A Ház a pótlást elfogadta. Következik a 37. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 37. §-t). Elnök: Szólásra következik 1 ? Szabó Zoltán jegvző: Strausz István. Strausz István: Elállók a szótól. Elnök: Kivan valaki szól anil! Szabó Zoltán jegyző: Kéthly Anna! Kéthly Anna: T. Ház! A 37. § 3. bekezdése intézkedik arról, hogy annak a biztosítottnak, aki betegségének tartama alatt a teljes javadalmazást kapja a munkaadójától, erre az időre táppénz nem jár. Ezt, t. Ház, teljesen igazságtalannak tartom, mivel a Munkásbiztositó Pénztár, annak akármelyik intézete nem jótékonysági intézet, amely jótékonyságból adja az illetőnek azokat a szolgáltatmányokat, amelyek itt elő vannak írva, hanem biztosító intézet, amely a befizetett összegek ellenében minden tagjának köteles kiadni a szolgáltatmányok mindenféle fajtáját. Ez különösen azokra a tisztviselőkre, azokra a magánalkalmazottakra nézve sérelmes, akik — s* 1 mos, nem valamennyien, csak egy részük — javadalmazásukat betegségük alatt is megkapják munkáltatójuktól. Kérem tehát a 37. § ezen bekezdésének teljes törlését. Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Györki Imre. Györki Imre: T. Képviselőház! Teljes egészében magamévá teszem azt az indítványt, amelyet Kéthly Anna t. képviselőtársam előterjesztett. Én is igazságtalannak tartom a törvényjavaslatnak azt az intézkedését, amely különbséget tesz azok között, akik betegségük idején megkapják illetményeiket és azok között, akik betegségük idején munkaadójuktól nem kapják meg illetményeiét. A törvényjavaslat 19. §-a rendelkezést tartalmaz oly irányban, hogy foglalkozási ág és foglalkozási hely szerint bizonyos járulékkülönbségeket állapítson meg a Munkásbiztositó Pénztár. Ha a minister urnák ezzel a rendelkezéssel az volt a célja, hogy figyelembe vegye azokat^ a foglalkozási kategóriákat, amelyek betegségük esetén munkaadóiktól megkapják őket megillető javadalmazásukat és ha ezekre alacsonyabb járulékkulcsot kivánt megállapítani, akkor némileg még meg tudom érteni a törvényjavaslat 37. §-ának utolsó bekezdésében foglaltakat. (Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Ez igy van!) Mondom, ha a minister urnák ez a célja, — amint mostani kijelentéséből is hallom — akkor ezt legalább is a 19. §-szal kellene összhangba hozni és azt világosabbá kellene tenni, mert az teljesen labilis rendelkezést állapit meg és nem utal a törvényjavaslat 37. §-ára. Már pedig részben biztosítástechnikai szempontból, részben nedig az igazságosság szempontjából mélyen bántó és sértő az, hogy ugyanolyan járulékfizetési kulcs mellett az egyik biztosított betegsésre esetén megkapja a pénztártól a tápnénzszolgáltatást, a másik azonban nem kapja meg ezeket a segélyeket, bár ugyanezeket a járulékokat fizeti. Ezért én a magam részéről kérem, hogy a 37. § utolsó bekezdése töröltessék vagy amennyiben ez a kérésem nem menne keresztül és ha az a szándék, amit a minister ur gesztusából kivettem, hogy ezt a szakaszt összhangba kívánja hozni a 19. Vszal, akkor méltóztassék ennek olyan uj szövegezést adni, amely a kettő közötti kapcsolatot megteremti és azokat a kételyeket, amelyek a mostani szövegezés mellett fennállanak, eloszlatja. Ezért a magam részéről a következő módosítást terjesztem elő s a 37, §-hoz a következők beiktatását kérem (olvassa): »Azok a biztosítottak, akik az intézetbe való belépésükkor vagy ezt követőleg bármikor bejelentik, hogy munkaadójuk betegség esetén teljes javadalmazásukat folyósítja, ugy a maguk, mint munkáltatójuk részéről a megállapított járuléknak csak felét fizetik.« Kérem ennek beiktatását,
