Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-71

440 Az országgyűlés képviselőházának viselőnek ezen összeféirhetlenségi ügyében azon feltett kérdésre, hogy forog-e fenn összeférhetlenség, 11 szavazattal 1 szavazat ellenében kimondotta, hogy összeférhetlenség esete nem forog fenn. Az eljárás során költségek fel nem merülvén, az Ítélkezés tárgyát nem képezhette. Az Ítélet nyomban kihirdettetvén, az érdekelteknek ez utón tudomásul adatott. Kelt Budapesten, 1927. évi június hó 18-ikán. Kenéz Béla s. k„ az összeférhetlenségi itélőbizottság elnöke. Borbély-Maczky Emil s. k., az összeférhetlenségi itélő-bizottság jegyzője.« »A képviselőház összeférhetlenségi itélőbizotsága 1927. évi június hó 18-ikán megtartott ülésében Perényi Zsigmond báró országgyűlési képviselőnek önmaga ellen, mint a Szent Margitsziget Gyógyfürdő Részvénytársaságnál elfoglalt elnöki tisztségére vonatkozólag az 1901. évi XXIV. te. 5. §-ának 10. pontja alapján bejelentett összeférhetlenségi ügyben a következőleg itélt: Perényi Zsigmond báró országgyűlési képviselőnek ezen összeférhetlenségi ügyében azon feltett kérdésre, hogy forog-e fenn összeférhetlenség, 11 szavazattal 1 szavazat ellenében] kimondott, hogy öszeférhetlenség esete nem forog fenn. Az eljárás során költségek fel nem merülvén, az Ítélkezés tárgyát nem képezhette. Az ítélet nyomban kihirdettetvén, az érdekelteknek ezúton tudomásul adatott. Kelt Budapesten, 1927. évi június hó 18-ikán. Kenéz Béla s. k.. az összeférhetlenségi itélőbizottság elnöke. Borbély-Maczky Emil s. k., az összeférhetlenségi itélő-bizottság jegyzője.« Elnök: A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Hegedűs Kálmán képviselő ur, mint a pénzügyi bizottság előadója, kíván jelentést tenni. Hegedüs Kálmán előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém előterjeszteni a pénzügyi bizottság jelentését a szeszadóra és ásványolajadóra vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról, illetve kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a t. Képviselőházat, méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétosztatni és napirendre tűzni, mégpedig a sürgősség kimondása mellett.. Elnök: A Ház a beadott jelentést kinyo- \ matja és szétosztatja. Annak napirendre tűzése iránt annak idején fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Kérdem a t. Házat, méltóiztatik-e a sürgősség kimondásához hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Az igazságügyminister ur kivan szólani. Pesthy Pál igazságügyminister: T. Ház! Törvényjavaslatot terjesztek be a szeméremsértő közlemények forgalmának és a velük való üzérkedésnek elnyomása végett Genfben létrejött nemzetközi egyezmény becikkelyezése tárgyában. Tisztelettel kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot kinyomatni, szétosztatni s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett az igazságügyi és külügyi bizottsághoz utasítani. Elnök; A most beterjesztett törvényjavaslatot a Ház kinyomatja, szétosztatja s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadja az igazságügyi és külügyi bizottságnak. Napirend szerint következik a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról szóló törvényjavaslat (írom. 28, 157.) részletes tárgyalásának folytatása. Következik a 35. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 35: §-t). 71. ülése 1927 június 20-án, hétfőn. Elnök: Szólásra következik ? Szabó Zoltán jegyző: Györki Imre! Györki Imre: T. Ház! A 35. §-nál megint csak azt látom, hogy ez a múlthoz képest visszaesést jelent, mégpedig azért, mert mig az 1907-es törvény rendelkezése értelmében, sőt az azt megelőző munkásbetegsegélyezési és biztosítási törvény értelmében a gyógyfürdő segély a minimális segélyek közé tartozott», addig ennek a javaslatnak ez a szakasza ugy intézkedik, hogy a gyógyfürdő-segély csak gyógyító hatású fürdőt foglal magában és nem ad igényt a használat céljából esetleg szükséges ellátási költségekre. Miután az orvosi tudomány mai állása alapján feltétlenül szükséges, hogy a gyógyfürdiősegély is, mint olyan segély adassék, amely a minimális szolgáltatások közé fel van véve, mert bizonyos betegségek esetében az orvosi tudomány mai állása szerint nem tudják máskép az ember egészségét helyreállítani, azért a következő módosító indítványt terjesztem elő (olvassa): »Javaslom, a 35. § első bekezdése helyett a következő uj szövegbe iktatását: »A gyógyfürdősegély nemcsak a gyógyító hatású fürdőt foglalja magában, hanem a gyógyfürdő használata céljából szükséges ellátást is, ha a biztosított betegsége tartózkodási helyén kivül lévő gyógyfürdő használatát teszi szükségesség A gyógyfürdő használatával lévő ellátásban csak az a biztosított részesül, aki legalább egy éven át betegség esetére biztosított volt. Ellátási költséghez tartozik az oda- és visszautazással felmerült útiköltség.« Uj bekezdésként javaslom a következő szöveg beiktatását: »Családtag (32. §) gyógyfürdőbe utalása szintén csak ugy igényelhető, ha a családtagjának beutalását igénylő tag legalább egy éven át betegség esetére biztosított volt.« Láthatja t. Ház a most beterjesztett szövegből, hogy bizonyos megszorító intézkedéseket már magam is elfogadtam a szövegben. Megszorító intézkedést tettem azért» mert az eddigi törvények, rendelkezések értelmében nem volt megkötve, hogy családtag vagy maga a tag gyógyfürdőbe való utalása milyen tagság fenforgása esetén következzék be. Én magam is szükségesnek találok, ;— nehogy a Pénztár igénybe vétessék olyanok által, akik csak azért iratkoztak be a Pénztár tagjaiul, hogy a Pénztár szolgáltatását igénybe vegyék — egy bizonyos megszorítást épen a Péjnztár teherviselő képessége érdekében. Ezt a megszorítással adandó fürdősegélyt azonban szerintem egy minimális segélynek kell tekinteni. Tisztelettel kérem, méltóztassék módosító indítványaimat elfogadni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Strausz István! Strausz István: T. Ház! Az előttem szólott t. képviselő ur tulajdonképen az én indítványomat, amelyet előterjeszteni kivántam, tárgytalanná tette. Ennél a szakasznál én csak azt szeretném tisztázni, hogy mit ért a törvényhozó, a törvényelőkészítő a sürgős szükség alatt. T. i. ezen az egész törvényjavaslaton végigvonul az a gondolat, hogy a magánorvos rendelése folytán a biztosított gyógyszert csak akkor vehet igénybe, ha sürgős szükség esete forog fenn. A törvényjavaslat elgondolásából én azt állapitóm meg, hogy sürgős szükség alatt a törvényhozó vagy a törvényelőkészítő csak pe-