Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-70

Az országgyűlés képuiselőházának 70. Hajlandó-e a minister ur, elégtételt adni azoknak az alkalmazottaknak, akik segítségre voltak a visszaélés felderítésében, de akiket mégis a fegyelmi Ítélet áthelyezésre itóltl Nyilatkozzék a minister ur, hogy mire alapította azt a nyilatkozatát, amely szerint Debrecenben a klinika gazdasági hivatalánál már rendet teremtett, holott most kellett letartóztatni a klinikáik gondnokát." Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti, a szó. Györki Imre: T. Képviselőház! Több mint egy évvel ezelőtt, 1926 május 12-én, a kultusztárca költségvetésének vitájában én is résztvettem. Azok a képviselő urak, akik tagjai voltak a második nemzetgyűlésnek, talán méltóztatnak visszaemlékezni arra, hogy a kultuszminister ur akkor erélyesebb hangot ütött meg azokkal az állami tanítókkal szemben, akik nagyobb darab kenyérért emelték fel a szavukat, amire én a költségvetés tárgyalása során tartott beszédeimben a következőket mondottam (olvassa): „Én azt a kérést intézném a kultuszminister úrhoz, hogy ne a nyomorban sínylődő és másfélmillió korona havi fizetést kapó tanítókkal szemben adja a szigort, ne ezekkel szemben hangoztassa szigorát és rázza öklét, és mutassa fel azt a *nrínisteri erélyt, amelyet egyébként nagyon szívesen látóik más irányban, na nem. arra kereng hogy elsősorban a panamisták közt csináljon rendet és a jóakaratú ministerrel szemben a szigorú minister álláspontjára igyekezzék a panamistákkal szemben helyezkedni." Ugyanebben a felszólalásomban rámutattam azokra a visszaélésekre, azokra a panamákra is, amelyek nekem a debreceni egyetem gazdasági hivatalával kapcsolatban tudomásomra jutottak. De nemcsak mi hívtuk fel a ministor ur figyelmét az ott történt vissza élésekre, hanem a múlt év januárjában a Népszava is szóvátette ezt a kérdést és mint a Népszava közleményében olvasható, azt hangoztattuk, hogy még mielőtt nagyobb botrány keletkeznék a debreceni tudományegyetem gazdasági hivatala körül, jó lenne, ha a kultuszimlnister ur sürgős vizsgálatot rendelne el ez ügyben és rendet teremtene az állami pénzekkel való könnyelmű bánásmód dzsungelében. Azóta a Népszava ismételten foglalkozott ezzel a panamával, de ennek nem az lett logikus következménye, hogy a kultuszminiszter ur erélyes vizsgálatot rendelt volna el Debrecenben, hogy rendet teremtett volna ós hogy szétütött volna ezek között a panamisták között, hanem az lett a következménye, ami minden egyes esetben meg szokott történni, hogy a kultuszminister ur felhatalmazást adott a debreceni egyetem gazdasági hivatala vezetőjének, hogy a Népszavának ezt a közleményét tegye büntető eljárás tárgyává. Az a helyzet t. i. t. Ház, hogy a kultuszminister ur akkor, amikor elhangzott itt a parlamentben a felszólalásom, valóban leküldött valakit és vizsgálatot rendelt el Debrecenben. Csodálatos véletlen azonban, hogy a vizsgálat, amely hosszú hónapokig tartott, nem

1 fedezett fel visszaéléseket annak ellenére, hogy én teljes precizitással előadtam itt azt és a minister urnák felszólalásom utján rendelkezésére bocsátottam az adatokat arra vonatkozólag, hogy hol vanak a visszaélések. Majdnem minden egyes tételnél, minden egyes anyagbeszerzésnél pontról-pontra megmondottam, hogy ülése Í927 június 18-án, szombaton. 431 milyen panamJa vfan a lisztnél, a szénnél, a húsnál, a fánál és a műszerbeszerzéseknél. Alig volt a debreceni gazdasági hivatalnak olyan beszerzése, amelyre vonatkozólag rá ne mutattam volna pontos, preciz adatokkal arra, hogy ott a visszaéléseknek egész gazdag tárháza van. A minister ur azonban — meghiszem, hogy teljes jószándékkal — leküldött valakit a ministeriumból Debrecenbe a vizsgálat vezetésére, aki azonban — ki kell jelentenem — nem azt tette, hogy a vizsgálat folyamán felderítette volna a visszaéléseket, hanem akinek minden ténykedése az volt, hogy vájjon hogy lehet az egész vizsgálatot tíllapositani, hogy lehet az egész ügyet elkenni, ugy, hogy ebből kifolyólag senkire káros következmény ne háriamoljék. És ezt azért kell leszögeznem itt, a kultuszminister ur jelenlétében, mert akkor, amikor most kipattant és megint aktuálissá vált a debreceni klinikai gazdasági hivatalnál történt visszaélés és amikor kipattant a budapesti egyetemi gazdasági hivatalnál történt csaknemi hasonló visszaélés', akkor a minister ur egy nyilatkozatában olyan kijelentést tett, hogy esak annak örül, hogy ennek a vizsgálatnak, illetve panamáknak és visszaéléseknek szálai nem nyúlnak fel egészen a minis ter iumig. Sajnálattal kell itt megállapítanom, t. Ház, — és felhívom erre a minister ur figyelmét is — hogy igenis, minister ur, ezek a szálak felnyulnak a ministeriumig. A minister, or egy évvel ezelőtt tagadásba vette a debreceni visszaéléseket, azt mondotta, hogy nincs a debreceni egyetemi gazdasági hivatalnál semmiféle visszaélés, ott teljesen rendben vannak a dolgok és most erélyes intézkedéssel kellett a rendőrségnek és a vizsgálóbirónak lesujtaniok. (Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: Én kezdeményeztem.) ön kezdeményezte a hivatali vizsgálatot, amely elkente a dolgot. Ami most kipattant, az kipattant azért, mert a vizsgálóbíró derítette ki. (Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: A rendőri vizsgálatot is én kezdeményeztem. — Strausz István: A minister ur volt a feljelentő.) Igen t. minister úr, felhívom az ön ügyeimét arra, hogy nézzen körül saját ministeriumában, intézkedjék és nézzen

1 utána annak, hogy a szálak valóban felnyulnak-e a ministeriumig. Felhívom a minister ur figyelmét arra az elhibázott intézkedésére, hogy most ismét le méltóztatik küldeni valakit Debrecenbe, aki ott hivatva lenne a vizsgálóbirónak segítségére lenni ennek az ügynek kiderítésénél, ellenben méltóztassék megállapítani azt, hogy ugyanaz a ministeriumi főtisztviselő, akit most le méltóztatott oda küldeni a vizsgálat felderítésére, a múlt évben is fenn járt, és ennek a tisztviselőnek segítségével kenték el a múlt évben az egész fegyelmi ügyet és fejezték, be az egész fegyelmi ügyet ugy, hogy ott senkit bűnösnek nem találtak, illetve bűnösnek találták azt a két tisztviselőt, aki az egész bűntényt felderítve, segítségére volt a minister urtiak. A helyzet ugyanis, t. Képviselőház, az, hogy amikor ott, a debreceni egyetemi klinikán levő két alkalmazott minden adatot a mirnsteriumnak is rendelkezésére bocsátott, amikor az egyik a minister úrhoz intézett beadványában rámutatott arra, hogy hamis jegyzőkönyv aláírására kényszeritette a ministeri kiküldött, amelyben igazoltatták azt, hogy a szénellátás rendben van, igazoltatták azt, hogy