Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-70

'Az országgyűlés képviselőházának 70. vonatkozólag oly rendelkezést tartalmaz, hogy megadja a lehetőséget ilyen esetben is, hogy a szerződés rendelkezései léptessenek életbe, vagyis, hogy a tanonc szülei vagy hozzátartozói fizessék a biztosítási járulékot. Én ezt igazságtalan rendelkezésnek tartom azért, mert az a tanonc, aki az iparban vagy kereskedelemben alkalmazva van, akármilyen keveset is, de bizonyos^ munkát mégis szolgáltat. A legelemibb kötelesség ennek ellenszolgáltatásaként az, hogy azt az igazán minimális járulékot vállalja magára a munkaadó, aki a tanoncot üzemében, vállalatában vagy kereskedésében alkalmazza. Ezért a következő módosítást terjesztem elő : A harmadik bekezdés első mondata helyett a következő szöveget inditványozom (olvassa) : »Azoktól a biztosításra kötelezettektől, akik javadalmazást nem kapnak, a munkaadó a járulékok felének megtérítését nem követelheti.« Elnök : Szólásra következik 1 Esztergályos János jegyző : Kéthly Anna ! Kéthly Anna : T Ház ! Györki képviselőtársam beterjesztett egy indítványt azoknak munkásbiztositási járulékairól, fkik semmiféle javadalmazást nem kapnak. Magam is helyesnek tartom, hogy ezektől még akkor se lehessen a járulék felét levonni, ha arra a munkaadót egy esetleges szerződés feljogosítja Vannak azonban tanoncok és különösen gyakornokok az iparoan és a kereskedelemben, akik igenis, bár egészen minimális mértékben, de mégis kapnak valamilyen javadalmazást. Én azt is igazságtalannak és méltánytalannak tartom, hogy a tanoncok és gyakornokok járuléka ilyen esetben, amikor valami javadalma zást kapnak, levonassék. Igazságtalannak tartom különösen azért, mert az ipar egyes szakmáiban máris látjuk évek óta, hogy a főnökök és munkavállalók között megállapodás van. Különösen áll ez a nyomdaiparra, ahol a javadalmazással bíró tanoncok betegsegélyezési járulékait is teljes egészben a főnökök fizetik, anélkül hogy ettől a minimális szociális tehertől a főnököknek akármilyen bajuk is lett volna. Nem hiszem tehát, hogy a többi szakmára nézve is valami különleges terhet jelentene az, ha a tanoncok és a gyakornokok járulékait teljes mértékben magára vállalja a munkaadó. Hiszen ezek olyan alacsony munkabérosztályban vannak, hogy az a járulék végeredményben se nem szoroz, se nem oszt az ilyen vállalat költségvetésében. Azért javaslom a 21. § kiegészitéséül a következőket: »Tanoncok és gyakornokok járuléka felének megfizetését a munkaadó nem követelheti.« Elnök : Szólásra következik ? Esztergályos János jegyző : Rothenstein Mór! Rothenstein Mór : T. Képviselőház ! A magam részéről támogatom azt az inditványt, amelyet Kéthly Anna képviselőtársam terjesztett be, mert ez felelne meg az igazságnak. Vannak t. i. egész szakmák, ahol a tanoncok nem kapnak ellátást, hanem fizetést. (B. Podmaniczky Endre : Ez már baj, akkor éhen halnak! — Derültség.) Azok a i a tanoncok, akik fizetést kapnak, olyan minimális fizetést kapnak, hogy ha még ebből a betegsegélyezési járulék felét levonják, akkor az olyan minimális összegre száll le, hogy azt egyáltalában nem lehet megfelelőnek nevezni. A törvénytervezet alapján attól a tanonctól, aki teljes ellátást kap mesterétől vagy a vállalattól, nem vonhatnak le semmit. Ha ezzel szemben attól a tanonctól, aki valamely minimális fizetést kap, ellátást azonban nem, levonnák a járulék felét, nagy igazságtalanságot követnénk el ezekkel a fiatalemberekkel szemben. Ez a törvény pedig intenciói szerint nem akar igazságtalanságot, hanem a lehetőség szerint igazságot. Éppen ennek az egyenetlenségnek elhárítása KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. V. ülése 1927 június 18-án, szombaton. 419 céljából szükséges volna elfogadni azt az inditványt, melyet Kéthly Anna képviselőtársunk terjesztett be, mert tényleg az a helyzet, hogy azoknak a tanoncoknak, akik fizetést húznak, a négyévi tanoncidő alatt ellátási költségeikhez tetemes összeggel hozzá kell járulniok szüleiknek is, ha szüleik vannak. Ha ellátásban részesül a tanonc mestere vagy a vállalat részéről, akkor még valamicskével jobb helyzetben van, mert ebből az ellátásból — miután más javadalmazást nem kap — nem vonatik le semmi. Kérem az igen t. népjóléti minister urat, hogy ezeket mérlegelve, méltóztassék annyi betátással lenni, hogy ezt az igazságtalanságot éliminai juk ebből a törvényjavaslatból; így is van még elég ebben, ami nem felel meg annak a célnak, amelynek ez a törvényjavaslat szolgálni akar. Elnök : Kivan valaki szólni ? (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A népjóléti minister ur óhajt nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister : T. Képviselőház! A javadalom nélküli inasok és egyéb ilyen természetű alkalmazottak terhére levonás csak abban az esetben történik a paragrafus szerint, ha a munkaadót erre külön szerződés feljogosítja. Ez a lehetőség tehát annyira szűk körzetre van szorítva, hogy ellene igazán semmi néven nevezendő kifogást nem lehet tenni, de viszont ezt meg kell tartani, mert hiszen a gyakorlatból vett megfigyeléseink szerint *sok esetben talán épen ennek a pontnak a szerződésbe való beiktatása teszi lehetővé a tanonc elhelyezkedését, Ami már most a javadalmazás dolgát illeti, nagyon természetes, hogy a természetben nyújtott szolgáltatás beszámit a javadalmazásba, tehát semmiféle diszparitás ezen a téren nem fedezhető fel. A t. Ház már korábban megszavazott egy olyan szakaszt, amely, mint alapelvet mondja ki, hogy minden néven nevezendő, akár pénzbeli, akár természetbeli szolgáltatás beszámit a javadalmazásba. Én tehát kérem a szakasznak változatlanul való elfogadását. (Helyeslés a jobb és a baloldalon.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. A 21. § 1. bekezdése meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki, úgyszintén a 2. bekezdést is. A 3. bekezdéssel szemben áll Györki képviselő ur elleninditványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 3. bekezdést eredeti szövegezésében Györki képviselőtársunk inditványával elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség! A Ház az eredeti szöveget fogadta el, Györki képviselő ur indítványa tehát elesik. A 4. és 5. bekezdések meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. U j 6. bekezdés gyanánt Kéthly képviselőtársunk terjesztett be inditványt. Kérdem a t. Házat, méltóztatík-e ezt a kiegészítő inditványt elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik ezt az inditványt elfogadják, szíveskedjenek felállani (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház Kéthly képviselőtársunk indítványát elvetette. Következik a 22. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjek a szakasz szövegét felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa a 22—24. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak ; olvassa a 25. §-t) : Györki Imre! Györki Imre: T. Képviselőház! A 25. § akként rendelkezik, hogy (olvassa): »Pótjárulékot fizet az a munkaadó is, aki biztosításra kötelezett 1 vállalatában, üzemében, hivatalában, vagy foglal61 .