Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-70

$90 Az országgyűlés képviselőházának 70, ülése 1927 június 18-án, szombaton. határt nem állapithatunk meg. A törvényjavaslat még az ideiglenesen, átmenetileg' alkalmazottakra is megállapítja ezen foglalkozási ágakban a biztositási kötelezettséget. — A reászorul óknak széleskörű és kötelező biztotositása egészségügyi szempontból nagy jelentőségű ós nagy kihatású. Szerencsém van a m. kir. Központi Statisztikai Hivatalnak a múlt évre vonatkozó halálozási adatait a t. Házzal megismertethetni. Ez igazolja, hogy a betegségi és baleseti biztosítás olyan nemzeti érdeket magába foglaló közcél, amelyet, minél szélesebb mértékben és más foglalkozási ágakra is ki kell terjeszteni. Azt látom ez adatokból, hogy a biztosítás körébe tartozó alkalmazottaknak, a bányászati, ipari, kereskedelmi és közlekedési alkalmazottaknak az országban a halálozási arányszáma a legkedvezőbb. Hallottuk Gaal Gaston képviselőtársunktól, hogy a gazdasági cselédeknek legjobb a halálozási arányszámuk. Tényleg a gazdasági cselédek halálozási arányszáma igen kedvező, de nem a legjobb. Ez, megint csak az én állításomat igazolja, hogy a. biztositási kötelezettséget minél szélesebb mertékben kell kiterjeszteni, mert hiszen ezek a gazdasági cselédek a közép- és nagybirtokosoknak régi időkből származó gondoskodásuk révén ugy orvosszerekkel, mint gyógykezeléssel el vannak látva. (Gaal Gaston: Törvény van rá, cselédtörvény, kötelező gyógykezelés, kötelező balesetbiztosítás! A kötelező cselédgyógykezelés mértéke nem terjed ki olyan messze határig, mely az orvosi gyógykezelést minden irányban, minden mezőgazdasági alkalmazottnál biztosítaná. (Gaal Gaston: Hat hétig köteles kezelni családjával együtt!) Én továbbmenőleg nem csupán a gazdasági, az úgynevezett konvenciós évi cselédekre, hanem a mezőgazdaságnál minden ideiglenes és átmeneti munkát végző napszámos alkalmazottra is óhajtanám a kötelező biztosítást kiterjeszteni. A Statisztikai Hivatal adataiból aiat látjuk hogy az országban a halálozási szám legkisebb a kereskedősegédeknél, akiknél ezer ugyanazon foglalkozású egyénre mindössze tiz halálozási szám esik évenként. Azután következik az ipari tisztviselők halálozási száma, majd a közlekedési alkalmazottaké, akiknél a halálozási arányszám ezer lélekre 15. Ha szembeállítom a mezőgazdasági cselédek halálozási számát azon mezőgazdasági munkásokéval, akik csak ideiglenesen, átmenetileg dolgoznak egyes muiikafoglalkoztatóknál, ^ehát épen azért szabályos rendszerű betegségbiztosításban nem részesülnek, akkor szomorúsággal kell megáilapitani azt a nagy különbséget, mely a biztosítottak és a biztosításra nem kötelezettek között fennáll. Míg a mezőgazdasági cselédeknél az ezer lélekre eső halálozási arányszám 14-9, ezzel ellentétben azoknak a mezőgazdasági munkások halálozási száma, akik biztosítási kötelezettség alá nem esnek, 23*5, tehát majdnem a duplája a biztosításra kötelezett cselédekkel szemben. (Gaal Gaston: Cselédeknél csak hét!) Ha még hozzáveszem azt, hogy az egész országban épen azon különféle napszámosoknak, akik ideig-óráig dolgoznak egyik munkavállalónál, akik ma az iparban, másnap a kereskedelemnél, majd pedig egy harmadik nap földmivelési munkánál foglalkoznak, a halálozási számuk olyan megdöbbentő, vagyis 43-9, ugy ez még inkább kötelességünkké teszi nekünk, hogy a betegség- és^ balesetbiztosításnak minél szélesebb kiterjesztéséről gondoskodjunk és a biztositási kötelezettséget megszabott bérhatár mellett minél szélesebb keretek között állítsuk fel. Ezen adatok birtokában a törvényjavaslatnak a biztositási kötelezettségre vonatkozó szövegét teljes egészében elfogadom. (Helyes lés a jobboldaton.) Elnök Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Gaal Gaston! Elnök: Gaal Gaston képviselő urat illeti a szó. Gaal Gaston: T. Képviselőház! Mielőtt a szakaszra vonatkozó megjegyzéseimet megtennémi legyen szaibad Barla-Szabó t. képviselőtársamnak és t. barátomnak megjegyzésére a magam elle nés zrev ételeimet megtenni. • A t. képviselő ur annak igazolására, hogy a mezőgazdasági munkásoknak — érti ő ezalatt az időszaki, vagyis azokat a munkásokat, akiket ideig-óráig napszámosokként alkalmaz a mezőgazdaság — biztosítása mennyire szükséges, erre vonatkozólag felhozza a halálozási arányszámot és ezt a halálozási arányszámot a mezőgazdaság kontójára irja. A mélyen t. képviselő ur, ugy látszik, nincs tisztában ezzel a kérdéssel és nem tudja, hogy mezőgazdasági munkás, kvázi napszámos nincs. Ez a munkáskategória egyáltalában nincs. (Barla-Szabó József: A Statisztikai Hivatal szerint 1% millió ilyen munkás van!) Olyan napszámos, aki tisztán és kizárólag csak a mezőgazdaságban szerzett napszámból él, ebben az országban nincs. Ezek a munkások, t. képviselő ur, eljárnak a vasútra dolgozni, ha ott kapnak nagyobb napszámot; eljárnak az ipari telepekre ha ott kapnak nagyobb napszámot; eljárnak kereskedőházakba zsákolni, ha ott kapnak nagyobb napszámot; eljárnak a hajózási vállalatokhoz dolgozni, ha ott kapnak nagyobb napszámot; eljárnak a komi vesék mellé, szóval ipari munkákra, ha ott kapnak nagyobb napszámot; a mezőgazdaságban épen csak anynyi napszámot töltenek el, amennyi az ő jól felfogott érdekükben az adott viszonyok között és az adott helyzetben rájuk nézfve a legelőnyösebb. (TJay van! a jobboldalon.) Nekem van olyan napszámosom, és ezt ki tudom mutatni a t. képviselő urnák, aki egy esztendőben legfeljebb ha két napot tölt nálam; van -iszont olyan napszámosom, aki eltölti nálam — nem egyszerre, hanem azt is csak akkor, amikor neki épen jólesik amikor épen máshol dolga nincs — esetleg egy esztendőben 5—6 hetet. Ezek nem mezőgazdasági napsizámosoik, ezek akkor jönnek a mezőgazidlatságba^ amikor máshol munkát nem kapnak, saját tetszésük és válogatásuk szerint beállanak és megtörténik akárhányszor, hogy megjön reggel hajnalban, beáll a munkába és akkor hirtelen hirt kap hazulról, hogy itt vagy amott, akármelyik ipari vállalatnál jobb munkaalkalom van és reggelikor már otthagyja a napszámiát. Szóval az ilyenek, mint mezőgazdasági napszámosok, tekintetbe egyáltalán nem jönnek. Azután azt hiszem,, abban a statisztikában, amelyet a t. képviselő ur felsorolt, benne vannak azok is, akik miatt már tegnap vitába klellett, hogy bocsátkozzam a szocialista párt egyik t. szónokával, —• gondolom Malasits t. képviselőtársaimmal — aki a mi rovásunkrla kívánja felvétetni, illetve mint mezőgazdasági munkásokat kívánja elklönyveltietni és minősíteni az Alföldön ezerszámra élo és a nagy városokban összecsoportositott kubikosokat. Megengedi a t. képviselő ur, de mi köze ő hozzájuk a mezőgazdáknak $ (Farkas István: Biztosítani Kell őkjet!) Magam tapasztalatából állítom, hogy mikor a kubikosok vidéken