Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-68

• As országgyűlés képviselőházának hiszem, ez jogos kívánság, mert hiszen ők is gerincei ennek az intézménynek. Itt jegyzem meg azután azt is, hogy az orvosokra sérelem! az, hogy nem mellérendelt, hanem alárendelt helyzetben vannak. Ezt ugy akarom értelmezni, hogy szakkérdésekben feltétlenül mellérendelt, vagy bizonyos tekin­tetben elsősorban irányadó legyen az orvos. A kinevezésnél pl. a véleményezés a főorvos és az orvosi tanács részéről sokkal tökélete­sebb volna, annál is inkább, mert hiszen hár­mas kijelölést kivan a törvényjavaslat, sőt azt mondja, hogy ha nincs legalább három je­lentkező orvos, uj pályázatot kell hirdetni. Ezt ugyanis bizonyos körülmények között fölöslegesnek tartom, mert kettő között is le­het megfelelő, és szerintem csak abban az esetben kell uj pályázatot kiirni, ha egyik sem alkalmas. Visszatérve az előbbiekre, ne csak véleménye legyen a főorvosnak, hanem olyan javasló szerepe, hogy a három közül el kell fogadni egyet, akit pedig nem javasol, azt ne lehessen kinevezni. Mert ha valakit a főorvos javasol, azért elsősorban ő felelős, ő, mint szakember, van hivatva megbirálni, hogy alkalmas-e, vagy sem. Ha pedig ő ajánl valakit, és mégsem azt nevezik ki, abból köny­nyen bajok származhatnak. Meg akarom még említeni — nem tudom, foglalkozott-e ezzel a t. Ház —, hogy a beteg­pénztárakkal mindenütt baj van. A pénzintéze­tek mostanában mozgalmat indítottak. A „Pesti Tőzsde" legutóbbi számában felhívás jelent meg a pénzintézetekhez, amelyben a kö­vetkező kérdések jelentek meg:... Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a tárgyalás utolsó félórájában át kell térnünk az interpellációkra, s ezért kérem, méltóztassék beszédében erre tekintettel lenni. Horváth Mihály: Azonnal befejezem. A pénzintézetek azt akarják megtudni, mennyi­ben veszik igénybe a pénzintézetek a beteg­pénztárt, arányban állott-e ez a befizetett ösz­szegekkel, óhajtanak-e kilépni, vagy óhajtják-e a tisztviselőket biztosítani. Ebben a tekintet­ben tapasztalatból beszélhetek, mert élén állok egy vidéki pénzintézetnek. Ha felosztanánk a tisztviselők között azt a pénzt, amit a tiszt­viselők biztosításáért fizetünk, sokkal jobban járnának. Ök ugyanis táppénzt nem kapnak, s a pénztár szolgáltatásait nem nagyon veszik igénybe, kisebb bajokkal ritkán mennek oda. de különben is olyanok a rendelőszobák, hogy azokat egy kicsit kényesebb igényű ember már csak az esetleges járványok összeszedése miatt sem óhajtja igénybevenni. Itt jut eszembe, amit az önként belépő biz­tosítottakról akartam mondani. Nem tudtam a törvényjavaslatból kivenni, hogy az önként belépők közül azok, akik valamely pénzinté­zetnek, magán- vagy ipari vállalatnak alkal­mazottai, akik tehát a 3600 pengős határon vannak, maguk fizetik-e az egész díjat, vagy pedig a munkaadó köteles-e megfizetni annak felét? Mert ha a munkaadó nem köteles fizetni, hanem az illetőknek maguknak kell fizetniök, akkor nem sokan fognak fizetni. A másik dolog, amire felhívom a minister ur figyelmét, az, hogy ez az önkéntes belépés könnyen vissza­élésre adhat alkalmat. Esetleg valaki jó viszonyban lehet az orvossal, vagy valamelyik tisztviselővel, önként belép és ennek alapján olyan előnyöket vehet igénybe, amelyekben máskülönben nem részesülne. Általában a javaslatnak mindenféle előnyét és hátrányát felsorolták; azt hiszem, több KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ, V. ', \ '. ülése 1927 június 15-én } szerdán. 327 hibáját sorolták fel, mint előnyös oldalát, ele hiszen ami jó van a javaslatban, azt bizonyára elhallgatták és nem emiitették. Ami végül azt illeti, hogy az orvoskérdés nyilt kérdésnek hagyatik fenn, azt tartom, hogy ha ezt nem tudjuk helyesen megoldani, jobban tesszük, ha nyilt kérdésnek hagyjuk fenn. így legalább megvan a lehetősége annak, hogy az orvosok szerződéses alapon elhelyezkedhetnek. : A tör­vényjavaslatnak én sok jó oldalát látom, a legfontosabbnak pedig azt tartom, hogy ezt a nyugvó kérdést kimozdítottuk a helyéből. A pénztár először önkormányzati alapon állott, azután következett az állami felügyelet, '' de egyik sem vált be, most lesz egy kombináció, önkormányzattal elegyített állami felügyelet, próbáljuk meg, hátha sikerül. Ha nem sike­rülne, még mindig lehet változtatni rajta. A javaslatban igen sok olyan dolog van, ami engem teljesen kielégít. Ami az orvosokra a legsérelmesebb volt, az elbocsátások és a nyug­díjak kérdése, erre nézve pedig olyan nyilat­kozatok történtek a bizottságban — tudomá­som szerint a minister ur itt is fog nyilat­kozni —, hogy annak ellenére, hogy egyik t. túloldali képviselőtársam kijelentette a dél­előtt folyamán, hogy csak az szavazza meg a javaslatot, aki pártfegyelem alatt áll, én, aki pártfegyelem alatt nem állok, ellenkező véle­ményen vagyok, és orvosi szociális érzékemnél fogva a törvényjavaslatot, mint kiinduló pon­tot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájában az interpellá­ciókra kell áttérnünk, a vitát megszakitom. Bemutatom a t. Háznak a m. kir. közigaz­gatási bíróság átiratát, melyben közli, hogy a hajdúszoboszlói kerületben megválasztott Ba­rabás Samu képviselő ur megválasztása ellen Bernát Sándor és társai részéről beadott pa­naszt a biróság visszautasította. A Ház a bejelentést tudomásul veszi, s minthogy a képviselő ur megválasztása óta 30 nap eltelt és ellene kifogást nem tettek, Barabás Samu képviselő urat a hajdú­szoboszlói választókerület végleg igazolt kép­viselőjének jelentem ki. (Zaj. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Nehezen ment!) Bemutatom íi t. Háznak Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesitett várme­gyék közönségének feliratát a munkásbiztosi­tás kérdésének: rendezése tárgyában. • n Minthogy a betegségi és baleseti kötelező biztosításról szóló törvényjavaslatot a, Ház most tárgyalja, a feliratot a törvényjavas­lattal való együttes tárgyalás céljából le­teszem a Ház asztalára. A házszabályok 197. §-ának hatodik be­kezdése értelmében jelentem a t. Háznak, hogy a népjóléti és munkaügyi minister ur folyó hó 17-én, pénteken a következő ülés napirendjé­nek megállapítása után Írásbeli választ fog adni Bodó János képviselő urnák az Országos Munkásbiztositó Pénztár ügyviteli rendszeré­nek megváltoztatása tárgyában f. évi április hó 6-án előterjesztett interpellációjára. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Most pedig előterjesztést teszek a legköze­lebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket f. hó 17-én, pénteken, d. e. 10 órakor tartsuk, s annak napirendjére tűzessék ki: a betege-ri 4«

Next

/
Thumbnails
Contents