Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.
Ülésnapok - 1927-68
Az országgyűlés képviselőházának a tor vén yj avaslatot lehetőleg minél sürgősebben terjessze az országgyűlés elé, mert szerintem ez lesz az igazi szép szociális törvényjavaslat és ez lesz az ő legszebb szociális alkotása. Az igen t. előadó ur nagyértiékü előadói beszédében azt mondotta, hogy az agrármunkások halálozási százaléka 38%, és ennek okául a biztosítás hiányát említette.^Ugyanezt mondották Farkas és Györki t. képviselő urak is. (Gaal Gaston: Elhibázták !) Ez nagy tévedés. Kéit'iségtelen, hogy ez a 38%-os halálozási szám horibillisi nagy. Csak az oka nem abban rejlik, amiben ők keresik, hogy tudniillik ennek csak az az oka, hogy nincs biztosítás. (Gaal Gaston: Csak 17%, éis nem 38%! Az előadó urnák megbotlott a nyelve!) Ö eiz,t állította. Nem áll, hogy ennek oka a biztosítás hiánya, hanem szerintem ennek oka elsősorban a rossz lakásviszonyokban keresendő. (Rothenstein Mór: Abban is!) Épen ez a legszaporább néposztály, — az agrármunkátsok, cselédség és napszámosok, szóval & földmunkások — és talán épen ennek köszönhető, hogy Románia után Magyarországon születik a legtöbb gyermek viszont igaz az is, hogy Oroszország után pedig itt hal meg a legtöbb gyermek. Hogy csak egy példával mutassak erre rá, Magyarországon másfélszer annyi gyermek hal meg egyhónapos koráig, mint Norvégiában egyesztendős koráiig. Ez óriáísi különbség a kettő közöltt és innét van nálunk ez az óriási nagy halálozási százalék. Nagyon természetes, hogy ezeknek a szegény munkásoknak, a mezei munkásságnak 'és cselédségnek, stb., rosszak lévén a lakásviszonyai, a lakásviszonyok a tulaijjdonképeni oka annak, hogy olyan nagy köizöttük a halálozási százalék. Ennek a biztosítási intézménynek kreálásaival azonban — bár egyébként helyesnek tartom, hogyha majd a mezőgazdasági viszonyok ezt megengedik, ez a biztositás igenis létrejöjjön — nem fogunk lényegesen változtatni a mai helyzetén; lényegesen csak akkor változtathatnánk ezen a nagy halálozási százalékon, ha az 1906. évi 63.107. számú belügy ministeri rendeletet végrehajtották volna vagy végrehajtanák, amely rendelet azit célozta, hogy a cselédházakat megfelelő módon átalakítsák. Mint volt uradalmi orvos jól tudom, vannak cselédlakások, hol egy füstös konyhából négy szoba nyilik és a 4 nagy szobában háromnégy-Öt család lakott 20—30-ad magával; magam voltam tanuja annak, hogy az egyik ily szobában ravatalon feküdt valaki, a másik családból gyermekágyban feküdt az asszony, a harmadik családban súlyos tüdőgyulladásban volt valaki. (Klein Antal: Hány év előtt?) Körülbelül 15 évvel ezelőtt. (Klein Antal: Ma máimásként van!) Ma sincs mindenütt végrehajtva. (Klein Antal: Olyan uradalom nincs, ahol egy szobában öt család volna!) Én mutatok a képviselő urnák akár tucatszámra. (B. Podmaniczky Endre: Át vannak azok alakitva!) Nincsenek átalakítva. (B. Podmaniczky Endre: Legfeljebb zsidó bérlőknél nincsenek átalakitva!) Az is lehet, hogy ott nincsenek átalakitva, de én nagyobb birtokost is tudnék megnevezni, akinél nincs végrehajtva ez a rendelet. Három-inégy évvel ezelőtt a népjóléti tárca költségvetésének tárgyalása alkalmával errevonatkozólag" határozati javaslatot adtam be, de akkor az volt a válasz, hogy ma a gazdasági viszonyok nem olyanok, hogy azt végre lehetne hajtani. Én sem azt mondom, hogy ezt márólholnapra kellene végrehajtani. Hosszabb időt kellene adni, hogy ezek a hiányok pótoltassanak, Mindenesetre kevesebb költséget okozna 68. ülése 1927 június 15-én, szerdán. 309 ez az átalakítás, mint amennyibe kerülne annak az uradalomnak évi hozzájárulása a biztositó intézményhez. Legalább is annyit meg kell adni ezeknek a cselédeknek, hogy mindegyiknek magának legyen lakása. (Kiéin Antal: Meg is van!) Nincs meg, bocsánatot kérek, akkor nem beszélnék róla. En a prakszisomból beszélek; harminc esztendeig voltam uradalmi orvos. (Klein Antal: Harmic évvel ezelőtt volt!) Nemcsak harminc évvel ezelőtt. Ma is mutathatok rá példákat. Méltóztassék rászánni magát, méltóztassék velem jönni s tucatszámra mutatok ilyeneket. Állitom, mert tudom. Aki kételkedik, igen szivesen állok rendelkezésére, elviszem magammal és megmutatom, hogy igy van. (Rothenstein Mór: Nem szólok rá semmit! — B. Podmaniczky Endre: Jó is lesz, Móric!) Ezekben voltam bátor megtenni szerény megjegyzéseimet a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatra nemcsak a magam, hanem — ismétlem — az orvosi kar nevében is és bár; nagyon helyeslem az ilyen szociális biztosító intézményeket és kívánom is, hogy ez minél jobban prosperáljon és boldoguljon, azért mégis, 40 éves orvosi praxisom alapján azt állitom, hogy ezek mind csak panaceák; igazi közegszségügyi intézkedés az lenne és hazánk közegészségügyét óriási léptekkel az vinné előre, ha a közegészségügyet államositanák. Láttuk az állategészségügyi szolgálat államositásánál, hogy ez micsodái óriási lendülettel vitte előbbre az állategészségügyet. Ép ugy vinné ez előbre az emberegészségügyet. Ez nekem meggyőződésem s ezért evvel kapcsolatosan nagyon kérem a minister urat, tegye ezt is megfontolás tárgyává és az előmunkálatokat erre vonatkozólag is rendelje el, hogy ez az igen fontos dolog — ez igazán if aj védelmi, nemzetvédelmi dolog — a közegészségügy államosítása megtörténjék. Felszólalásomat ázzál végzem, hogy nagyon kérem a t. népjóléti kormányt, hogy az orvosi karnak "ezeket a csekély kívánságait lehetőleg tegye megfontolás tárgyává és amenynyiben lehet, teljesitse azokat, hogy teljes harmónia, szeretetteljes megértés és készséges együttműködés jöhessen létre a biztositó intézet és az orvosok között. Ez a létalapj feltétele az intézmény boldogulásának; az együttműködési Ihairmonikus volta 1 , kesiaséges volta fogja ezt az intézetet naggyá és hatalmassá fejleszteni. Miután a törvényiavaslatnak többi nesze engem, teljesen kielégit, — abban nagyon sok üdvös, hasznos és épen a szegény munkásosztályra igen előnyös dolgot látok — 'a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Éljenzés és helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az ülést negyedórára felfüggeszteni. (Szünet után.) (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Gaal Gaston! Gaal Gaszton: T. Képviselőház! Amikor a törvényjavaslat tárgyalásához szót kérek, kizárólag az az intenció vezet, hogy ennek a törvényjavaslatnak tárgyalásánál azokból a rétegekből is hangozzék el felszólalás, amely rétegek ezeknek a közcélú és, általam is elismerten mindenesetre jószándéku törvénvjavaslaI toknak költségeihez hozzájárulnak. Nem állitom ugyan, hogy épen azok a körök volnának
